Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-12-09 / 32-33. szám
Biblioteka ’98 A ligetfalui Incheba kialh'tokozpontban Biblioteka ?£cfmmel november 12-tol 15-ig tartott a nemzetkozi konyvkiallitas. Szamos szlovakiai konyvkiado mellett magyar, nemet, spanyol, francia, es mas orszagbeliek mutattak be az utobbi idoszakban megjelent konyveiket. A Pozsonyban immar harmadik alkalommal megrendezett kiallltason a magyar nyelvu kdnyvek irdnt 6rdeklodok kiss6 csalodottan 6s erttetleniil szemlelt6k a bemutatdt, mivel, akarcsak az elobbi 6vekben, ez id6n is keveselltek mind a magyarorszAgi, mind a szlovA- kiai magyar konyvkiadok reszvetelet. A szlovakiai magyar olvasdk mindenekelott azert varjak 6s ig6nylik mcgkiildnbdztetett 6rdekldd6ssel a magyarul megjeleno konyvek bemutatAsAt, mert a szlovakiai magyar media nagyon mostohAn bAnik az uj kdnyvekrol szdld ismertetesek, kritikAk kdzlesevel. Az olvasd igy fontos kiadvAnyok megjeleneserdl is csak elvetve, vagy egyaltalan nem szereztudomAst... A kdnyvkiAllitAsok nyujtanak jo alkalmat arra, hogy az erdcklodok mcgismerjek, kezbe vegyek es ig6nyuknek megfeleloen megvAsAroljanak egy-egy uj kiadvAnyt. Am, ha a kiadok nem 6lnek a kiAllitasokon vald r6szv6tel Iehetds6g6vel, az olvasd a kiAllitAson szerezhetd tAj6koztatAsban sem rdszesiil. A Biblioteka ‘98-on a szlovakiai magyar konyvkiaddk koziil a Kalligram, a magyarorszagi kdnyvkiadok kdzul a Nemzeti Tankonyvkiado vett reszt. Mindk6t kiado sz6p kivitelu, tartalmilag ig6nyes muveket muatatott be. Term6szetes, hogy a kiadvAnyok irAnt nagy volt az 6rdekldd6s, 6s annak ellen6re, hogy a konyvek ArAt nem a munkanelkiiliek es a kisnyugdijasok jovedelmehez merten hataroztak meg, a kiadvAnyokat sokan vAsAroltAk. A Nemzeti Tankdnykiado Rt. kiAllito rdszlegen dr. Faragd Tamasne, kiilkereskedelmi referens arra a kerdesemre, milyen a kiAlli tason szerzett tapasztalata, egyebek kdzott elmondta, hogy a Nemzeti Tankdnykiadd j6 kapcsolatot tart szlovakiai partnereivel, igy mindenkor szivesen jonnek SzlovAkiAba, es elegcdettek a konyveik iranti 6rdeklodessel es Uzleti kapcsolataikkal. Am azt szeretn6k, ha a jdvoben meg szorosabbra fuzhetndk a szlovA- kiai konyvkiadokkal a kapcsolataikat, 6s kiadvAnyaikbdl az eddigindl is tdbb kerulne a szlovakiai piacra. A kiAllitAson jo tapasztalatot szerzett a Kalligram Konyvkiadd is. Az ertekes konyveket megjelenteto tobbi kiado is bizonyos, hogy a Bibliot6ka ’98 rendezvdnyenjd, hasznos tapasztalatokat szerzett volna. KAr, hogy a tAvolmaraddk ez id6n is elmulasztottAk kdnyveik propagAIAsAnak kivAld Iehetos6g6t. BALAZS BELA A Duna mindket partjan Nagyvarosban - Moszkvaban sziiletett, 1950-ben. 1978-ban Pozsonyba nosult, es ma, ha azt kerdik tole, melyik az o varosa, igy felel: „Pozsony. Az itteniek belogadtak, nekem megis mindig az az erzesem, hogy adosa vagyok a varosnak." Mindenesetre hatarozottan tobbet tett e varosert, mint az idevalosiak. Sokat tett es szandekozik tenni meg a jovoben is ALEKSZANDER ROZIN, az INCHEBA Rt. vezerigazgatoja Ligetfaluert, habar maga nem Iakik ott.- Neve elvalaszthatatlan az Inchebatol, hogy keriilt az elere?- Egyszeruen: palyazat utjan. Eredetileg ugyanis vegyeszmernok vagyok. Miutan Pozsonyba telepiiltem, posztgraduAlisan elvegeztem ajogot, majd tobb vezeto funkciot is betoltottem. Tehat a palyazatot megnyertem. Megemlitenem, hogy mindez 1990-ben volt, az iizem es a nagyvAsArok is a leggyongebb idoszakukat eltek ekkoriban. A nagyvAsArokat a Varosi pihenes es kultura parkjaban rendeztek az ido tajt, s az a veszely fenyegetett - minthogy ott keves volt a hely hogy a kulfoldi ki- Allitdk mellozni fogjak Pozsonyt. Raadasul akkor kezdddott meg reszvenytarsasagga vald AtalakulAsunk.- Kozismert teny az, hogy az Incheba akkoriban dilemma elott allt: a tizenhat befutott pragai kiallitasba invesztaljon-e, vagy a bizonytalan pozsonyiba? Miert reszesitettek Pozsonyt eldnyben?- Nem csak uzleti megfontolAsbol dontottiink igy, arra is gondoltunk, mire van Pozsonynak sziiksege. 1994-ben sajat feleldssegiinkre atkoltoztunk a Duna bal partjarol a jobbra, ahol akkoriban mar tizenkilenc eve epitkeztek. A varos nem tudta befejezni az epitkezest, az Allam nem akarta. A foldteriiletet a mai napig is csak bereljiik, s miota Atvettiik az epitkezest a vArostol, tobb mint fel milliard koronat ruhaztunk be. 1995-ben mar itt nyilt meg a CONECO epitkezesi nagyvAsAr. Azota tizennyolc nagyvAsArt es kiallitast rendeztiink meg, egy sor kulturalis rendezvenyt, Davis-kupatalAlkozot, az ENSZ vilagkonferenciajat kornyezetiinkrol, melyen szAznegyvenkilenc kuldottseg, dtven kornyezetvedelmi miniszter vett reszt. Foleg ezt az utolsot biztosan nem rendezhettiik volna meg, ha Ligetfalu valoban csak betondzsungel lenne, ahogy ezt rosszakaroi Allitjak. Igaz, hogy lakotelep, es az is igaz, hogy eredeti epitoi valoban betondzsungelt hagytak rank, azonban mara sikeriil hatterbe szoritani a betonrengeteget. Ortilok, hogy ehhez mi is hozzA tudtunk jarulni. Ugyanis mi kezdtiik Atiranyitani Pozsony eletet a Duna bal partjarol a jobb partra. Tizenot evvel ezelott a ligetfaluiak mindenert a varosba jartak, ma ez forditva van, a vArosiak jonnek Ligetfaluba, sot a kulfoldiek is erre veszik az iranyt, es nem utolso sorban a kulturalis rendezvenyek okan. Mindig is azt Allitottam, hogy Ligetfalu, ahol szazharmincezer ember 61, nem lehet csak ejszakai szallashely.- Valoban ligy gondolja, hogy a jobb part konkurenciat jelenthet a tortenelmi maggal rendelkezo bal partnak?- Igen. Nezetem szerint Pozsonynak a Duna mindket partjan kellene elnie, ahogy peldaul Budapest is teszi. Az Ovaros elneptelenedett. Telis-tele van bankkal, marvannyal, bronzzal, aranyozassal. Hogy mily kevesen lakjak a belvarost, akkor latni csak, amikor estenkent feny gyul az ablakokban. De az eletet az utcara is ki kellene vinni...- Nem titok, hogy ugyanezt szeretne elerni az Incheban es kornyeken is...- Jatszom a gondolattal, hogy a Pocseni-ag es az Uj-hid kozti epiileteknek visszaadjuk eredeti funkcioikat. Meg szeretnenk nyitni, vizzel feltolteni ezt a kiszaradt Duna-agat, sot szemelyi kikotot szeretnenk rajta epiteni. A teruletiinkon all a noi teniszklub regi epiilete. Meg a muemlekvedok se tudjak, hogy itt van. Felujitjuk eredeti funkciojat, kibdvitjiik nehany teniszpalyaval. Kis ceg vagyunk, maganceg, ezert nem megy minden olyan gyorsan, ahogy szeretnenk, mert nehez a penzt eloteremteni.- Mi tolti el a legnagyobb drommel?- A legnagyobbal? Mindenegyes latogato es mindenegyes kiallito. Mert mindannyian penztarunkat gazdagitjak, amelybol hozzajarulhatunk Ligetfalu atalakitasahoz. Aztan minden kicsisegnek tudok oriilni. A noi teniszklub hazikojanak, vagy a napoleoni vedosancoknak. Tudja, hogy az Incheba mai teruleten talalhato a vedosanc utolso haromszaz metere, amelyet Pozsony vedelmere astak a napoleoni haboruban, a Slavkovi csata utan? Annak is tudok oriilni, hogy a varosiaknak valami miatt Ligetfaluba kell jonniiik. Egy masik akadalyt is sikeriilt mar ledonteniink: az Incheba teruleten van a Thajfoldi Kiralysag Konzulatusa es oromet szerzett az is, hogy Ofelsege nemesi rangra emelt a szolgalatokert, melyet orszaganak tettem. Aminek viszont nem ortilok, az az, hogy az ember erdemeit elobb elismerik valahol mashol, valahol messze, mint itt, otthon.-maj-
