Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-10-28 / 29. szám
t/e/tez/eto Oktober 29.- Ketszaztizendt eve halt meg Roud d’Alembert francia filozofus, matematikus, zenesz, enciklopedista. Oktober 30.- Negyvendt eve halt meg Kalman Imre zeneszerzo. November 1.- Mindenszentek napja November 2.- Halottak napja November 4.- Szaztiz eve sziiletett Otto Gelsted dan kdlto. November 6.- Szazot eve halt meg Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz zeneszerzo. November 7.- Nyolcvanot eve sziiletett Albert Camus, Nobel-dfjas francia fro, dramairo, esszeista. - Hetven eve halt meg Toth Arpad kolto, mufordito. November 9. - Szaztiz eve sziiletett Ivan Szergejevics Turgenyev orosz kolto, fro.- Nyolcvan eve halt meg Guillaume Apollinaire francia kolto. Emlekezz a halalra. (Eusebius) „Ki itt belepsz, hagyj fel minden remennyel!” *** Az emberelet utjanak felen egy nagy sotetlo erdobe jutottam, mivel az igaz utat nem lelem. *** ...tilve parnaszekben nem nyerhetsz htrt, se dunna kozt lapulva. Es aki nem nyert hirt e foldi letben, maga utan nagyobb nyomat se nyomja, mint hab a vfzen es fust a legben. *** Gondoljatok az emberi erore: nem szulettimk tengni, mint az allot, hanem tudni es haladni elore! *** Hat talpra! Fittyet a faradalomra, mert gyoz a lelek minden akadalyon, csak a test sulya foldre ne vonja! (Dante) ELETUNK - csaladi lap. A kovetkezd szam 1998. november 11-en jelenik meg. A cimlapon Deak Terez felvetele. Foszerkeszto: Szoke Edit. Szerkesztok: Deak Tere'z, Hogya Gyorgy, Motesiky Arpad. Tordeloszerkeszto: Kocian Renata. Nyelvi szerkeszto: Lehel Gyongyi. A szerkesztose'g cfme: Radlinskdho 27., P. O. Box 66., 810 05 Bratislava. Tel./Fax: 07/326 864. Kiadja a Megbekele's Alapftvany. A lap az SzK Kultularis Miniszte'riuma. valamint a Megbe'ke'les Alapftvany tamogatasaval kesziil. Nyomja a LAMA PRESS nyomdavallalat. Regisztracios szam: 1596/97. Teijeszti a PNS, valamint maganterjesztok. Keziratot nem orztink meg es nem killdjiik vissza. A kozdlt frasokat nem feltetleniil tiikrozik a lap velemenyet. Tunodes gyertyafenynel Motto: ... Nem volt nagy es kivalo, csak sziv, a mi szivunkhoz kozel allo. De nines mar. Okuljatok mindannyian e peldan. Ilyen az ember. Egyeduli peldany. Nem elt belole tobb es most sem el, s mint fan se no egyforma ket level, a nagy idon se lesz hozza hasonlo. (Kosztolanyi) A temetok kivirultak. A tarka virag a sirokon nem az elmiilast juttatja az arrafele halado esze'be; gyonyorkodik a latvanyban - kfvulrol szemlelve. Aki a sfrt rendezgeti, az eltavozott kedveert teszi, mert hianya fajdalmas, potolhatatlan, s fgy is a tudtara akarja adni: nem felejti el. Ismeroseim kozott sokan hetente, sot naponta kijarnak a temetobe, s inkabb lemondanak a finomabb falatrol, de a viragot megveszik. Nyaron is, de telen is. A szombat delelotti program: megyek az uramhoz meg a fiamhoz. Egy kicsit panaszkodni, es megbekelni. Elalmodozni azon. hogy milyen volna az elete, ha az ura nem hagyja itt ilyen koran es varatlanul. ha a fia nem vegzi tragikusan, megndsul, gyerekei lettek volna, neki meg unokai. Masik ismerosbm a kislanyahoz jar ki a kozeli temetobe. Ha vendegei jonnek, azokat is kiviszi a feldfszftett sfrhoz. Benepesiiltek a temetok. Rendes oszi nagytakarftas folyik, hogy a halottak iinnepere (elvegre nekik is jar egy nap) felviragozva, rendbe teve fogadhassak a sirok lakoi, a lelkek, a latogatokat. Ez az elok tiszte, lgy adoznak a „felejthetetlen”, a Jegjobb’’, a „szeretett” felesegnek, ferjnek, sziilonek, gyereknek. Halottak napjan mindenki gyujt egy gyertyat hozzatartozoja, ismerose sfrjan - s az elok az elhanyagolt, kidolt fejfakra is tesznek egy szal viragot... Esziinkbe jut az elmulas. A halal, amit senki el nem keriil. Fogantatasunk pillanatatol kezdve erre kesziilunk. Mert amilyen termeszetes a sziiletes, olyan terme'szetes a halal. A nyugati kulturan nevelkedettek megis borzonganak az emlftesetol. Fura ellentmondas. Miert kell felni attol, ami termeszetes? Megall unk egy fejfanal, s legalabb kis idore nem gondolunk a hajszara, a serelmekre. A mecses langja radobbent a megmasithatatlanra. Egyszer mindnyajan ide keriiliink: gyoztesek es vesztesek, gazdagok e's szegenyek, jok e's rosszak. Mindenkinek atvillan a lelken, hogy maskent kellene tolteni azt a nehany evet, ami meg megadatik, kizarni a gyulolkodest, elfogadm a masikat olyannak, amilyen. Csaladon, orszagon beliil. Hogy ne legyen keson... KOPASZ-KIEDROWSKA CSILLA (a szerzo felvetele)
