Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-11-11 / 30. szám

3 Ertekes mellektermek a sbrtbrkoly A szantofoldi mellektermekek - a takarmany - szalma, leveles kukoricaszar, leveles repafej stb. - mellett a szarvasmarha es a series takarmanyoza­­saban elokelo helyet foglalnak el az elelmiszeripa­­ri mellektermekek. Ez utobbiak csoportjaba sorol­­hato a sortorkoly es a malatacsira. A sorgyartas alapanyaga az arpa, amely csi­­raztatassal malatava alakul at. A malata szaritasa­­kor az arpaszemekrol levalasztjak a csirat, ez a malatacsira. A szaritott malatat osszezuzzak, viz­­zel keverik, igy keletkezik a cefre. Az elcukroso­­dott cefret, a malataextraktot a malatarol leszurik: a szurokadban visszamarado oldhatatlan rost- es hejanyagot sortorkblynek nevezziik. Tehat nem arpamalatanak, ahogy nalunk a szakirodalomban megjelenik. A friss sortorkoly meg fel nem oldott feherjereszeket, tovabba dextrint es maltozt tartal­­maz. A romlastol - a friss sbrtorkbly ugyanis gyorsan romlik, mivel nagy a viztartalma - 8-10 napig ovhatjuk meg ugy, hogy hordokba rakjuk, vizzel leontjuk, majd nehezekkel ellatott fedokkel a viz felszine alatt taroljuk. A tartositas masik modozata a szaritas. A friss sbribrkoly szarazanyag tartalma 20 szazalek - 3 % emesztheto feherje, 11 % kemenyito, nyers zsir es hamu. Zabtakarmany-egysege 18,3 szazalek. Fe­­herjetartalma majdnem feler a hiivelyesekevel - tobbek kdzott 13 szazalek emesztheto feherjet es 53 szazalek kemenyitberteket tartalmaz. A malatacsira (mint ipari mellektermek) szin­­ten ertekes takarmany. Kemenyito erteke 45 sza­zalek, s emellett 14 szazalek emesztheto feherjet is tartalmaz. A malatacsira a tehenek (a fiatal, a tenyesz- es a beteg allatok) egyik legertekesebb takarmanya. Naponta 1-2 kg-ot adjunk belole. A sortorkdlybbl a teheneknek egyedenkent frissen napi 10-12, szaritva pedig 1-3 kg-ot adha­­tunk. Tejelekenyseget elbsegito (laktogog) takar­many. Eteteset - az abraktakarmanyok teljes kiik­­tatasa mellett - a termeles egesz idoszakaban, va­­lamint az elokeszites utolso idoszakaban ajanljuk. A szarazallas stadiumaban (egyedenkenti kondi­­cionalis elbiralas szerint) adagolasat szuntessiik be, nehogy az egyes allatok pluszkondiciora te­­gyenek szert. Ennek ugyanis egyenes kovetkez­­menye az abszolut nagy magzat, a beszukiilt szii­­lout, az elhuzodo es nehez elles lehet. A borjazast megelozo 3-4 hetben ujra adagolhatjuk. Bevezete­­se viszont szoktato jellegu legyen, hogy a szarvas­marha szervezeteben a lebontashoz szukseges mikroorganizmusok elszaporodhassanak. A sbribrkoly sem friss, sem szaraz allapotban nem tartalmaz vetelest eloidezb anyagokat. Mint ipari mellektermek - az abraktakarmanyokkal el­­lentetben mersekli a zsirmaj-szindroma kialakula­­sat, a tej minbsegenek romlasa nelkul noveli a tejelekenyseget, s megakadalyozza, hogy a tehe­nek az elles idejere elhizzanak, illetve, hogy a lak­­tacios gorbe emelkedesevel kondiciojukbol sokat veszitsenek. A sortorkblyt magas rosttartalmu (szena, lu­­cemaszena, jobb minosegu szilazs es szenazs, ta­­karmanyszalma) takarmanyokkal kell kiegeszite­­ni. Tavasszal es nyaron a sbrtbrkblyre alapozott napi takarmanymennyisegbe jol beilleszthetok a zbldtakarmanyok, valamint a legelon valo szabad­­tartas. A novendekallatoknal egyedenkent naponta 8-10, hizomarhanal pedig 20-25 kg etetese ajanl­­hato; termeszetesen ebben az esetben is szukseges a rosttakarmannyal valo (lehet gyengebb minose­­gti is) kiegeszites. A novendekallatoknal szami­­tasba johet a zbldtakarmanyozas es a legeltetes is. A serteseknel a sbrtbrkollyel valo takarma­­nyozast elsosorban a siildok es az anyakocak ese­­teben ajanljuk. A suldoknel szilarditja a csontva­­zat, aranyossa teszi az izomzatot. Anyakocaknal az adagolasa foleg a vemhesseg masodik szaka­­szaban es a szoptatasa alatt ajanlatos. Legkivalobb kiegeszitoje a fozbtt burgonya, a cukor- es takar­­manyrepa, valamint a tobb nyersrostot tartalmazo, nehezebben emesztheto korpa. A hizokat sortbr­­kollyel ne etessiik, mert csak nagyon szereny atla­­gos napi sulygyarapodast biztosit, laggya - ritka szbvetiive - teszi a series husat es szalonnajat. Megbizhato nevelo a puIyka Az arakbol kiindulva kispulykahoz jutni nem olcso dolog, ezert a haztajiban tartott bronz- es ve­­gyes tenyeszetek gazdai jol teszik, ha szakszerii tartassal ds takarmanyozassal gazdag tojasterme­­lesre, kispulyka koltesere teszik kepesse allatai­­kat. E cel erdekeben fontos, hogy 6-8 tojopulyka­­ra jusson egy kakas, mivel ebben az esetben lesz megfelelo a tojasok termekenysege. A tojasok epsege es tisztasaga erdekeben a to­­jastermelo pulykakat ejszaka tiszta, almozott fe­­szekkel ellatott olakban celszerii tartani. A pulyka az elso es a masodik tojoeveben termeli a legtobb tojast. Keltetesre a 70-80 grammos, normalis ala­­ku es ep heju, huvos, paradus kornyezetben legfel­­jebb tiz napig tarolt tojas valo. Ahol egy kisebb al­­lomanyra valo pulykat tartanak, mindig akad kot­­lani kezdo. A tojasok kelesi ideje 27-28 nap. Ha a pulykak elkezdik a tojasrakast, rendszere­­sen kapjanak feherjeben gazdag - buzat es takar­­manyborsot is tartalmazo - eleseget. Ha legelesz­­hetnek, akkor a vitamin- 6s asvanyianyag-ellata­­sukkal nem lesz baj. A megkotlani akaro peldanyo­­kat labon allo, drot- vagy lecracsos aljzatu leszok­­tato ketrecbe helyezziik el. Ha ezt idejdben tessziik, akkor a pulyka ismet tojni fog. A pulyka kiilonben megbizhato kotlo, s a kikelt pipeket gondosan ve­­zeti, neveli. Ezert is lehet a pulyka kotlot tyukcsi­­bek, sot kiskacsak keltetesere es vezetesere is hasz­­nalni. CSIBA LASZLO logos? Nem jogos? B. Z. szenci olvasdnk arr6l panasz­­kodik, hogy most deriilt ki, hogy egy sz^ntofoldteriilet, amelyet elodeik em­­lekezet dta hasznaltak, nines a tulajdo­­nukban. A telekkonyvben az utolsd, 1924-es bejegyzes szerint egy, m£g 1936-ban elhunyt szemely a tulajdo­­nos, akinek vannak leszarmazottjai. Most hogy megtudtak, hogy a nagyap­­juk neven van a fold, szinten ig^nyt tartanak r£. Arra k£r, hogy adjunk ta­­nacsot, mitevd legyen. Ha a telekkbnyvileg bejegyzett tulaj­­donos utodai igenyt tartanak a foldre, ugy kdztiik ds Onok kdzott peres viszony keletkezett. Csak a birosdg allapithatja meg, ki a fold tulajdonosa. A Polgari Torvdnykdnyv ertelmeben Onok, illetve az elodeik elbirtoklas cimen szerezhetnd­­nek tulajdonjogot a foldhoz. Ennek a fel­­tetele: huzamos ideig vald haszndlat (1950-ig 32 ev, utana, s ma is 10 ev) es a johiszemuseg. Ha Onok ugy tudjdk, hogy elodeik a fdldet megvettdk a telek­­konyvi tulajdonostdl, errdl probaljanak beszerezni bizonyitdkot, irasbelit vagy tanukat, s ennek alapjan kerjek a kdz­­jegyzot, hogy az elbirtoklas jogeimdn szerzett tulajdonjogot igazolja. Errdl a kozjegyzd igazolast ad (osveddenie o nadobudnutf vlastnickeho pr&va vydrZanim), amelynek jogerore vald emelkedese utdn a Szenci Jardsi Hivatal kataszteri osztdlya (szekhelye Pozsony, Peknd cesta 15.) beirja a tulajdont es ki­­adja az errdl szold tulajdoni lapot. Ha ez az ut a feltetelek teljesitese hijan jarha­­tatlan, akkor csakis a birosag donthet a tulajdonjogrol, de valoszinuleg nem az Onok, hanem a telekkonyvben bejegy­zett szemely leszarmazottai javara. H. Sz. virti olvasdnk elvalt, s a bi­rdsag a targyalason nem foglalkozott a kozos vagyonuk elosztasaval, holott 6 ezt kerte. Vdlemenye szerint a birds^g nem jart el szabdlyosan. A birosdg szabdlyosan jart el, mivel a valoper folyamdn csak a hazassdg fel­­bontdsdrol es a kiskoru gyermekek elhe­­lyezdserdl dont. A vagyonelosztas egy mdsik eljdrasba tartozik, amit ktilon kell inditvdnyozni. Persze csak akkor, ha szerzoddses alapon nem tudnak meg­­egyezni. DR. GYdRGY ISTVAN

Next

/
Thumbnails
Contents