Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-12-09 / 32-33. szám

Ne smylodo rab legyen... Aki szeretne ugy allatot tartani, hogy allatai ne sinylddo rabokkent termeljenek szamara hust, tejet, tojast, vegyen figyelembe nehany alapveto igazsagot roluk. A „mocskos diszno” valojaban tisztasagkedvelo allat, csak tobb helyen a tartasi modszerekkel meltatlan koriilmenyek elviselesere kenyszeritik. A sertes ha teheti - tavol tartja ma­­gat a csoport belsaratol vagy vizeletetol, es soha nem iirit alvohelyere vagy a fialofeszkebe. Hazi tartasu szoptato koca megprobalja meg a szekletet is visszatartani - ami szorulasi tiinetekkel jar ha tragyatol szennyezett a kutricaja. Termeszetes pi­­henohelyiik a feszek, amiben a csoport vedetten egyiitt fekszik. Szalmaalommal lehet elerni, hogy a csoport feszket epitsen maganak. A jol berende­­zett sertesistallo, amelyben tobb allatot tartanak, fel van osztva evohelyre, fekvo- es feszekhelyre, mozgasi es tevekenysegi helyre es tragyafolyoso­­ra. Van olyan eset, amikor kocank a fialaskor, vagy roviddel azutan elhull, esetleg kenyszervag­­ni kell, de az is elofordulhat, hogy tejhianya miatt nem tudja a malacait szoptatni. Ilyenkor nekiink kell mestersegesen taplalni a nehany napos allato­­kat. Ha a gazdasagban van frissen ellett tehen, focstejjel potolhato a kocatej, mert bar a kocatej es a tehentej kozott eleg nagy a kulonbseg, az elles utani napokon a focstej hasonlo dsszetetelii. Az arvan maradtak a kovetkezo kocatejpotlo keszitmenyekkel taplalhatok:- Teljes tehdntej, amihez adjunk 3-4 szazalek disznozsirt, mert a kocatej zsirosabb a tehentejnel. Egy liter forralt vizben keverjunk el 10 dkg so­­vany tejport es 6-7 dkg disznozsirt.- Az is jo, ha egy liter felforralt, majd testme­­legre lehutott vizben elkeveriink 600 gramm tej­port, 100 gramm arpa- vagy zablisztet, 50 gramm hatoanyagot, egy evokanal citromlevet, es egy evokanal zsirt.- Hasznos az is, ha a felforralt, majd langyos­­ra lehutott tehentejbe indito (starter) malactapot keveriink, illetve ha szintetikus tejjel etetiink. Fontos a kismalacok itatasa is, ezert naponta tobbszor itassunk. Az itatott folyadek 35-36 C- fokos legyen. A tejitatas nem potolja a friss vizet, illetve nem elegiti ki a malacok folyadeksziikseg­­letet, ezert mindig legyen elottiik tiszta, friss viz. A malacok takarmanyozasa egyebkent akkor megfelelo, ha szepen fejlodesnek indulnak, es na­ponta hatekonyan gyarapodik a sulyuk. A tyukok eseteben a gazdak gyakran elfeledkeznek arrol, hogy a tyuk is madar. Tehat a futas es a jarkalas mellett a csapdosas es a repules is a normalis viselkedes­­modjukhoz tartozna - ha erre megfelelo hely allna a rendelkezesiikre. Sotetedeskor a fak also agaira iilnek. Az olakban ezt magasitott ulorudak elhe­­lyezesevel oldhatjuk meg. A tyukolakban ugy kell a fenyt szabalyozni, hogy legalabb nyolc orat pihenhessenek. A tyukok kedvelik a por-, homok- es napfiirdozest, amelynek fontos egeszsegiigyi szerepe van, s erre le­­hetoseget kell biztositani a szamukra. Europai viszonylatban - a magante­­nyesztoknel is egyre nagyobb teret hodit a biotojas termelese. Igazi kihivas ez, mert a korabbi gyakorlattol elteroen egeszen mas­­keppen kell foglalkozni a tojo baromfival. Ezekben a gazdasagokban - a ketreces tar­­tastol elteroen - a tyukok nem zsufolodnak kis teriiletre, hanem megfelelo mozgasteriik van. Tartasuk alapvetoen a betegseg­­megelozesre epul, es betegseg eseten is csak homeopatias kezelesben reszesiilnek. Na­gyobb gondoskodast, figyelmet igenyel a ve­­liik valo munka. Ami a legfontosabb ezek a tyu­kok mar nem a „csirkegyari” tapokon es takar­­many-kiegeszitokon elnek. A kecsketartassal kapcsolatos az a „teveszme”, hogy a legigenytelenebb ha­­ziallatunk. A kecske egyaltalan nem igenytelen, sot takarmany tekinteteben sokkal igenyesebb, mint mas allatfaj. Csak kifogastalan legelore hajt­­suk ki. Az arokpartok a gepkocsik kipufogo gaza­­nak nehezfem-tartalma miatt ma mar szoba sem johetnek! Az ele adott konyhai hulladekot is ala­­posan valogassuk meg, mert peldaul a kaposztafe- 16kkel etetett kecske teje elvezhetetlen lesz. Sajnos a kecsket tartoknak ma meg nincsenek visszajelzeseik kecskenkent a tej minosegerol, igy nem is elhetnek a javitas, a selejtezes, a celtudatos bakvalasztas lehetosegeivel. A szomatikus sejtszam a tehenhez hasonloan a kecskenel is kizarolag a togy alla­­potarol tajekoztat. A normalisnal magasabb szomatikus sejtszam al­­talaban a togygyulladas jele. Ez ido haladtaval ugyanakkor a nagy tej­­hozamu kecskeknel is jelentos a hamsejtek levalasa a tejcsatornak­­ban. A tejidegen antibakterialis anyagok legtobbszor valamilyen betegseg (togy, meh vagy mas szerv) kezelese utan maradnak meg egy ideig a tejben. Ezek a kecskete­­jet fogyasztok - foleg a kisgyerme­­kek - egy reszenel allergiat okoz­­hatnak. A kecske a szuk istallo helyett a tagas, vilagos istalloban erzi jol magat. Anyankent 1,5-2 negyzet­­meter alapteruletre, 8-9 kobmeter istalloterre van szuksege, ahol az alapteriilet 20 szazalekanak megfelelo az ablakfeliilet. A hazinyul a videki haztartasok kitiino takarmanyfeles­­leg-hasznosito allata. A nyulasztarsadalom alta­­laban a hobbytartokbol es a keresetiiket ily m6- don kiegeszitokbol tevodik ossze. Tenyesztesd­­nek Szlovakiaban tobb mint 100 eves hagyoma­­nya van. A nyilvantartott allatletszam 1974-ben 'll ezer, 1981-ben 286 ezer, 1986-ban 660 ezer, 1992-ben pedig 830 ezer volt. Becslesek szerint allomanya napjainkban tovabb novekedett, s az orsz&gban 60 fele hazinyulfajta tenyesztdsevel foglalkoznak. Nyulaink jobb kozerzete erdekeben a takar­­manyozas mellett a gondozdst sem hanyagolhat­­juk el. Ehhez azonban ismerniink kell az allatok igenyeit es termeszetes tulajdonsagait. Viselkede­­siik es annak valtozasai pontos kepet festenek al­­lapotukrol. A betegsegek felismeresehez is elen­­gedhetetleniil fontos az allatok magatartasanak ta­­nulmanyozasa. Az eredmenyes nyultenyesztes legfontosabb alapfeltetele az allatokra forditott ido. Az allatok beszerzese utan ez rendsze­­rint nem szokott gondot jelenteni, mert orbmunket talaljuk a nyulaink apolasaban. Persze gyakran elofordul az is, hogy sokkal tobb idot toltiink al­­latainkkal, mint valoban sziikseges lenne, de ez a tobbletido hozzajarul ahhoz, hogy nyulaink sziiksegleteirol pontos kepet kapjunk. A nyulak egyre gyakoribb elole­­nyek az erkelyen is, sot vannak akik a gyermekszobaban tartjak kedvencti­­ket. Ugyanis a torpe nyulak kitenyesz­­tese lehetoseget teremtett a nyulak tar­­tasara ott is, ahol nagyobb kert vagy elegendo takarmany nem all rendelke­­zesre. CSIBA LASZLO A „mocskos" diszno valojaban tisztasagkedvelo allat Ezek a tojdk mar nem esznek tapot A kecske a tagas kifutoban es a vilagos istalloban erzi jol magat

Next

/
Thumbnails
Contents