Életünk, 1963 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1963 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Grábics Frigyes: Győri "beszélő házak"

mely maga is ,,bá] es szelíd romantika”. (Az épület kőfaragó munkáit egy máig élő kőfaragó dinasztia őse, a győri Birkmayer végezte.) Fruman ezzel a művével iratkozott fel a magyar építészet történetébe, még a legszűkszavúbb összefoglalások, tankönyvek is megemlítik a füredi templom kapcsán. De ez a halhatatlanság oly gondozatlan, hogy a legújabb magyar építészettörténet már a nevét is hibásan írja.

Pedig nyilvántartja az éremművészet is egyetlen plakettje, Bezerédi István győri alispán arcképe alapján. Ezt írják róla: „... Gyakorlott szobrásznak kellett lennie... érezzük, hogy a művész meg tudta ragadni a jellemző vonásokat, és hogy jó és művészi becsű arcképet alkotott.”

Egyelőre ennyi az ellenőrzött Fruman-adat. A tüzetesebb kutatásnak azonban további támpontjai lennének. Egy neves műtörténészünk feltételezi, hogy a balatonfüredi villák egyike-másika az ő műve lehet. A győri kőműveshagyomány neki tulajdonítja a régi temető kápolnáját és kapukiképzését, a volt szőlőskerti vendéglőt és a Káptalandomb 2—4. számú házat. A családi hagyomány pedig további káptalandombi házakat, egy pesti középületet, egy székes- fehérvári templomot és a kismartoni királyi nyaraló egy szárnyát említi. Tud a család arról is, hogy az építész többször megfordult Eszterházán.

Nem elfelejtett zsenit költögetek. Biztos ismereteink és a megvizsgálandó hagyomány összességéből olyan kismester életműve bontakozik ki, aki rangosán képviseli városát a magyar építészet történetében. A szakirodalom nesztora, Lyka Károly harmincöt esztendővel ezelőtt ajánlotta: „Műveinek és terveinek tüzetes tanulmányozása, nagyon megérné a fáradságot.” A tervrajzokat, melyeket annak idején Lyka látott, megrostálta a második világháború, de legfontosabb épületei azóta az alkotó gondolathoz hűen szépültek meg, s a kutatás találhat írásos anyagot is. Életének és művészetének tüzetesebb tanulmányozása kiegészíthetné a győri századközépről alkotott képünket is. Mert lehet, hogy embernek is figyelemre érdemes. Pályája együtt emelkedik a reformokkal, delelőjét a negyvenes években éri el — ő is jó negyvenes akkoriban —, az abszolutizmus pedig az ő életében is a szűkebb lehetőségek időszaka. Szorgossága minden esetre a Kovács Pál, Ecker János típusú győri polgárt sejteti. Emberi arcmását egy 1852-ből való családi kép őrzi. Ahogy szembenézek ezzel a borongós tekintetű rajztanárral, az elődök mulasztásán restellkedve „az első győri városépítész” címével szeretném kiengesztelni. És esedékes lenne valami jele annak, hogy városa a magáénak vallja. (4)

Kitérőnk talán igazolja, hogy Fruman alapos és gyakorlatias tudással volt részes a rajziskola felvirágoztatásában. Ám az iskola sorsát ez sem menthette meg. A Bach-korszak iskolareformja a rajziskolát beolvasztja az újonnan létesült alreálba. Ide került át Fruman is — segédtanárnak. További átszervezések és reformok során ebből alakult ki a Révai Miklósról elnevezett általános gimnázium. De elődének tekintheti a rajziskolát az iparitanuló-oktatás, sőt legigazibban az építőipari technikum is. Az épület pedig hű maradt a másfél százados hagyományhoz, ismét új iskolának adott otthont: elemi, majd általános iskola volt itt száz éven keresztül.

1862-ben Fruman Antal zászlót rajzolt a Győri Ének- és Zeneegylet számára. Ezt a zászlót 1955-ben visszahozták Fruman iskolájába, ekkor költözött ide a Liszt Ferenc Zeneművészeti Szakiskola. Azóta ismét új ifjúság van jelen, és muzsikál a régi iskolában.

149