Életünk, 1963 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1963 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Palkó István: Batsányi János (Megemlékezés)

hamis vádakkal és rágalmakkal törnek ellene, neki tulajdonítva a Nobilis Hun- garus ad Hungaros — Magyar nemes a magyarokhoz c. politikai fércnyomtatványt, amit ugyan ő silánysága miatt sem vallhatna a magáénak. Nem akar a Lipőt-rendre áhítozók érdemszerző eszköze lenni magyarságával és felvilágo- sultságával. Törvényes és törvénytelen eszközökkel való elpusztításának módszereit már megismerte akkor, amikor közönséges gonosztevőként vasra verve hurcolták egyik országból a másikba, és a legundorítóbb ajánlatokkal akarták saját népe ellen fordítani Ferenc császár nevében. Majd így folytatja levelét: „Ennyi évi ilyen tapasztalat után mint említem, a legutóbbi idők különleges viszonyai között nem lehetett helyzetemben más teendő, minthogy önfenntartásomra gondolva távozzam abból az államból, ahol 22 évi hű szolgálatom után nemcsak hogy munkásságomért elismerésben és méltánylásban nem részesültem, hanem igazságra, sőt személyem biztonságára sem számíthattam többé.”

Batsányi párizsi tartózkodása alatt feleségével állandó levelezést folytat, és ez a két magas műveltségű és nagy tehetségű házas levelezése a legértékesebb kortörténeti és lélektörténeti tanulsággal szolgál. E levelezés addig tart, míg végre Metternich közbenjárására felesége utána nem utazhat Párizsba. Három évig él együtt most a költő-pár. Az asszony 1814-ben az uralkodó felszólítására visszautazik Bécsbe, hogy férje ügyét rendbehozza. Míg ő Bécsben kegy után futkos, férje a Párizs melletti szép Belleville-ben Osszián fordítására készülődik. Szándékát azonban kettétörik újból az események. A politikai rendszer- változás nem javulást hoz Batsányira, hanem éppen az ellenkezőjét. Elfogják Schwarzenberg katonái, bilincsbe verik és igazi megpróbáltatásai, amelyek most már élete végéig tartanak, ekkor kezdődnek el. Keserves kihallgatási folyamat indul Dijonban, majd folytatódik Mainzban és végződik a brünni Spielbergben. Tanúvallomások, vizsgálóbizottsági szakvélemények, rendőrhatósági felterjesztések érik egymást. Életének ezt a szakaszát csak külön regényben lehetne feltárni. A per jegyzőkönyveinek alapján nagyszabású rendőrhatósági csalások fedhetők fel, amelyek a bírói eljárás félrevezetését célozták. A vizsgálat, amely Batsányi valódi bűnösségét beigazolni nem tudta, úgyis csak formális volt, mert nem a bírói szakvélemény, nem az igazság, hanem a rendőrminiszternek, Sedlnitzkynek a javaslata döntötte el a költő sorsát, amelynek alapján életfogytig tartó száműzetésre ítélték és Linzbe internálták feleségével együtt.

Ebben az ítéletben megnyilvánuló joggyilkosság a Metternich—Sedlnitzky- féle rendszer természetes életeleme volt, amelyet az igazság aprólékos keres- getése távolról sem érdekelt.

Batsányinak 28 évig tartó linzi száműzetése is igazának keresésével telt eh Eredménnyel azonban fáradozása nem járt. Szomorú száműzetését nem enyhítette 80 éves korában ért itthoni kitüntetése sem, amikor az Akadémia tagjává választották Toldy Ferenc buzgólkodására.

Irodalomtörténeti unikum, hogy egy ilyen fenomenális tehetségű költő és ember 64 éves korában jut el oda, hogy első verskötetével megjelenhet a hazai reformküzdelmek megindulása után. Batsányi irodalmunknak első nagyszabású politikai költője. Az elnyomást és önkényt gyűlöli és Petőfi merészségével küzd ellene. Forradalmi hangja a népek szabadságának egyetemes követelését harsogja, de forradalmi líráján kívül igen jelentős és figyelemre méltó értekező prózája is, valamint a rab életet kesergő kufsteini elégiái, amelyekben a forradalmi eszmékért szenvedő rabtársai lélekállapotát és saját érzésrezdüléseit örökíti meg. A foglyok álmatlan tűnődése, kirobbanó lázongása, halálra kíván156