Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-12-09 / 32-33. szám

KJ PogKw Bn a&BiSU Azaleak A viragpompaban tundoklo azaleak cso­­das latvanyt nyujtanak. Megis sokan odzkod­­nak toluk, mert tartosan nem viselik el a lakas szaraz levegojet. Nehany fogas ismereteben azonban evrol evre viragzasra birhatjuk eze­­ket az alomszep cserepes novenyeket. Az azal eat csak htmenetileg tartsuk futott szobaban. Ilyenkor biztosltani kell a levego megfelelo paratartalmat. Naponta permetez­­ziik meg allott vizzel a leveleket (viragokat ne), vagy helyezziik vizzel teli tai foie a csere­pet. Este helyezziik hiivos helyre. Az azalea vizigenyes, hiszen eredetileg vizparton honos fajok keresztezesebol jott letre. A cserepet ot-het naponkent allltsuk szobahomersekletu vizfiirdobe. Az elszaradt viragokat kocsannyal egyiitt vagjuk le, az uj levelhajtasokat pedig kurtftsuk meg. A novenyt ketevenkent iiltessiik at na­­gyobb cserepbe: lehetoleg specialis azalea­­foldbe. Aprilis kozepeig tartsuk pincehidegben, haromnaponkent locsoljuk, s ontbzovizebe minden masodik heten tegyiink meszmentes mutragyat. Majus kdzepetol szeptemberig a szabadban erzi magat a legjobban, ds boven hoz uj riigyeket. Kora osszel ismet szoktassuk a szoba melegebb levegojehez: igy nehany het mulva viragzassal haldlja meg az egesz evi gondozast. Teli viragok A ciklamen, a mikulasvirag, vagy a havasszepe mellett sok mas virag is oldhatja otthonunkban a tel lei jaro sziirkeseget. Ezert ertekesek a telen virulo begoniak: annak elle­­nere, hogy elviragzasukat kovetoen meg kell valnunk toliik, mert lakasban nem nevelhetok tovabb es a szaporitasukkal sem erdemes fog­­lalkozni. Megfelelo kezeldssel viszont hosszu ideig virlthatnak, akar onalloan, diszcserep­­ben, akar mas novenyek koze helyezve, no­­venytalba, cserepesen besiillyesztve. A meny­­asszonyi csokrok hagyomanyos viraga, a kala alacsonyabbra novo valtozata cserepes virag­­kent is nevelheto. Igy minden 6vben gyonybr­­kodhetiink kiilonleges alaku, hofeher, rozsa­­szines, vagy potyogetett viragaiban. Elvirdg­­zasa utan fokozatosan csokkentett bntozessel, juniusig teljes visszahuzodasra, levelei lesza­­ritasara kesztethetjuk. Masfel honapos pihe­­nes utan a cserepbol kititott, megtisztogatott, ha sztikseges, toosztassal szaporltott to friss, tapdus foldbe visszaiiltetve, ismet rendszere­­sen bntozve, vilagos, 15 C-foknal nem maga­­sabb homersekletu helyen, kethetenkenti tap­­oldatozassal ujra kihajt. Eloszor tobb nagy, szeles nyil alaku levele fejlodik ki, ezt kbveto­­en jelenik meg a botszeru viragszar, a cserep­be ultetestol szamitott 4-5. honapban. A karacsonyi kaktusz kiilbnleges forma­­ju, tobbnyire pirosas-puspoklila viragaira csak akkor szamithatunk, ha nyaron felarnyekban tartottuk es rendszeresen ontoztiik, szeptem­­ber elejetol oktober kozepeig pihentettiik, rit­kltva az bntozeseket. Utana vilagos helyre te­­ve, mar rendszeres bntozessel, minel keve­­sebb mozgatassal, esetenkenti - fokeppen foszfortartalmu - tapoldatozassal es a legsza­­razsagot enyhito vizpermetezesekkel, 16 C- fok homersekleten indulhat meg a bimbokep­­zodes. A szobai kankalin is kedvelt es kozismert cserepes viragzo noveny. Evekig megtarthato 6s viragoztathato, ha hiivos, vilagos, kozvet­­len napsutestol mentes helyen tartjuk, s ha rendszeresen, de tulontbzes nelkiil kapja a vi­­zet. A tapanyagokat tapsooldatok, lombtra­­gyak adagolasaval, valamint ket-harom even­­kenti nyari atultetesevel potoljuk. Az emele­­tes kankalinnak is nevezett rokona a viragzas utan elpusztul a leggondosabb kezeles mellett is, mert egyszer viragzo, egyeves noveny. A korabban csak vagott viragnak ismert kisebb viragu flamingovirag cserepben — tobbnyire kettesevel, harmasaval - mind gyakrabban feltunik a viragiizletekben. Fo di­­sze az ellipszis vagy szlv alaku, leggyakrab­­ban egopiros fellevel. Leveies es gyakran leg­­gyokeret ereszto torzsresze neha tobb agava valik, s ez lehetove teszi otthoni szaporitasat. Viragos allapotban hozzank keriilve, akkor nevelheto sikeresen tovabb, ha egyenletesen 18-20 C-fokos homersekleten tartjuk, rend­szeresen permetezzuk, vagy gyakran letorol­­jiik a leveleit vizes szivaccsal. Az eros nap­­fenytol is vedeni kell, a vilagossagot viszont igenyli. Erzekeny az bntbzoviz es a fold lugos kemhatasara is: ezert lehetoleg lagy, tiszta esovizzel bntozzuk. Ketevenkent tavasszal, a fo viragzas utan kell atultetni felig korhadt fa­­darabokat tartalmazo, tozeges lombfoldkev­­erekbe. Tapoldatozni, lombtragyazni is erde­mes. A korallvirag, amely kicsiny, vaskos, su­­riin allo haragoszold leveleivel is diszit, pozs­­gas noveny. Szaraz levegbjii, kozponti fiiteses helyen is hosszu eletii lehet, ha elegendo fenyt kap, es ovjak a szaradastol. Elviragzasa utan a harmadik-negyedik level felett visszavagjuk, ettol szepen elbokrosodik, es levagott hajtas­­darabjait homokba dugvanyozva ujabb nove­­nyeket kaphatunk. aXjmujtfeJAzoC Kertjeink leggyakoribb kora tavaszi virdg­­zdsu cserjeje az aranyvesszd, tudomhnyos ne­­v6n Forsythia. A teli hbnapokban, amikor la­­kdsunk ablakai kbzd egy kis tavaszt akarunk varazsolni, ezekhez a cserjhkhez „folyamo­­dunk”. Levagott vesszejiiket vizbe teve viraga­­ik elbbb-utbbb kinyilnak. De vajon melyik faj­­ta nyilik hamarabb, melyik virdga tart a legto­­vabb, 6s melyik adja a legnagyobb virdgtbme­­get? A vesszok kiviragz^sahoz szliksdges na­­pok szama az atlaghomersdklet nbveked6s6vel pdrhuzamosan csokken. A hiivbs homdrsekleti tartom&nyban a viragok megjelendse elhuzb­­dik a legmelegebb helyen viszont szinte egy­­szerre kbvetkezik be. Igen kedvezo az un. szo­­bahom6rs6klet (17 C-fok), amelyben a viragok viszonylag hamar megjelennek, 6s hosszu ide­ig diszesek maradnak. HajtatAsban a legfontosabb tulajdonsago­­kat (a koraisagot, a viragzas idotartamdt, a riigyszamot izenk6nt, es a tenylegesen vir&got fejlesztett riigyek sz&zalek&t) tekintve a leg­jobbak a kovetkezo fajtak. A F. intermedia „ Lynwood” kiss6 keson fakad, es az egyes viragok csak kozepes elet­­tartamuak, azonban nagy viragbbs6g66rt, a ki­­emelkedoen hosszu virAgzasi ciklusa6rt 6s szep alkatu, melysarga viragiert 6rtekes v&lto­­zat. A F. suspensa var, sieboldii az egyik legel­­terjedtebb v&ltozat kertjeinkben. Virdgai vild­­gos 61enksargak, viszonylag nagyok es sz6p alakuak. Viragzasi ideje igen hosszu. Nagy izkbzei folytan inkdbb nagyobb vazdba valb. A F. ovata egyes viragai rovid ideig nyil­­nak es az atlagosnil kisebbek, azonban 616nk szinuek, koraiak 6s a tartbs virdgzbsb6rt ked­velt hajtatbsi anyag lehet. Hajtatasra nem alkalmasak: a F. interme­dia „ Beatrix Farrand”, melynek rtigyei j6- r6szt nem nyllnak ki, a virdgai, bar igen na­gyok, tomeget nem adnak 6s robusztus vesszei sem diszesek. Inkabb parkba, kiultet6sre valb; a F viridissima ugyancsak kisviragu, riigyei­­nek mintegy a fele nem nyilik ki. Szabadfbldi kiiiltetbsben a lombfakaddssal egy idbben vi­­rhgzik. Egyetlen ag azalea is szep es becses ajan­­dek lehet A virulo begoniak szine kremfeher, sarga, ro­­zsaszin, narancs- vagy voros arnyalatu lehet Karacsonyi kaktusz: nevet karacsony tajan nyflo lilaspiros viragairol kapta

Next

/
Thumbnails
Contents