Életünk, 1963 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1963 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Palkó István: Batsányi János (Megemlékezés)
a többieket. A lap vezérkarát csak a meginduláskor alkották Báró ti, Kazinczy és Batsányi. Batsányi az első szám bevezetőjét, amelyet Kazinczy írt, egyszerűen kidobta, és a sajátját tette a helyébe. Ezzel az önkényes, de elvi okokból fakadó tettével megindult Kazinczy ellenségeskedése vele, amely Kazinczy hibájából élete végéig tartott. Batsányi meggyűlöltetése Kazinczy szomorú örökségéhez tartozik. Az összetűzés miatt a lap kiadásának egész gondja most már Batsányira hárul, s ő hatalmas munkával és buzgalommal igyekszik 5 éven át a lapot a legmagasabb európai szinten tartva társadalmi küldetésének megfeleltetni. A folyóirat tartalma, szintje valóban messze felülemelkedett a hazánk műveltségi viszonyain. Batsányi féktelen önérzetével és forradalmi magatartásával hamarosan túlnőtte egész környezetét. A franciaországi változásokra c. híres politikai verse miatt állásától is megfosztották. Az e versében is világosan megfogalmazott nézetei elzárták a kenyérkeresés útját. Egyelőre magántitkárkodik, de ezt sem sokáig, mert a Martinovics-szövetkezés leleplezése után, mint a mozgalomnak a gyanúsítottja, ő is fogságba kerül. Egyrészt a részvétel gyanúja, másrészt a tárgyalásokon védekezésként kifejtett eszméiért ítélik el. Rabságát Budán és Kufsteinben tölti. 1796 nyarán kiszabadul börtönéből, de itthoni elhelyezkedésre nem is gondolhatott. Életét elölről kellett kezdenie. Bécsben telepszik le, s itt előbb finánctisztként, majd pénzügyi fogalmazóként él. Itt köt igen igényes házasságot egy előkelő, bécsi, polgári család leányával, Baumberg Gabriellával, a híres költőnővel. A leány kiváló költőnő már egészen zsenge korában. Apja házában az akkori bécsi művészi élet legkiválóbbjai fordulnak meg. Denis, Blumauer, Ratschky állandó vendégei e háznak. Sőt maga Haydn is otthonos a család körében. Gabriella ilyen fényes környezetben éli fogékony ifjúi életét, és lesz a bécsi előkelő társadalom ünnepelt Sapphoja. Szokásos ifjúkori szerelmek után a lányt sorsa ismeretségbe hozza Batsányival, aki ekkor a bécsi művészvilágban már járatos. Az ismeretség a két művész között hamarosan szerelemmé forrósodik. A lány szülei nem szívesen nézik az ifjak viszonyát, de a lány önállósága győz, és gazdag kérőit mellőzve, Batsányinak nejévé lesz. Ez a házasság a körülmények miatt egy teljes élet szenvedéseit tartogatja mindkettőjük számára. Batsányi irodalmi törekvéseit még a nehéz körülmények között sem adja fel. Űj lapot indít Bécsben, a Magyar Minervát. A korviszonyok azonban nem kedveznek e szépen bontakozó, új munkának. Napóleon megszállja Bécset. Kiáltványt intéz a magyar néphez, a kiáltvány stiláris átnézéséhez Batsányinak is köze van. Ezért a franciákkal együtt eltávozik Bécsből, hogy életét megmentse. A szökésre megbízható értesülések alapján szánta el magát. Bécsből való szökését feleségéhez írt levelében így indokolja 1810-ben „Hogy hatalmas, engesztelhetetlen ellenségeimnek útjából kitérjek, nem volt más választásom, mint Bécsből távozni vagy Magyarországba utazni, ami a múltak tapasztalata után a legnagyobb vigyáztlanság lett volna. Minő kevés hiányzott, hogy már előbb nem váltam véres áldozatává gyanútlan bizalmamnak. A választás tehát nem volt nehéz, sőt mi több, nem is lehetett választásom. Én azt tettem, amit a józan emberi ész parancsolt, s amit az önfenntartás kötelessége parancsolt. Orrgyilkosok tőre itt és mindenütt megtalálhat, de másodszori joggyilkosságnak nem akartam magamat kitenni.” Levelében kifejti továbbá feleségének, hogy a szökésre megbízható értesülések alapján szánta el magát. Nem akart az udvari besúgók áldozata lenni, akik 155
