Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-09-16 / 24. szám

Szoke Jozsef hetveneves

Letiink torvenyszeriisege idokozben irodaltnunk veterdnjai koze emelte. A hdboru utdni elso, tin. alapozo nemzedekhez tartozik. Induldsdtol kezdve szeleskorii tdjekozottsag, vilagirodalmi miiveltseg jellemzi. Videkrol indul o is, paraszti sorbol ertelmisegi statuszba, s mindvegig ez szabja meg iroi munkassaganak lenyeget. A szlovakiai magyar irodalomban, az ujraindulas kezdeti eveire gondolva, irodalmunkban a nem nagyszamu, jellegzetesen ertelmisegi irok koze sorolhato. Nem veletlen, hogy o inditja iitnak nemzedeke iroinak egyik elso koltbi, prozai antologiajat, az Uj hajtasokat (1953), melyben o is egy novelldval szerepel. Novellai bnallo kotetben is megjelennek, Az asszony var (1959) cimen ismertek. Hamarosan Katicabogar (1964) cimmel kisregenyt jelentet meg. Az otvenes, hatvanas evekben aktiv kultiirpolitikai, ujsagiroi, esszeiroi tevekenyseget fejt ki. Kozeleti cikkei, kulonbozb kulturalis, irodalmi rendezvenyeket erinto karcolatai, esszei, tanulmdnyai silriin arasztjak el a korabeli sajtot. Az un. normalizacio eveiben a revizionizmus vadjaval kizarjak a kommunista partbol es az irdszovetsegbbl, megfosztjak irasainak kozlesi jogatol is. Mindez nem veszi el eletkedvet, miifajt valt. A mesek vilagaba menekiil, a tudomanyos kutatas regioiba huzodik vissza. Sikeres mesegyiljtemenyeket ad ki: A siro hoember (1985), A napraforgova valtozott leany (1989), A hencego nyul (1995). A tudomanyos munka teren jelentos vallalkozasa A csehszlovakiai magyar irodalom valogatott bibliografiaja I-IV. (1945-1985), Ki kicsoda Kassatol Pragaig? (1993), amely a szlovakiai magyar irodalom nelkiilozhetetlen kezikonyve, Szoke Jozsef eletmiivenek csucsai koze tartozik. Nemreg ujbol szepirodalmi miivel jelentkezett. A Megbekeles Alapitvany gondozasaban es a kulturalis miniszterium tamogatasaval jelent meg egy kis kotete a Csalldkoz nepi eletebol vett anekdotikus torteneteket sziporkas otletekkel, erzekeny stilusban elmeselt, feldolgozott, rovidke riportnovellai Csomo a szivarvanyon (1997) cimmel. Szoke Jozsef most is, mint mindig, hit marad onmagahoz, az ertelmisegi iro koriiltekinto, erzekeny vilaglatasahoz. Hisz egesz eddigi iroi munkassagat a realis ralatas, erzekletes leirasok, a tortenelmi osszefiiggesek es a szocialis kerdesek iranti fogekony es erzekeny iroi szemlelet hatja at.- Nem

mindenki olyan szerencses, hogy teljes epsegben, egeszsegesen megelje ezt az evforduldt. Hogyan ertekeled te az eltelt eveket?- Kenyelmetlen

helyzetben vagyok, mert ujsagirokent eleg sok interjut keszitettem, de eloszor vagyok interjualany szerepeben, ami, ugy latszik, nehezebb. Te tanar ember vagy, tudod, hogy a tanar is izgul a vizsgan egy kicsit, de az igazi izgulo a diak. Az ember huszeves koraban valahogy sokkal szivarvanyosabban nez ajovobe. Ennek bizonyara megvannak a biologiai okai is, de megvan az a hattere is, hogy azert a legtObb ember optimista, ha a jovojere gondol. Huszevesen nagyon is felhotlennek lattam az eljovendo eveket. Azt hittem, az uj vilag minden kulonosebb nehezseg nelkiil kibontakozik majd, es abban vigan fogunk evickelni. A dolgok azonban ettol sokkal komplikaltabbak. Szandekok es megvalosulas kozott mindig huzodik egyfajta arok, amely elkiiloniti az egyiket a masiktol, vagyis soha nem folyhatnak ossze es nem lehetnek azonosak egymassal. Ugy kepzeltem, tanarember leszek. Akkor iratkoztam be Pesten a bolcsdszkarra, foldrajz-tortenelem szakra. Az egyetem azonban kiilonds vilag, aki oda belep, az elott teljesen uj perspektiva, uj lehetosegek nyilnak meg. Ha van egy kis torekves a hallgatoban, biztos, hogy az ott feltarulo lehetosegeket igyekszik megragadni. Az egyetemen jo tanaraim voltak, kituno tortdneszek, a magyar kultura ds a magyar tudomany nagy egyenisegei, igy megnyilt elottem a tudomanyos munka lehetosegenek perspektivaja. Amikor az elso evet sikeresen vegigtapostam, azon kezdtem gondolkozni, hogy tortenesz leszek. Ebben dsztonzo szemelyisegkent igen sokat segitett Hanak Peter, aki nemreg halt meg szegeny. Aztan jottek a tarsadalomtudomanyok teriileterol is ktilonbbzo incselkedesek, Szalay professzor szerette volna, ha a szociologiai tanszekere megyek. A masodik evfolyam vegeig nem tudtam eldonteni, tortenesz leszek vagy szociologus, igy mindket tanszeken dolgoztam. Persze nem sokaig, mert otvenben hazajottem, es itt mindent elolrol kellett kezdeni. Akkor nyilt meg a pedagogiai foiskola magyar tagozata, es mivel a pesti tanulmanyeveimet nem ismertek el, vegigtapostam mind a negy evet. Kicsit furan ereztem magam, mert a Pesten elvegzett k6t ev alatt sokkal tobbet tanultam meg, mint itt ndgy ev alatt. A tortenelemben mas orszagok, korszakok tarultak fel, de magarol a tortenelemtudomanyrol akkorra kialakult a velemenyem. A kisebbsegi sors pedig olyan, hogy mindennel kell foglalkozni, sok iranyban kell tevekenyseget kifejteni. Igy aztan belekaptam az ujsagirasba is, az irodalomba is, a kdt szakma nagyon kozel all egymashoz, szinte lehetetlen, ha az ember szinvonalas ujsdgird akar lenni, hogy az irodalommal ne foglalkozzon. - Nemregiben jelent meg egy nagyszeru kis koteted, a Csomo a szivarvanyon. Nagyon elveztem ezt a konyvet meg akkor is, ha a mai proza egeszen maskeppen szol. Hogyan tudjuk ebben a korban megkotni azt a bizonyos csomot a szivarvanyon? A huszeves kori illuziok lassacskan elfogynak, jon a realis elet, ami mindig kot is megkoti az embert, de egyben segiti is, hogy realisan elje at a valosagot. Igy ertelmezed ezt a szivaranyt?- Az ember egesz eleteben megprobalja az eletet megragadni, hogy csomot kothessen ra. Az igazsag azonban az, hogy mint ahogy a szivarvanyon nem lehet csomot kotni, az dletet se lehet megeroszakolni es nem lehet csomot kotni rajta, mondvdn, hogy itt van ez a csomo, ez volt elotte es ez jon most mar utana. A szivarvany a maga szepsegevel ragadja meg az embert, az elet szepseget probalja szimbolizdlni, az ember pedig erre a szep eletre egy ronda csomot akar kotni, ez bizony maga a groteszk helyzet, amelyben az ember el. Kotetemben olyan humoros helyzeteket probaltam feldolgozni, amelyeket a hosszu ujsagiro eveim soran tapasztaltam. Jartam a videket es ott meseltdk, hogy ezzel a szovetkezeti elnokkel ekkora hulyesdg tortent, ezzel a funkcionariussal akkora marhasag esett meg, s ezeken mindenki jokat kacagott. Akkor nem torhetett fel az eletnek ez a humora, a hatalmasok nem turtek volna, hogy rajtuk mosolyogjanak az emberek. Ahogy a hetven fele kezdtem kozeledni, mar igen kezdtem erzekelni a fogyo vilagot koriilottem. Azt, hogy egy csomo barat mar nines. Eltavoztak. S mindegyik egy egesz vilagot vitt magaval. Tobbe nem lehet veliik beszelgetni, nem lehet elmondani, amit jo lett volna meg elmondani egymasnak. Meg az ellensegeimet is sajnalom. Biz’ Isten jo lenne megbeszelni veliik, hogy na, oreg, hogy ldtod most a dolgokat? Az eletnek azok a meleg kiizdelmei, amelyeken naprol-napra vegighaladunk, es vdgigjdtsszuk a magunk kisded haboruit, ezek bizony sajat magunk altal gyartott csinalmanyok. Azok az ellentetek, amelyek kbztiink voltak pl. 1968 utan, valahol azok is csinalmanyok voltak. Nem tartoztak, nem is tartoznak az elet lenyegehez. Feliiletes kis emberi biinokbdl vagy emberi gyengesegekbol erednek. Amikor 1989 utan mar nyugdijba vonultam, azt mondtam, most mar pipazgatva fogom nezni, hogy a fiatalok hogy csinaljdk tovabb a dolgokat, megint csak a szivarvany ragyogott fol es csak kdsobb keriilt ra az a csom6. Mert a dolgok kordntsem ugy alakultak, ahogy elvartuk volna. Es ez bizony lehetetlenne teszi azt, hogy en pipazgatva nezzem otthonrol, a konyhabol a dolgokat.- Kezdettol

fogva osszefonodott a sorsod a szlovakiai magyarsag sorskerdeseivel es problemaival... Kozeleti funkeiokat is betdltottel, az Uj Ifjusag, az Eletiink foszerkesztoje, a Csemadok orszagos fotitkara voltal stb. A kulturpolitika kerdeseire hogy nezel most es mi az, ami a mostani vilagban segithetne a kisebbsegi elet felviragoztatasaban?- A

kisebbsdgben 616 ertelmisegi aligha keriilheti el, hogy valamilyen modon a k6z61etbe be ne kapcsolodjon. Ha nem kezdi annak a kisebbsegi ndpesoportnak az eletet valamilyen modon egyen-