Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-09-30 / 26. szám

Az emesztesi nehezsegek okozoja: ....' .... ...... . ' ■■■ A gyomor savanyu kozegeben a bakteriumok nem eletkepesek - tanultuk meg nem is olyan regen a klasszikus orvostudomany kereteben. Ez mara mar nem ervenyes. Amerikai biologusoknak - Maryland allamban - sikeriilt egy olyan bakteriumot azonosi­­taniuk, amely az emlitett kozegben is igen jol erzi magat. Ez a bacilus a Helicobacter pylori (HP). Jelenlete kimutathato koz­­vetleniil a gyomor nyalkahar­­tyajaban vagy kozvetetten a paciens vereben az ellen­­anyagok kivizsgalasa soran. Ez a bacilus a felelds a kulon­­bozo emesztesi zavarokert, de a gyomor nyalkahartyajanak gyulladasdt is okozza, sot a gyomorfekely allapotanak rosszabbodasahoz is vezethet. A bacilus kifli alaku. Hat ostorkajaval kepes vedekezni a maro gyomorsavval szem­­ben, megpedig ugy, hogy a felszinen levo aminosavak po­­zitiv elektromos toltetuek es ezaltal a gyomornedvben levo savmolekulakat tavol tartja magatol. Kezdetben a HP-bacilus jelenlete nem is nyilvanul meg. A pacienseknek kiilon­­bozo emesztesi zavaraik van­­nak, s ezert kenytelenek felke­resni az orvost. A HP-kivizs­­galas ma mar nalunk is a min­­dennaposak koze tartozik. A gyogyitas viszonylag igenyes, megpedig az6rt, mert nem mindig sikeriil a bacilust megsemmisiteni. Az antibioti­­kumok kiildnbozd kombinacid­­it alkalmazzuk ds a gyomorsav csokkentesere trunk eld gyogy­­szereket. Ez utobbiak az un. H- blokatorok. Az antibiotikumok megsemmisitik a HP-t, de fennail annak a kockazata, hogy rezisztensse valnak, a ke­­zeles folyaman mellekhatasok lephetnek eld, mert a HP meg­­valtoztatja a strukturajat, es a gyogyszerekkel szemben el­­lenallo lesz. Ujabb lehetosegek utan kutatnak a szakemberek, meg­pedig a HP elleni oltoanyag eloallitasara torekednek. Elmondhatjuk: nem csu­­pan a stressz, a helytelen elet­­mod, a kave es az alkohol fo­­gyasztasa okozza a gyomor nyalkahartyajanak elvaltoza­­sait. Ha megallapitjuk a HP- bacilus jelenletet, akkor pszi­­ches alapon meg rosszabbod­­hat a beteg allapota. Az is teny: a lakossag koreben igen elterjedt a HP-bacilus. Minden esetben fel kell keresni az orvost, es megbe­­szelni vele a gyogyitas mod­­jat. A kezelest vegig kell csi­­nalni, mert egyebkent a kovet­­kezmenyek igen kellemetle­­nek. Egyelore az eldrheto gydgymodot kell alkalmazni, annak ellenere, hogy igen koltseges, es az eredmeny sem mindig megnyugtatd. Lehet, hogy nehany ev mulva a gen­­sebeszet fejlodese soran a tu­­dosok megfejtik a HP-bacilus genetikai felepiteset, s akkor mindenkinek „testreszabot­­tan” mddosithatjak a vakcinat. DR. LUBICA PETERAJOVA Meddig szabad bepisilni? Gy akran fordulnak sziilok azzal a panasszal az orvoshoz, hogy gyermekiik bepisil, bar mar kora­­nal fogva ezt nem szabadna. Be­­vizelesrol akkor beszelhetiink a gyermekek­­nel, ha hdromeves korukig nem szobatisztak, nem szoktak le a pelenkazasrol. A fiuknal ez az ido egy kicsit kitolodhat: a negyedik elet­­eviik vegeig. Attol fuggden, hogy mikor pisil be a gyermek, beszelhetiink nappali (enurezis diura) es ejszakai bevizelesrol (enurezis nocturna). De elofor­­dulhat az is, hogy mindket for­­maja egyszerre fordul eld, azon­­ban gyakoribbnak mondhato az ejszakai bevizeles. A nappali bevizeles oka lehet egy eros erzelmi hatas, nevetes, esetleg felelem vagy a jatekba valo tulsagos belemeriiles. Altalaban ez ido­­vel elmulik. Ezt a formajat eloidezheti vala­­milyen fejlodesi rendellenesseg is. Ebben az esetben a gyermeket pszichiaterhez vagy ne­­urologushoz ajanlatos vinni kivizsgalasra, akik megallapitjak a kivalto okot. A tovabbi kivalto okok koze sorolhatdk a sziilok neve­­lesi hibai, mint peldaul a gyermek gyakori iiltetese a bilire, kenyszeritese a vizelesre. Nagyon sok esetben a sziilok - miutan mar a pelenkaba vizelt a gyermek, utana m6g raiil­­tetik a bilire, gondolvan, hogy igy kenysze­­rithetik tovabb a vizelesre. A rendszertelen raiiltetds is arthat. Az egeszseges gyermekek­­nel ezek a rossz szokasok ritkan fixdlodnak hosszabb idore. Ha a sziilok megfeleloen jar­nak el es a masodik, illetve a harmadik ev be­­toltese utan nem tesznek a gyermek ala pe­­lenkat napkozben, esetleg csak ejszakara, ak­kor is megeldzheto a baj. Azzal is lehet a gyermek onbizalmat dsztdnozni, erositeni, hogy minden sikeres nap utan megdicsdrik gyermekiiket. Az ejszakai bepisiles elofordulhat ondllo, vagy mint neurotikus tiinetkent is. Kivalto oka lehet a velesziiletett, illetve a fejlodes so­ran szerzett idegrendszer-karosodas, nevelesi hibak stb. Vannak gyermekek, akik allando­­an bepisilnek mar kisgyermekkoruktol, de vannak akiknel csak kesobb alakul ki ez a rendellenesseg. Jellemzo tovabba, hogy csak otthon, illetve kbrnyezetvaltozasnal, idegen helyen tortenik veliik meg. De elofordul, hogy az ejszaka folyaman egyszer vagy szin­­te minden pillanatban bepisilnek. A bepisi­­lest a gyermekeknel vehetjiik ugy is, mint a neurozis kiserojelenseget. Fontos megjegyezni, hogy nem kell azonnal rosszra gondolni, ha a gyermek el­­kezd bepisilni. Figyelembe kell venni tobb tenyezot, ami okozhatta a bevizeldst. Lehet ez peldaul a gyermek betegsege vagy egy eros erzelmi elmeny kovetkezmenye, 6s nem utolso sorban a sziilok helytelen nevelese. A kisgyermekek nem szeretik, ha ned­­vesseget dreznek, ha faznak, amely erzesek a bepisiles utan jelentkeznek, es amelyeket egy ideig neha turniiik kell. Mar elotte nyugtalan es utana sir. Ha az anya nem szaritja meg, nem cserel pelenkat, a gyermek a kellemet­­len erzest megszokja 6s a kesobbiekben nem zavarja ot. A leszoktatasnal iddkozonkent elofordul minden gyermeknel, hogy bepisil, nem kont­­rollalja a kiiiritest. De a helyte­len beavatkozas (eros kritika, figyelmeztetgetes, kinevetds, esetleg testi fenyites) azon szii­­lok reszerol, akik nem kepesek elviselni, hogy gyermekiik meg mindig bevizel, eloidezhet a gyermeknel felelmet, dep­­ressziot, kisebbrendiisegi erzetet, ami meg inkabb hatraltatja a leszokast. A mely es nyugtalan alvas is eloidezhet bepisilest. De ha a sziilok hozzaalldsa nem valtozik meg es tovabbra is kritizalni fogjak a gyermeket, esetleg ebresztgetni az ejszaka folyaman tobbszor is, szinten nem eredmenyt emek el, hanem a gyermek allapota rosszab­­bodhat. Az elalvdst kdveto egy vagy mAsfel ora utan ebreszthetjiik fel a gyermeket, hogy pisiljen, de nem tobbszor. Es 6jfel koriil sem ajAnlatos, mert tobbnyire az elalvds utani el­­so orakban tortenik meg a bevizeles. ROLES ELEONORA pszicho/ogus

Next

/
Thumbnails
Contents