Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-11-11 / 30. szám
Mit kell tudni a kalciumrol? Az emberi szervezetben a testsuly 0,7-1,4 szazalekat teszi ki a kalcium. Ez a mennyiseg so formdjdban kotodik, megpedig 99 szazalekban a csontokban. A maradek resz a szervezetben zajlo metabolizmusban vesz reszt, es egyenletesen osztodik szet a sejtekben es bizonyos hanyadban a test nedveiben. A kalcium jelentos lugos elem a szervezetiinkben, tehat a savak neutralizdcidjaban van szerepe. A savak a kalciumra kotodve tavoznak a hugyvezetdkeken keresztiil a testiinkbol. Ha a szervezetunk tulsagosan sok savat tartalmaz, az ilyen sokbdl a vizeletben tul nagy mennyiseg halmozodik fel, illetve homokot kdpeznek, sot bizonyos esetekben kovek jonnek letre. Etkezeskor, nehez testi munka sordn, amikor a sziiksegesnel kevesebb kaldriat juttatunk a testbe, laz kovetkezteben, csonttords miatt vagy ha valamilyen megbetegedes folyaman hosszabb ideig mozdulatlansdgra kdnyszeriiliink, megnovekszik a kalcium-veszteseg. Az oszteopordzis egy kiilbn fejezetet jelent e tekintetben. A vesztesegnek megfeleloen kell potolni a kalciumot. A napi atlagos sziikseglet 800-1200 mg. A serdiildkorban, a terhesseg ideje alatt es az emlitett esetekben fokozottabb mennyisegre van igdnye a szervezetiinknek. Viszont nem elegendo a kalciumot a szervezetbe juttatunk, hanem a megtartasara is torekedniink kell. Ezert sziikseges a D-vitaminrol is gondoskodnunk, ugyanis ennek hatasa van a kalcium felszivodasara, ez pedig (jsszefugg a fokozott napsugarzdssal. A szakemberek azt ajanljak, hogy elegendo naponta 20 percet tartozkodni a napon (nem feltetleniil vizparton es furddruhaban, elegendo a parkban a padon Hive), hogy elegendo D-vitaminnal rendelkezziink a kalcium metabolizmusdhoz. A kalcium anyagcserejdnek problemai kovetkeztdben kiildnbbzd csontbetegsegek, illetve az idegszovetek megbetegedesei allhatnak eld. Amennyiben a szervezetunkbe elegendo kalciumot szeretndnkjuttatni, elsosorban a taplalek formajaban tegyiik ezt. Ha az orvos tanacsa nelkiil elarasztjuk a testunket kalciummal, tobb kart tehetiink, mint hasznot. Az dtlagos kalcium-kdszftmenyek nagyon egyszeru osszetdteluek, tehat viszonylag gyorsan kivalnak a szervezetbol. A taplaldkunkban oly modon kotodik a kalcium, hogy a testiink nagyon jdl tudja hasznosftani. Ezen kiviil: nem terheli a szervezetet, mert a felesleges kalcium a vastagbelen keresztiil tavozik. A szervezetunk az elfogyasztott dlelembol annyi kalciumot vesz fel, amennyire sziiksdge van. Ezert jo tudni, melyik dtel mennyi kalciumot tartalm az, s ez szerint allitsuk ossze etrendiinket. Koriilbelul 100 mg kalciumot tartalmaz 10 dekagramm hal, kaviar, mustar, tojasfeherje, gabonafele, rizs, kakad, hiivelyesek, did, mogyord, mandula, gyoker- ds levelzoldseg. Tobb mint 1000 mg kalciumot tartalmaz 10 dekagramm tej es tejtermek. Ha a szervezetben nagyobb a kalciumszukseglet, mint amennyit bejuttatunk, akkor ajanlott a kalciumtartalmu keszitmenyek fogyasztasa. Legjobbak a termeszetes alapanyaguak, amelyekben a kalcium kotbtt formaban van jelen, ezek ugyanis hosszabb ideig szivodnak fel, mint a pezsgos kalcium. Ami nt mar emlitettem a gyakori lazas megbetegeddsek, a csonttoresek, a nehez fizikai munka (ide drtve a sportolast is) folyaman, a serdtilokoruak, a fekvobetegek, az atmeneti korban ldvd ndk fokozottan igenylik a kalciumot, s nekik nem elegendd a tdplaldkban levd. De hogy mennyit fogyasszanak, milyen adagokban es mennyi ideig, azt beszdljek meg a kezeloorvossal. DR. LUBICA PETERAJOVA Pubertaskori kilengesek A pubertaskor olyan fejlodesi szakasz az egyen eleteben, amely a nagy valtozasok idejet jelenti szamara. Megpedig az egyidoben torteno szembetund testi es pszichikai valtozasok figyelhetok meg. A magassag, az izmok es mas kepessegek fejlodese megerdsiti a serdlilo sajat magarol alkotott kep ertekeleset es ez serkenti abban, hogy mine! hamarabb felnotte valjon, mint a munka, a tarsadalmi es szexualis diet teren. A serdulokre jellemzo, hogy ugy probal cselekedni, viselkedni, mint a felnottek. Viszont az onallosaguk meg nem annyira fejlett, hogy komoly donteseket tudjanak hozni, problemakat megoldani. De ok bizonyitani akarnak, ami valojaban nem rdhato fel nekik, de figyelmeztetni kell oket arra is, hogy jobb volna, ha elobb megbeszelnek azt a felnottekkel, akik partnerkent viszonyulnak hozzajuk. A gyermekkori konfliktusok a pubertaskorban meg szembetunobben kielezodnek, a pubertas meg nagyobb figyelmet szentel ezeknek. Nem fogad el minden naivan, amit kinalnak neki. Mar kezd ketelkedni es kritizalni, es megesik, hogy nem is hallgat az idosebbekre. Lazadassal tiltakozik a korlatozas es a tulzott feliigyelet ellen, es nem szereti, sot elutasftja, ha a sziildk beavatkoznak az o szemelyes dolgaiba, ha allandoan ellenorizni akarjak es korlatozzak szabadsagaban, donteseiben. Mindezek a tenyek konfliktusokat es fesziiltseget ideznek eld, amely abban nyilvanul meg, hogy a serdiilo nem viselkedik termeszetesen, hanem inkabb viselkedesevel, dltdzkddesevel, tulzott ontudataval magara vonja kornyezete figyelmet, es a „csak azert is” elvet reszesiti elonyben. Hajlamosak, hogy megmutassak a sziiloknek, hogy egyedtil is kepesek penzt keresni, onellatoak lenni, tovabba gyakori meg az erkolcstelen viselkedes is. A sziildk tudataban vannak (tobbnyire) a pubertaskor kilengeseivel, de ennek ellenere nem tudjak eldonteni mi a helyes: a rovid porazra fogas, a parancsolgatas, vagy hogy magdra hagyjak a fiatalt, dbntson szabadon. A pubertasnak pedig az allando feliigyelet es kemeny fellepes mellett nem marad lehetosege es ideje lereagalni a felgyiilemlett fesziiltsegeket es nyomast, ami hozza a tobbi problemat. A fiatalok hajlamosak azt kepzelni magukrol, hogy okosak, mindent tudnak. Es ez a teny bizony negativ reakciokat idez eld a felnotteknel. Nem akarjak es nem tudjak oket megdrteni, toleransak lenni hibaikkal szemben. De a serdiilo ezt nagyon is erzekeli es kritikusan ertekeli, ami kovetkezteben egy orddgi kor jon letre, amely tovabbi bizalmatlansagot es konfliktusokat eredmenyez. Erdekes teny, hogy eppen ebben a konfliktusokkal teli eletszakaszban, ami felkesziti a pubertast az bnallo eletre, fiiggetlensegre, felismeri, hogy nem lehet, nem kepes elni emberi kapcsolatok nelkiil, sot nemely esetben fiiggo viszony is kialakul. KOLES ELEONORA pszichologus
