Életünk, 1963 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1963 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - A Batsányi János irodalmi nívódíj első tulajdonosa: Cserhát József

A BATSÁNYI JÁNOS IRODALMI NÍVÓDÍJ ELSŐ TULAJDONOSA: CSERHÁT JÓZSEF KÖLTŐ

Veszprém megye Tanácsa és a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsa irodalmi és művészeti nívódíjakat alapított. Minden esztendőben egy-egy, a megyében élő és alkotó írót, festőművészt és előadóművészi tüntetnek ki Batsányi János, Egry József és Kisfaludy Sándor portréját ábrázoló emlékplakettel, oklevéllel és a vele járó 5000—5000 forintos díjjal. A képzőművészeti nívódíjat első ízben — a múlt év november 7-én — Bartha László festőművész nyerte el, kiváló, külföldön is elismert munkásságáért. (A véletlen különös játéka, vagy inkább nagyon is törvényszerű? — hogy most áprilisban állami elismerést, Munkácsy Mihály díjat is kapott.)

A Batsányi János irodalmi nívódíjat első ízben az idén május 5-én, Batsányi János születése kétszázadik évfordulóján, a Tapolcán rendezett nagyszabású ünnepségek keretében adták ki. Tulajdonosa: Cserhát József költő, a Veszprém megyei írók munkaközösségének tagja.

Cserhát Józsefet közel negyedszázados költői munkásságának elismeréséül részesítették az alapító intézmények e kitüntetésben. Szabolcs megyei, bálsa- pusztai uradalmi cselédek gyermekeként 1915-ben születeti, de 1930-tól a fővárosban élt, ahol munkában megrokkant apja viceházmester volt. A pusztai cselédház és a világvárosi pincelakás, a cselédsors és a proletársors költészetének két forrása.

Első versei 1940-től a felszabadulás előtti leghaladóbb — antifasiszta, ellenálló vagy népies — folyóiratokban: a Kelet Népében, a Magyar Csillagban, a pécsi Sorsunkban, a kolozsvári Erdélyi Helikonban jelentek meg. Első kötete („A magra sem ügyel senki”) 1941-ben. látott napvilágot. Második kötetével — a Balsai föld című, a felszabadulásnak emléket állító verses krónikájával — 1949-ben országos József Attila pályázatot (illetve azon harmadik díjat) nyeri.

159