Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-09-22 / 25. szám

A sportoldk es a dopping Sokak szamara nagy dolgot jelent, valami olyat elerni, amihez a termeszettol nem kapott meg minden ffeltetelt. Hanyan van­­nak, akik minden elerheto eszkdzt kihasznalnak ennek erde­­keben? A sportolokkal kapcsolatban az utobbi idoben szinte hetenkent kirobban egy-egy, a doppinggal kapcsolatos iigy. Fokepp az anabolikus szteroidakat, eritropoetint, kokaint, kevesbe efedrint es amfetamint fogyasztanak. Mivel a legel­­terjedtebb keszitmenyek koze eppen az elsokent emlitett preparatum tartozik, jo ha tudunk roluk egyet-mast. A legle­­nyegesebb: a szervezetet nagy mertekben megkarositjak es szedesiik halalt is okozhat. A laikusok gyakran nem tudatosit­­jak e szerek veszelyesseget, es tevesen azt gondoljak, hogy kepesek a helyzetiiket ellenorzes alatt tartani. Az eritropoetfn hormon, amely a novekedesi hormonok csoportjaba tartozik. A csontveloben szabalyozza a vo­rosversejtek kepzodeset. A kepzo­­dest nem befolyasolja a vorosver­­sejtek szama, hanem a szovetek elegtelen oxigenellatasa, amelyet a vorosversejtek az oxigen atada­­saval biztositjak. Az eritropoetin (EPO) 90 szazalekban a vesekben, es 10 szazalekban a majban jon letre. A szervezetiinkben nines be­­lole tartalek, hanem folyamatosan, sziikseg szerint termelodik, tehat a plazmaban a koncentracioja igen alacsony. A vizelettel valasztodik ki. Normalis koriilmenyek kozott a gyogyaszatban az anemia ne­­hany tipusanak gyogyitasakor, leggyakrabban nemely vesebeteg­­segnel vagy valamilyen oknal fog­­va a csontvelo visszafogasara al­­kalmazzuk. Kizarolag injekcio formajaban adjuk be. A sportoldk azt a tulajdonsa­­gat hasznaljak ki, hogy noveli a vorosversejtek kepzodeset, ezaltal emelkedik a szervezet oxigenella­tasa 6s ennek kovetkezteben no­­vekszik a teljesitmenyuk. Mivel a vizelettel valasztodik ki, nagyon egyszeru kimutatni a nagyobb mennyiseget, hiszen azt is tudjuk, a szervezetben nines felhalmozod­­va, nincsenek tartalekok. Az etikai probleman tul, gon­­dot okoz a mell6khatisuk is. Al­­kalmazasakor magas vemyomas keletkezhet, amely akar az agy megkarosodasahoz is vezethez. Tudunk olyan elhalalozasrol, amelyet az EPO ellenorizetlen fo­­gyasztasa, tuladagolasa okozott, mivel a v6rsejtek nagy tomege sz6 szerint eltomitette az ereket. A tesztoszteron a leglenyegesebb ferfi nemi hormon. A herezacskoban kelet­­kezik koleszterolbol vagy kor­­tikoidokbol. A ferfi szervezeteben naponta 6-10 mg, a noiben pedig nem egeszen 0,5 mg keletkezik. A verben a plazma feherjeire kotdd­­ve aramlik, es kiilonbozo szervek­­re, igy a nemi szervekre is hat. A tesztoszteron szabalyozza (a tobbi androgennel egyiitt) a ferfiaknal nem csupan a nemi szervek nove­­kedeset es azok mukodeset, ha­nem a masodlagos nemi jelek, a bajusz novekedeset, a ferfi gon­­dolkodasmodot es viselkedest, a csontvaz, az izomzat kifejlodeset, valamint a melyebb hang kialaku­­lasat is. A genetikailag erzeke­­nyebb egyeneknel a hajhagymak elhalasat is eloidezheti, es ennek kovetkezmenye a kopaszodas. A tesztoszteronnak fontos anabolitikus hatasa van: noveli az izomzatban a feherjek kepzodeset (proteoszint6zis). Hatasa van a pu­­bertaskorban levo lanyok es fiuk gyors noveked6sere is. A szinteti­­kus keszltm6nyeknel 6ppen ezt az anabolitikus hatast helyezik elo­­terbe, es ezt hasznaljak ki a spor­tolok a nem megengedett izomfej­­lesztes es teljesitmenynoveles so­­ran. Az anabolitikumok fogyaszta­­sa tobbfele egeszsegi kockazattal jar, fokepp a noknel veszelyes. A nem kivanatos hatasok koze tarto­zik namely asvanyi anyag felhal­­mozodasa a szervezetben, a bdr tulzott verellatasa, a maj mukode­­si zavarait is eloidezheti, sot rakot is okozhat vagy felbomolhat a szervezet metabolizmusa. A ferfiaknal csokkenhet a sper­­miumok keletkeze­­se, a prosztatarak kialakulasanak ve­­szelye is fennail, a noknel viszont a petefeszkek muko­­dese, a menstrua­­cid folyamata las­­sul le, fokozodik a szorzet novekede­­se, melyebbe valik a hang, a gyerme­­keknel pedig a csontok hosszanti novekedeset allitja le. A tesztoszteron a majban bomlik fel 6s a vizelettel valaszto­­dik ki. A tesztoszteron normalis szintjet nehany ezrelekben (mikrogramm/milliliter) adjak meg, a noknel ez a szint lenyege­­sen alacsonyabb. Injekcio forma­jaban juttathato be a testbe, ennek hatasara a szintje nehanyszorosara emelkedik, tehat egyszeru megal­­lapitani a mennyiseget a vizelet­­ben es a verben. Tulajdonkeppen barmelyik biokemiai laboratorium kepes erre a kimutatasra. Mar ha­­laleset is elofordult: rovidideju nagy adag beadas&nak kovetkez­­teben, de a kis mennyisegu tartos fogyasztas is az elethez fontos szervek megbetegedese miatt veg­­zetes lehet. A kokain szinten az &ltalaban gyakran hasznalt doppingszerek koz6 tar­tozik. Az elozo kettdtol abban ter el, hogy azokat a gyogyaszatban is alkalmazzak, a kokain pedig kabi­­tdszer. A sportoldk kozul kozis­­mert Maradona, az argentin labda­­rugo es A. Goldberger osztrak si­­ugro iigye, akik botranyt valtottak ki a szurkolok koreben. A kokain termeszetes alap­anyaga az a noveny, amely legjob­ban az Andok hegyi fennsikjain novekszik. Mar a 16. szazadtol is­­mert, 6s az orvostudomanyban faj­­dalomcsillapltasra es helyi 6rzes­­telenltesre hasznaltak. Ma mar ilyen eelokra szintetikusan eloallf­­tott anyagokat alkalmazunk he­­lyette. A fekete piacon nehany tlpusa ismert: a tiszta kokain (snow, star­dust, white lady), a kokain es etke­­zesi szoda (crak), kokain es heroin (spoedbal) stb. A leggyakoribb alkalmazasa az orron keresztiili felszippant^s, s ennek hatasa korulbeliil egy oraig tart. Mivel vizben kivaloan oldo­­dik, injekcio formajaban is be le­het juttatni a szervezetbe. A craskot szfvjak, ennek hatasa azonnali. A kokain a kozponti idegrend­­szert ingerli. Az elso megnyilva­­nulasa a vidamsag, a sok beszed, az euforia, az onkontroll megszu­­nese. Novekszik a fizikai es a szellemi teljesitokepesseg, elmu­­lik a faradtsag es az ehsegerzet, megszunik az alvdsigeny. Jelento­­sen megnovekszik a szexualis vagy. Eppen a felsorolt hatasai mi­att vonzo azok szamara, akiknek azonnali teljesitmenyt kell nyujta­­niuk. Mivel az ehsegerzetet is el­­nyomja, azok is szivesen nyulnak hozza, akik mindenaron az ala­csony testsulyuk megtartasara to­­rekednek (a modellek, a tancos­­nok stb.). A kokainfuggoseg jele a resz­­ketes, a nyugtalansag, a jelentos sulyveszteseg, a pupilla kitagula­­sa, az etvagytalansag, a hasmen6s, a depresszio. A kokain nagyon gyorsan felszivodik a szervezet­ben, ezert nem mindig sikeriil a testben kimutatni. Persze, vannak, akik a teljesit­­meny-novel6s 6rdekeben ket vagy tobb keszitm6nyt is szednek. A sportoldk ciltalaban meg mas sze­­reket is alkalmaznak (p61daul a diuretikumokat - vizelethajtdkat), olyanokat, amelyekkel a drogok jelenlet6t probaljak kimutathatat­­lanna tenni. Dopping helyett inkabb erositogyakorla­­tokat vegezzunk

Next

/
Thumbnails
Contents