Életünk, 1963 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1963 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Grábics Frigyes: Győri "beszélő házak"

a szellemi. íróemberek és a diákifjúság viszi a hangot. Ebből a fellendülésből részt kér a rajziskola is. 1830-tól az akadémiai végzettségű Hofbauer János viszi új virágzásra. Kilencéves működése tovább közelíti az oktatást az építőiparhoz, a tanulók összetételének megfelelően. Ö maga kitűnően rajzolt, s értékes munkásságát a budai iskolában folytatta. Legjobb rajzai Pest és Buda ábrázolása miatt nevezetesek.

Fruman Antal 1839-ben lett rajztanító, és 1869-ig, az iskola megszűnéséig állt annak élén. A régi nemesi konviktusban ekkor már majd 300 inas zsibong és rajzol, ez a Révai-kori létszám ötszöröse. Korrektort is alkalmaznak, sőt a jobb rajzosoknak is feladatává tették az ügyetlenebbek segítését. Fruman néhány év alatt ismét az ország legjobb rajziskolájává tette a győrit. Révai gyakorlatiasságát úgy fejleszti tovább, hogy a tanulók szakmájuk legújabb követelményei szerint kapták rajzi feladataikat. Az intézet társadalmi rangját jelzi, hogy nemcsak a kötelezettek, hanem műkedvelők, pedagógusok, mérnökök, akadémiai diákok is egyre nagyobb számban látogatják. Fruman volt Liezen- Mayer Sándor első mestere is. Hivatottságának beszédes mutatója, hogy az iskola igen magas színvonalát harminc igen mozgalmas esztendőn át fenn tudta tartani. Ez a teljesítmény önmagában is megbecsülendő, pedig életének csak egy része, múlandóbb része fakult el azoknak a régi inasoknak a rajzpapírjain. A maradandóbb: épületei túlélték a századot, és ma is részei a városképnek. Illik erről részletesebben szólni.

Tanulmányait a bécsi szépművészeti akadémián végezte, és a húszas évek elején került Győrbe. Eleinte magántanítással foglalkozott, de csakhamar az építész-rajzoló is megtalálja feladatait. Már első győri évtizedében jelentős megbízásokat kap, a húszas években a megyeháza (ma megyei tanácsház), a Redout-Vigadó (ma szakszervezeti székház), a Radó téri színház (ma virágok nyílnak a helyén) áttervezésében vesz részt. Mindhárom épület fontos események színhelye a reformkorban.

Aztán lakóépületek következnek. A negyvenes és ötvenes években átépíti a Széchenyi tér 3. és a Rákóczi utca 2. számú házat. Ezzel nyeri el a piactér ma is meglevő alakját. Ezek a ma kétemeletes házak eredetileg egyemeletesek voltak, Fruman az emeletráépítés győri előfutára. Üj épületei is, például a Kazinczy utca 6. és 8. számú ház kétemeletesek. Az építtetők igényeit a kor diktálja, a XIX. századi Győrben egyre kevesebb 'házban egyre több ember lakik. Közben Fruman a magyar építőművészet egészével egy időben a klasszicizmusból átfejlődik a romantikába, utóbbi házai már ezt az új ízlésirányt mutatják. Városrendező elképzelése is volt, 1850-ben városrendezési térképet rajzolt. Épületei mind az akkori városközpont körül helyezkednek el. Eddig egyetlen külvárosi épületről van tudomásunk: ő tervezte az újvárosi katolikus templomot.

Működése azonban nem korlátozódott a városra. Egy nemrégiben felbukkant adat szerint 1840-ben ő nyerte meg a veszprémi megyeháza tervpályázatát, 1846-ban az ő tervei szerint épül fel a balatonfüredi Kerek templom. Felszentelése ünnepi külsőségek közt, híres emberek jelenlétében ment végbe. Alighanem ez volt életének nagy pillanata, s ez alkalomból ismerjük személyes megnyilatkozását is: a füredi templom tervezésekor a római pantheon ihlette meg. Az ötlet nem eredeti, a (magyar klasszicizmus Esztergomban, Németpalkonyán, Szilvásváradon is ehhez az antik mintához fordult, mégis egyéni a kivitel: romantikus elemekkel színes klasszicizmusa miniatűr bájával otthonos a tájon,

148