Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-09-22 / 25. szám
____ Munkaigenyes oszelo Oktober elso feleben szedhetjiik a masodtermenyu voroskaposzta nagyobb fejeit, a karfiolX es a karalabel. Ejszakai fagyveszely eseten a karfiol rozsaira torjiink ra nehany levelet igy -2, -3 C-fok hideget is elvisel. A bimboskeltovekxoX folyamatosan szedhetiink. Most mar vonjuk meg a frissito ontozest a teli tarolasra szant (felveteliinkon a jol tarolhato Szentesi tartos kek-fajta lathato) es a karfioltol, mert eltarthatosagukat a nagy vfztartalom rontana. A nyari vetesu fejes salata utolso fejeit is vagjuk ki. A spenotnak 15-20 mm vizet adjunk. Szedjiik le a kards bab kifejlodott huvelyeit, a zsengebbek fogyaszthatok zoldbabkent vagy babsalatanak, az eretteket pedig szellos helyen szaritsuk es tegyiik el vetomagnak. Vethetunk meg petrezselymet (korai fajtat) tavaszi felszedesre. Folytatjuk a sargarepa felszedeset, tisztitasat, valogatasat es szikkasztasat. Megkonnyiti a felszedeset, ha szaraz idoben alaposan, 30-40 mm vizzel beontozzuk az allomanyt. A honapos retket szaraz idojaras eseten naponta keves vizzel frissitsiik, a fejlett gumokat rendszeresen szedjiik, mert hamar pudvasodnak. A halvanyito zellert tovestol szedjiik fel, es pinceben, prizmaban vagy melyitett melegagyasban szorosan egymas melle rakva nyirkos homokba helyezziik. Levelnyelei egesz telen fogyaszthatok sparga modjara elkeszitve vagy salatakent. A tavaszi vetesu feketegyokerbol is kezdhetiink felszedni. Ugyeljiink arra, hogy a gyokerek ne seriiljenek meg, mert tejnedve elfolyik es a spargakent elkeszitett karogyoker elvezhetetleniil ragos lesz. Ha agyasait szalmas tragyaval takarjuk le, egesz telen szedheto lesz. A burgonyat lehetoleg szaraz idoben szedjiik, a nedves burgonyat ugyanis nem tudjuk megfeleloen tarolni, a kiilonbozb korokozok konnyen elszaporodnak rajta. Tarolas elott a burgonyat meg ideiglenesen se takarjuk le a szaraval, mert a korokozok, elsosorban a burgonyavesz az egeszseges gumokat is megfertozi. A betakaritott burgonya teriileterol gyujtsiik ossze a fertozott novenymaradvanyokat, majd meg az osz folyaman assuk fel a teruletet. A foldimogyoro (felveteliinkon) talajban fejlodo huvelyeit a tovel egyiitt szedjiik fel, s a gyokerevel felfele forditva hagyjuk utoerni. Ha a hiivelyek igy sem ernek be vagy nem szaradnak ki, akkor meleg helyisegben szaritsuk tovabb. A dioszOrettel kapcsolatos helytelen szokas, hogy a fat alaposan meg kell verni, hogy a jovb evben jol teremjen. Az igazsag ennek eppen az ellenkezoje: ovatosan kell az agakat veregetni, hogy a gyiimblccsel egyiitt le ne verjlik a jovb evi termoriigyeket is. A seriilesek kiilonben is elosegitik a korokozok es a kartevok fertozeset is. A lehullott diot azonnal szedjiik fel, es tisztitsuk meg a zold hejatol. Ha a heja nehezen valik le, akkor rakjuk a diot halomba, kisse bntozziik meg, majd tegyiik folia zsakba; ket-harom napi fullesztes utan a hejat konnyen levalaszthatjuk a diorol. Padlason vagy szaraz kamraban minel elobb szaritsuk meg, nehogy megdohosodjek. A szureteles kozben szakitsunk egy kis idot a mechanikus novenyvedelmi munkakra is. Szedjiik ossze a szedes kozben lepotyogo kbrokozoktol fertozott, rothado fiirtoket, bogyokat. A fertozes tovabbterjedesenek megakadalyozasara minel elobb semmisitsiik meg ezeket. A koran lehullott, fertozott leveleket szinten gyujtsiik ossze, assuk vagy egessiik el. Ha erosebb rothadas mutatkozna, siirgosen sziireteljiink, gondosan kenezziik a cefret es a mustot. A hasznalt eszkozbket es az edenyeket munkank vegeztevel mindig mossuk el, mert igy csokkenthetjiik a vadelesztok es az ecetbakteriumok elterjedeset. Ha egy fajtabol nagyobb mennyisegii szolonk van, sziireteljiik es dolgozzuk fel kiilbn; igy sokkal jobb borokat kapunk. Fontos, hogy a must erjedese optimalis hofokon tortenjek. Erjedes kozben ugyanis a must felmelegszik, s ha homerseklete 28 C-fok foie emelkedik, akkor karos tejsavas erjedes lephet fel. Az erjedesre a 15-18 C-fok pincehomerseklet a legkedvezobb, mert ekkor a must nem melegszik fel. Ezt szelloztetessel es atfejtessel is szabalyozhatjuk. Ha erjed a must, csak magunk ele tartott gyertyaval lepjiink a pincebe. Amikor a gyertya elalszik, azonnal tavozzunk es csak alapos szelloztetes utan terjunk vissza! Vigyazzunk, mert a mustgaz eletveszelyes! CSIBA LASZLO logos? Nem jogos? G. K. naszvadi olvasbnk St dvig dlt egy ferfival elettarsi viszonyban. Most, hogy “elvaltak” azzal fizette ki, hogy semmihez semmi koze. Nem drti miert, hisz sok vagyontargyat kozosen vettek. Lehetseges, hogy kisemmizzen? A csaladjog kUlbnbsdget tesz a hazassdgi ds diettarsi viszony kbzott. Az dlettdrs tobb vonatkozasban is hatranyos helyzetben van a hazastarssal szemben. PL az oroklesi joga nagyon korlatolt, hiszen az diettars az elso oroklesi csoportban nem orokolhet az elettarsa utan, nem kbvetelhet az elettarsatol tartasdijat mint a hazastbrs, vagy bizonyos feltdtelek mellett az elvdlt hdzastdrs stb. Mas kdrdds azonban a kbzos szerzemeny. A torveny vedi a tarstulajdonos tulajdonjogat. A Polgari Torvenykonyv rendelkezesei szerint az ilyen kapcsolatban tdrstulajdonosi viszony alakul ki, amelyet az elettarsak megegyezds alapjan egymas kozott eloszthatnak, annak megfeleloen, hogy az elettdrsak hogyan, milyen mertdkben jhrultak hozza a kozOs vagyon megszerzesehez. Amennyiben nem tudnak megegyezni, a vagyonelosztast birbsagi uton lehet inditvanyozni. A birbsagi dbntds alapjdn vdgrehajtisi elj&rassal lehet kikenyszerfteni a biros&g elosztotta vagyontargyak kiadasbt. Gy. K. ipolyhidvdgi olvasonknak a munkaltato ceg felmondott arra hivatkozva, hogy elerte a nyugdijkorhatart. Neki azonban esze agaban sines nyugdijba menni, hiszen jo eronek ds egdszsegnek orvend. Tudja, hogy a nyugdijbol nehezkesen elhetne meg, s meg a rokkant felesegerol is gondoskodnia kell. Kerdezi: helyesen jart el a munk^I- tato? A munkaltato ceg a Munka Torvenykonywel ellentetben jart el. Hogy On eldrte a nyugdijkorhatart, az nem hatalmazza fel a munkaltatot, hogy felmondjon. A torvdnykonyv 46. paragrafusa 1. bekezddse felsorolja, hogy milyen okbbi adhat a munkdltatb felmonddst alkalmazottjanak. Ezek kbzott a nyugdijkorhatar eldrdse nem szerepel. Ez maganiigy, es csakis a nyugdijkorhatart eldrt szemely joga eldbnteni, kdrvdnyezi-e az oregsdgi nyugdij megiteldsdt ds folyositasdt vagy sem. Ha munkaltatoja a tovabbiakban is komolyan gondolja a felmonddst, azt ajanljuk, hogy a felmondas kdzbesftdsdt kbvetben birbsagi uton perelje a munkaltatbt a munkaviszony megsziintetdsdnek drvenytelensegdt illetoen. DR. GYORGY ISTVAN
