Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-09-30 / 26. szám

senykepesek, de a masik oldalon: baratsagosak, tarsasagkedvelok, egyezkedok, kerulik a konf­­liktusokat. Hogvan neveliuk a kozepso gvermeket? * Altalaban keriilik az erzelmeikkel kapcso­­latos beszelgeteseket. A szillokon mulik, hogy idot talaljanak a negyszemkdzti parbeszedre. Ezt a gyermekek nagyra becsiilik. * Engedjek meg neki, hogy valamiben kive­­teles legyen. Ne a bardtai, hanem a csalad sza­­mara. * Legalabb neha donthessen, valaszthasson onalloan, illetve nyilvanitsa ki velemenyet. * Allapitsanak meg szamara testreszabott privilegiumokat, amelyek mindennap ervenye­­sek. Kell, hogy olyan erzese legyen, hogy va­­lami kizarolag erte tortenik. * Hallgassak oket figyelmesen, ez font os szamukra. * Ne hasonlitsak ot az idosebbhez, fogadjak el olyannak, amilyen. Aki utolsokent szuletett... A legkisebb gyerekeknek nagyon fejlett az erzekelokepessegiik. Erzik: a tuddsuk es iigyessegiik mar nem olyan lenyeges a szuldknek, mint az idosebb testvereik eseteben volt. Sokszor azdrt, mert amire ok „megerkeztek” a papa es a mama mar megtanultak nevelni. Ezert hajlamosak a sorsra bizni nevelesiiket. Mar elegiik van a neve­­lesbol, a nagyobb gyerekekre bizzak ezt. Az ido­­sebbek nem csupan tanitjak oket, hanem hajla­mosak a kicsit kinevetni. Ezdrt sok kicsi azzal no fel: majd en megmutatom nekik. Tipikus tulajdonsaguk a gondtalansag es a vidamsag. Tobbnyire kozkedveltek, tarsasagsze­­retok, szivelyesek, es gyakran csak azert huncut­­kodnak, hogy magukra vonjak a figyelmet. Mas­­rdszt ellenkezdek, kritikusak, tiirelmetlenek es hirtelenek. Ennek az az oka, hogy a csaladban el­­lentmondasosan viszonyulnak hozzajuk. Egy­­reszt dedelgetik, masreszt pedig lebecsulik es ki­­nevetik oket. Onvedelemkent bizonyos arrogan­ciat fejlesztenek ki. Ezek a gyerekek eloszor cse­­lekednek, s csak utana gondolkodnak cselekede­­tuk kovetkezmenyerol. Impulzivak, akiknek minden sikeriil. Olyan emberek, akik megmutat­­jak a sziiloknek, a testvereknek ds az egdsz vilag­­nak, hogy veliik szamolhatnak a kesobbiekben. Kiilonos erd van bennuk, s ezzel kdpesek megpu­­hitani a sziildket. Ok altalaban „nem veszik esz­­re”, hogy a legkisebb keriili a hazimunkat, a ko­­telessegeket, olykor az iskolai feladatokat is. Ha valami nem sikeriil nekik, ignoraljak kornyezetii­­ket, nem hagynak senkit nyugodni. Persze mindezt nem lehet torvdnykent elfo­­gadni. Vannak olyan „utols6” gyerekek, akik egyaltalan nincsenek elkenyeztetve. A pszicholo­­gusok azt allitjak, hogy ezeknek a gyerekeknek nagy problemajuk van az informdciok feldolgoza­­saval. Nem kdpesek megkuldnboztetni a valosa­­got a valotlantol. Az idosebb gyerekek sokkal okosabbnak, iigyesebbnek, nagyobbnak ds ero­­sebbnek tunnek szamukra. Ok gyengdk ds bu­­tak, ha az idosebb testvdr hallja oket. Mindig gyerekek maradnak es erzelmileg nagyon fiiggo­­ek. Barmit csinalnak, semmisem fontos. Mar oket valakik megeloztek. Hajlamosak a kotelesseg alol kibujni, a feladatokat konnyiteni. Ezert fontos, hogy a sziilok:- (jgyeljenek reajuk, hogy a ha­­zimunkakat elvegezzek.- A legkisebbeknek nines pontos idobeosztasuk, es nem kell betartaniuk a szabalyokat, amelyek a testvereikre vonatkoznak. Ne engedjek meg, hogy megszegjek a rendszabalyokat!- Ne kenyeztessek el a gyereket. Ha felno, sajat magara kell tamaszkodnia.- Figyeljenek rd: sokszor erzik, hogy nem fontosak.- Ertekeljek a sikereiket, az iigyessegiiket, ugyanugy mint az idosebbeknel.- Ne vegezzenek el semmit a gyerek helyett. Ezzel nem kimelik oket, es nem alakul ki a fele­­lossegerzetiik. tamAsnE gAl viola Mintha Ldtszolag egy jelentektelen al­­kotordsze a szdkincskdszletiinknek. Csupdn csak egy a sok, elhanyagol­­hatd kotoszavunk kdziil. &s mdgis: valami ismeretlen, meghatarozhatat­­lan erot hordoz, rejteget magdban. S ennek az eronek kOszonhetoen nem hidnyozhat sehonnan, nem lehet csak ugy kiradirozni, kiselejtezni, el­­hanyagolni, nem hagy magdrdl meg­­feledkezni. Ertdke, fontossaga, jelen­­tosdge van, sot: meghatarozd tenye­­zdje az dletiinknek. Minden teren, minden szempontbol. Van, amikor haldt adunk az Istennek, hogy ldte­­zik; maskor viszont barmit megad­­ndnk azdrt, ha csak benniink lap­­pangva nem tome a felszinre, s nem befolydsolna, iranyitana negatiwd az eletUnket. Nem tdmd ossze a szfvtin­­ket, lelkiinket, nem rombolnd Ossze az almainkat. E szd maga a jo ds rossz egyben, a szdp ds a esunya, az brom ds a bd­­nat, az Oszinteseg ds a hazugsdg, az egyenessdg ds a kdtsziniisdg, a sze­­rencse ds a szerencsdtlensdg, a siker ds a sikertelensdg, a remdny ds a re­­mdnytelenseg, a hit ds a kidbrdndult­­sag... az diet es a halal. A keletkezdstol az elmuldsig az dletiink „pofozgat6ja”. Mintha mindennek sablonszeru­­en, elore meghatarozott uton kellene lezajlania. A sdma kulcsszava: a leg. A legszebb flu felesdgUl veszi a leg­­szebb ldnyt, s a legpompasabb „dari­­do” kOltsegeit a legjobbat akard szii­­lok dlljak. A fiubol a legjobb feij, majd a legjobb apa, a ldnybdl a leg­­tisztessdgesebb asszony s a legonfel­­aldozdbb anya lesz. A legtisztdbb, legrendesebb hdz lakdi cfmet is el­­nyerik. A legjobb mdrkdju autoval hordjak a leghiresebb iskoldba a gyermekeiket, akik termdszetesen a legjobb tanuldk kOzd tartoznak. Majd a legjobb modban felcsepere­­dett gyermekek dtveszik az dsoktol a stafdtabotot, drtelemszeriien: eppugy jdmak el, mint a sztilOk, s fgy keriil­­nek be abba a kOrforgasba, mely a “MINTHA” helyett a “LEG” szdra van beprogramozva. Megismerve a programot egydl­­talan nines az ember meggyozve, megeldgedve; gyanakvdan kezdi ke­­resni a HIBAT. Pedig hiba nem taldl­­hatd benne, csak HIANY. Valami is­meretlen, meghatdrozhatatlan dolog­­nak a hidnya. A Idny is a hibdt keresi. Keresi onmagaban, a fiuban, a kOmydkben, az ismerdsOkben, a vildgban nem tudja tudatositani, hogy nines to­­vabb. 0, akinek az dletfilozofidja a hit, remdny, bizalom, kitartds, kdpte­­len fblfogni, hogy a tortenetnek ezzel vdge. Mintha ez lehetetlen volna. Mintha nem tudnd, hogy ez is resze a paklinak. Mintha az dletnek ezen a teriiletdn ndla valami nem stimmel­­ne. Nem konyveli el szerencsetlen­­sdgnek, a kidbrdndultsdg, a remdny­­sdg, a sikertelensdg - mint mdr emlf­­tettem - nem az d szemdlyisdget jel­­lemzik. Amit eltervez, azdrt tuzdn­­vizen dt kdpes harcolni, de ebben az esetben mintha ez kevds volna. Mintha a hdttdrben valaki irdnyf­­tand, igazgatnd a dolgokat, Gyakran drzi, hogy valami, valaki mdr megint keresztbe tett. Mintha ertdkdt veszi­­tend az igaz, oszinte drzelem, a von­­zddds a mdsik irdnt, kinek mosolya erot, szeme fenye megnyugvdst, re­­mdnyt ad az ujrakezddshez. Kiillem­­re ujrakezddsrdl beszdl, de beliil drzi, ez az egdsz mdg el sem kezdoddtt va­­ldjdban. Mintha valami, valaki az ut­­jukban Alina! Olykor ugy drzi, e td­­ren minden ds mindenki ellene van. Mdg a fm is. Legaldbbis kiillemre. Fdleg, ha tigy viselkedik, mintha kd­­zdmbds lenne neki a ldny. Egy a ndk ndpes tdbordbdl, melybdl o vdlogat kedve, hangulata szerint. A fiu szinten keres valamit. Ezt a valamit d nem nevezi hibdnak. Keres valamit, amit sehogy se taldl. Talan Onmagaban, taldn egy vildgot. Ugy drzi, csak ezzel oldodhatnak meg a dolgok kdriildtte. Szdmdra nines mds kiut, nines mds lehetosdg. Mindent vagy semmit! Szerelmes a lanyba, akit keptelen vallalni, mig a keresett dolgot meg nem tai Alta. £rzdseit ad­­dig kenytelen magaba folytani, hisz a lany a jelenlegi helyzetben fdnyev­­nyire all tole. Ugy drzi, most mdg labdaba se rughat. fgy hdt dllanddan siet, lot-fut. Ugy is mondhatnam, azt mdr tudja, hogy mi elol menekiil, csak mdg azt nem, hogy mit keres. A ldny a szobajdban egyediil, de a sziveben a sajdt vildgdval, jd djt pu­­szit kuld szerelmdnek egy csillag dl­­tal, s az igaz szerelem beteljestildse­­nek remdnydvel tdr nyugovdra. A fiu maganyosan a tarsasagban, szerelmdre gondol, s ez erOt ad neki a remenykeddshez. Tdvol egymastol, de lelkiik mdlydn mdr rdg egytitt a ldny, aki szerelmes a fiuba, s a fiu, aki szerelmes a ldnyba. Mintha mdr kezdhetndnek felld­­legezni, hisz lassan-lassan megoldo­­dik a probldma. De - sajnos vagy szerencsere - jelen van a mintha! BALAZS emese

Next

/
Thumbnails
Contents