Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-09-16 / 24. szám

A Sarlo-mozgalomra emlekeztek A Szlovakiai Magyar Kulturalis Tarsulas Rozsnyora invitalta az er­­deklodoket, a Sarlo-mozgalom meg­­alakulasanak 70. evforduloja alkal­­mabol. Szoke Jozsef eloadasaban hangsulyozta a Sarlo jelentoseget, va­­lamint azt, hogy maroknyi husz-hu­­szonket eves fiatal befolyasolni tudta a nemzetisegi politikat olyannyira, hogy szellemiseguk Csehszlovakia hatarain tul is eljutott. A kortars l'rok es tudosok: Moricz Zsigmond, Gyorfly Istvan es sokan masok pelda­­ertekunek tartottak, hogy a sarlosok eloadasaikkal, regos vandorlasaikkal megmozgattak az egyetemes magyar ifjusAgot. A Sarlo-mozgalom vezetoi: Balogh Edgar, Brogyanyi Kalman, Dobossy LAszlo, Dobossy Imre, Jocsik Lajos, Nagyidai Emo es masok orokre beirtak neviiket a magyar szel­­lemiseg panteonjaba. Az eldadast ko­­veto beszelgetesbe bekapcsolodott tobbek kdzott Balazs Bela, dr. Pal Pal es Gyorgy Istvan, s szoltak a Sarlo­­mozgalom napjainkban is idoszerii kiildetesenek fontossagarol. (mote) Az azonos gondolkodas kdzos elmenye __________'___ A harmadik evezred kiiszdben rohano vilagunkban mi is lehetne na­­gyobb emberi elmenyertek, mint az, ha idot tudunk szakitani, fi­­gyelmet tudunk szentelni egymasnak. Munkatarsaknak, baratoknak, is­­merdsoknek. Ha ujragondoljuk a kozosseg szerepet, ha tesziink erejenek kiteljesedeseert. Ha az egyiittlet a hasonlo­­an gondolkodas, az egyiivetartozAs kdzos elmenye atjar, s felvillanyoz benniinket. Ilyen elmenyt kinalt Andodon a Ma­gyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert vAlasztAsi talAlkozoja. Az osszejo­­vetel tartalmaval, jelentosegevel tulnotte hasonld szokvAnyos rendezvenyek mereteit. Andodon a Magyar N6pi Mozgalom kortestalAlkozoja forumma emelkedett, szellemben es 6rze­­lemben pozitiv nyomot hagyott, politikai, kulturalis esemennye vAlt. A kulturae volt eloszor a sz6. Zene - notak, ciganydalok, csardasok - tdltotte ki az esti falusi csendet, hivogatva az embereket, s tudtul adva: a Bistroban tortenik valami. A sok taps volt az elismeres Goda Marika­­nak, a falusi embert mindig ujjal megszdlito enekleseert. Tapsot (meglehet bizalmat is) kaptak a mozgalom bemutatott kepvi­­selojeloltjei is, Hudina Milan 6s Mazsar Laszlo is. Teritekre es elemzds­re keriiltek a mozgalom valasztasi programjanak legfontosabb celjai, megfogalmazddtak vezerfeladatai. Szo volt mozgalmunk rosszakaroirol is - nevezetesen az egyetlen szlovakiai magyar napilapnak, az Uj Szo­­nak irantuk tanusitott viszonyArol. TisztAzodtak az ellenilnk alaptalanul felhozott vadak. A kepviselojeloltek kiforgattAk a ragalmakat, helyretettek a feligazsagokat, be­­bizonyitottak: politikai gyuloletbdl erednek a rendszeres tamadasok, az eszkozokben nem vA- logato ragalmazasok. A resztvevok - a mozgalom tagjai es a vele rokonszenvezdk - tevekeny reszesei voltak a vi­tanak. V61em6nyt nyilvanitottak, kerdeztek, s a vAlaszok jovokdpet is megfogalmaztak. A vita kotetlen beszelgetessel folytatddott, s nem ma­­radt el a tanc, a kdzos 6nekl6s sem. A valasztasi nagygyules - esemeny lett Andodon, amely nyomott hagyott m inden resztvevo sziveben, gon­­dolkodasaban. Mindez azert tortenhetett, mert mdgotte a lelkesedessel, a meggydzddesbol eredd tenniakarassal, az emberekert valo torodessel, felelosseggel felfegy verzett szervezd - a szervezet elnoke, Gabor Kata­­lin allt. £­mosoly? ai adofizeto polgar problemai megoldasanak megiscsak elsodleges es legfontosabb helye Po­­zsony. Mivel pedig ezt a mindenki szamara is­­mert tenyt a kommentar (a realitasok ismetelten kenyszerfi figyelembevetelekent) akaratlanul is tudatositotta, propagalta 6s elismerte, ezert telita­­lAlat. Egy tovabbi telitalalat: a szlovakiai magyar­­sag problemait, idezem: „... targyalasokkal kell megoldani...”. A kommentar itt nyilvan arra utal, hogy a Balkanon az etnikai tisztogatasok nem a targyalasoknak voltak a kovetkezmenyei. Vagy hogy Koszovotol Irorszagig a felek egymassal nem targyalnak, hanem harcolnak... S hogy valo­­ban mi is a velemenye Holopnak, idezzuk ismet szavait: „Mert abban, hogy mi a tisztesseges vagy igazsagos, miota a vilag vilag, csak azonos erejfi hataimak tudnak megegyezni, egyebkent a gyen­­gebb huzza a rovidebbet...” Ez nyilt vallomas. Vallomas az ero politikaja mellett! Ezek a szavak semmibe veszik az emberi jogok minden doku­­mentumat. Cafoljak a vilAgegyhAzak tanitAsAt es felhivAsait. Osszeegyeztethetetlenek az egyhazak igyekezetevel, a nepek kozti megbekelessel. A szlovakiai magyarsagnak mar alkalma volt meg­­tanulnia, hogy minden eroszak eroszakot sziil, amire csak a kisebbseg fizethet ra. Ezert tudja: az egyediili megoldas a higgadt, jozan targyalas. TArgyalni pedig azzal 6rdemes, aki tenni tud az iigy erdekeben, es ez a hatalmon levo mindenko­­ri kormany. Nem a kommentarban olyan surfin es hangsulyozottan emlegetett Meciar, hanem Szlo­­vakia mindenkori miniszterelnoke es kormAnya. Az az ember, aki Aterzi korunk parancsat, az a szlovakiai magyarsag iigye vedelmehez, politi­kai, gazdasagi, kulturalis-oktatasugyi es61y­­egyenlosegiink megteremtdsehez melto komoly­­saggal, tehat targyunkhoz mdltdn targyal. Minden targyalas alapfelt6tele a targyald felek egymAshoz vald bizalma. Alapelve: elismemi, hogy elvileg 6s a maga szempontjAbol a masiknak is igaza le­­het, es hogy a sajat AllAspontunknak sem kell ele­­ve minden izeben igaznak lennie. A folyamatos targyalasok eredmenye csak a gyakorlati elet bi­­zonyitasa soran valhat tarsadalmi valosagga, azaz legitimalodhat. A legimititas pedig tarsadalmi el­­fogadottsagot jelent. Sok olyasmi van az eletben, ami nem utkozik jogszabalyba, az elet mindenna­­pi gyakorlata megsem fogadja el. Ennek ertelme­­ben a szlovakiai magyarsag szempontjabol a va­lasztasi kampany egyik fontos elvi kerd6se: a je­­lenlegi donteshozok, tehat a negy evvel ezelott megvalasztott parlamenti kepviselok mennyiben jarultak hozza a magyarsag erdekervenyesitese­­nek, tarsadalmi elfogadottsagahoz, annak nove- 16s6hez, vagy csokkent6s6hez? Igaza van Holop Zsoltnak, amikor megk6rdezi, mit is tettek a don­teshozok? Konkretizaljuk a kerdest: Hany inter­­pellaciot nyujtottak be a vegrehajto szerveknek, miniszteriumoknak a magyarsagot serto iigyinte­zesiik miatt? Hogyan keszitettek eld interpellaci­­ojuk sikeret? Milyen sikerrel lobbiztak? stb. Mert a merce a politikaban is a siker. A kommentarban a szerzo kerdesei azonban cimet t6vesztettek. Nem a donteshozo parlamenti kepviseloket, ha­nem az egyszerfi valasztopolgart, Gyimesi Gyor­­gyot akarja ugyiink tarsadalmi elfogadottsaganak hianyaert felelossegre vonni. Ez nyilvan tobb lo­­gikatlansagnal. Ez az olvaso tudatos felrevezete­­se. Mindezek ellen6re a kommentar felvetette kerdes lenyege ervenyes: mert a valasztopolgar­­nak jogaban all a parlamenti kepviseloktol meg­­kerdezni, hany ugyiinket partolo baratot szerez­­tek, vagy csak egyediil harcoltak a parlamentben mindig es mindenki ellen? Holop Zsoltnak - meg akkor is, ha a ffireszport a magyar nyelvhaszna­­lattol a mosollyal, s nem megszokott modon a bu­­ta fej tartalmaval kototte ossze! - jogaban all megkerdezni: mennyire sikerult az elmult valasz­tasi idoszakban novelni, vagy eppenseggel elher­­dalni a magyarsag iigyenek tarsadalmi elfoga­­dottsagat? Illetve a megbekeles semmisseget hir­­detoen, az ero(szak) jegyeben a targyalasok eluta­­sitasaval, erdekervenyesitesunknek a tobbseg re­­szerol valo elutasitasa, sot megutaltatasa (?) is eredmeny, vagy netAn cel? Ezzel soha, egyetlen szlovAkiai magyar sem 6rthet egyet! Marad tehAt az egyetlen jArhato ut: a megbekel6s 6s ajolet. MOZSI FERENC Szoke Jozsef eldadast tart A szerzo felvetele

Next

/
Thumbnails
Contents