Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-09-30 / 26. szám
d imsm mm n imis6 Nyitott tanari A tdbbgyermekes csaladokkal kapcsolatban felmerulo problemakat tobb szempontbol kozelfthetjuk meg. Figyelmunket osszpontosithatjuk a testverek viszonyara, a gyermekek kdzti konfliktusokra, de foglalkozhatunk azzal is, hogy valamelyik gyermeket a tobbiekkel szemben elonyben reszesitik. Ezek a kerdeskorok mar a szazad elejetol ismertek, de csupan az utobbi 25 evben szenteltek neki nagyobb figyelmet. Az, hogy a csaladban elso, masodik vagy harmadik gyermekkent lattunk napvilagot, szinten meghatarozza, milyen emberre valunk. Termeszetesen a sorrend nem hatarozza meg minden megnyilvanuldsunkat. Ennek ellenere van valamilyen lathatatlan osszefugges akozott, hanyadikkent sziilettunk es milyenek vagyunk. Ezzel a kerdessel tobb pszicholdgus foglalkozik. Minden osszefugg a fdval Eloszor egy kis teszt. Mely tulajdonsagok jellemzik Ont a leginkabb? A - perfekcionalista, megblzhato, lelkiismeretes, szisztematikus, kritikus, komoly, tanulmanyozo tipus; B - egyezkedd, keriili a konfliktusokat, filggetlen, sok baratja van, individualista; C - intrikus, elbuvolo, a hibat masokra tolja, szivesen mutogatja magat, kedveli a tarsasagot, figyelemfelkelto. Az A tipus altalaban az elsoszulott, a B a masodik, a C pedig a legkisebb. Minden gyermek egyeniseg es nagyban ftigg attol, milyen csaladban no fel. A csalad az elso szocialis kozosseg a gyermek szamara, es itt vannak a legszorosabb emberi kapcsolatok. Minden ember jovojet jelentosen meghatarozza, hogyan bantak vele a sziilei. Termeszetesen a sziiloknek nem mindig van elegendo idejiik arra, hogy tudatositsak, hogyan no a „kis agacska a csaladfan”. Arrol sem feledkezhetunk meg, hogy minden csaladfa egyedi, megismetelhetetlen, pontosan ugy, ahogyan az ot alkoto szemelyisegek is. A massag megmutatkozik a gyermekek kozti korkulonbsegben, a nemek szerint, es testalkatukban. Szerepe van a sziildk szuletesi sorrendjenek, a valas utani csaladi kapcsolatoknak, de a sztilok kdzti viszonynak is. A sziildk es a gyermekek kdzti kapcsolat valtozatos es dinamikus. Nagyreszt ftigg a csaladi hagyomanytol, az drtdkrendtol. Ennek ellenere nem lehet elore meghatarozni, hogyan fog az egydn megnyilvanulni. Tulsagosan kiilonlegesek, osszetettek es egyediek vagyunk. Az alabbi dolgokban viszont teljesen bizonyosak lehetiink: * a csaladi elet jelentos tapasztalat. mivel ebben a kornyezetben olyan intim kapcsolatrendszer van, melyet sehol masutt nem elhet at az ember; * ezek a kapcsolatok nagyban fiiggnek attol, hany gyermek van a csaladban; * a csalad sokkal nagyobb hatassal van az emberre, mint barmely mas intezmeny. A kesobbiek soran ez a hatas megmarad: akkor is, amikor a gyermekek felnotte valnak. Az elsoszulott gyermek Legkevesebb ket ok - az anya es az apa - miatt celtudatosak es igyekvok az elsoszulott gyermekek. Talan paradoxonkent hangzik, de az elso gyermek amolyan „kiserleti nyul”, akin a sziildk kiprobaljak, hogyan tudnak nevelni. A fiatal sziiloknek gyakran nagy igenyeik vannak a gyermekiikkel szemben. Sok idot szentelnek neki. Allandoan biztatjak: beszeljen mar, kezdjen el jarni stb. Ezzel a gyermeket kenyszeritik, hogy drdmot szerezzen nekik. Az elsdsziilottek gyakran „kis felnottekke” valnak. Azert van ez igy, mert maga koriil a felnottek peldajat latja, es ehhez probal igazodni. Nagyreszt sikeresek, elerik cdljukat. Igen cdltudatosak, igyekeznek masoknak drdmot szerezni, mindent az ellenorzesiik alatt tartanak, igenylik a dicsdretet. De van az elsdsziilotteknek mas csoportjuk is. Oket az energia-tultenges, az akaratuk mindenaroni ervenyesitese jellemzi. Nagy cdljaik vannak, a legjobbak szeretnenek lenni. Az elsdsziilottek elonye, hogy jobban figyelnek rajuk, tobb biztatast, tamogatast kapnak, mint a tobbiek. Kiskoruktol komolyan veszik oket a felnottek, es ok nem akarnak csalddast okozni. Ez az elonyuk es a gyengejiik is. A fokozott figyelem es a felelosseg gyakran okoz szamukra stresszt. Gyakran valasztjak ugyanazt a szakmat, mint a szuleik. Szivesen jamak iskolaba, oriilnek a jo jegyeknek, mert a sziiloknek is tetszik ez. Viszont, ha nem tesznek eleget az elvarasoknak, biintudatuk van. Ebbe a csoportba tartoznak az egykek is. Oket meg ezen kivtil onzoknek es egocentrikusnak is tartjak, mert nem kellett nekik senkivel sem osztozniuk. Nem osztoztak a sziiloi szeretetben, a jatekaik is csak az ovei voltak. A szakemberek azt tandcsolidk a sziiloknek: * ne probaljak mindenaron kijavitani azt, amit az elsoszulott vagy egyediili gyermekiik mond vagy tesz; * gondoljak meg, hogyan tudassak vele, hogy milyennek kellene lennie; * szivesen ismerik a pontos szabalyokat: ezert legyenek tiirelmesek, magyarazzanak meg mindent, de ne okoskodjanak; * ismerjek el, hogy a kisebb testverek kozott vezeto helye van; * ne blzzak meg olyan kotelessegekkel, melyeket nem kepes teljesiteni; * ezek a gyerekek tulsagosan erzekenyek a kritikara, ne javitgassak oket sziintelenul, hanem adjanak lehetoseget, hogy a feladatukat maguk oldjak meg. A kozepso gyermek ellentmonddsossdga A szakemberek szerint a kozepso gyermeket legnehezebb jellemezni. Oket befolyasolja, hogy van idosebb testveriik, akihez hasonlitani szeretnenek. Tehat az o peldakepiik mar nem csupan az anya es az apa. Vagy olyanna vAlik, aki a masiknak tetszeni akar, vagy pedig ellenallasra kesz. Bizonyos mertekben az elsosziildttek ellentdtei. Azt is mondhatnank, hogy ket nyomas kozt elnek. Sokszor ugy erzik, senki sem erdeklodik irantuk. * Elismerest es jutalmat varnak. Hogy ezt elerjek, koran elhagyjak a csaladot. Sok baratjuk van, s koriikben nem erzik veszelyeztetettnek magukat. * Kerulik a veszelyt es a fajdalmat. Sokszor menekiilnek a kortarsaikhoz. Csalodottak, hogy nem ok a „kicsik”, de nines meg a Jegidosebb joguk” sem. * Szeretnenek egyensulyba keriilni. Nehezen viselik el az alacsonyabbrendiiseget. Bizonyos mertekben elutasitj&k a csalad ertekrendjet. Egyreszt csendesek, tiirelmetlenek, ver-
