Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-09-16 / 24. szám

A Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert kepviselojeloltje

Bekessegben akarunk elni, dolgozni

Beszelgetes Kajtor Pal mernokkel, a mozgalom alenokevel

Zselyben szuletett 1944. november 17-en. Az alapiskolaba szuldfalujdban jdrt, 1963-ban erettsegizett az Ipolysdgi Mezogazdasagi Technikumban. A Nyitrai Mezdgazdasdgi Foiskoldn 1968-ban szerzett diplomat, majd a Szabad Foldmuves szerkesztosegebe kerult. Az ujsdgirdst a mezdgazdasdggal cserelte fel: dolgozott a Szlovdkgyarmati Allami Gazdasdgban, majd agronomuskent az ipolysdgi szovetkezetben. Hat even at volt a Zelenina vdllalat levai uzemenek igazgatohelyettese. 1990-tol irdnyitja az ipolysdgi szovetkezetet. A Csemadokban hosszu evekig tevekenykedett jdrdsi elnokkent es az ipolysdgi alapszervezet elnokekent.- Eppen

a rendszervaltas utan, amikor szinte a melypontra kerult a mezogazdasag, akkor allt a szovetkezet elere...- Valoban

nagy volt a tet. Felkertek: nem segitenek-e talponmaradni. Folyt a hare a tisztsegekert. En a harmadik forduloba szalltam be, akkor valasztottak meg elnoknek. Bizonyara azert, mert a tagok ereztek: sziviigyemnek tekintem a mezogazdasagot, es azt is tudtak, kuzdeni fogok az Ipoly-menten elokert. A celom az volt, hogy ne verjek szet a szovetkezetet. Persze voltak, akiknek nem ez volt a velemenyuk. Ok Tesmagot minden aron igyekeztek „levalasztani”, azonban terviik kudarcba fulladt. Nem hivatalosan elvaltak toliink, de masfel ev utan befejeztek a tevekenysegiiket. Ez volt az elso tenyezo, mely engem igazolt. Az emberek ekkor lattak: akik iranyi'tani szerettek volna oket, a mezogazdasagtol igen tavol vannak.- Mi

volt a legnehezebb ezekben az evekben?- A

transzformaciot egy igazsagtalan torveny szerint voltunk kenytelenek vegrehajtani. Sokan probaltak a leszarmazottak, a tulajdonosok koziil artani, mert nagy vagyont, oriasi jovedelmet remeltek, vagy pedig csak egyszeriien bosszut akartak allni. De veliik szemben sokan megertettek: a szovetkezetnek meg kell maradni. Egyreszt az embereket kellett meggyozni, hogy bizzanak, masreszt pedig az egyre rosszabb gazdasagi koriilmenyek kozepette termelni kellett. A bankok hitelkamatai 20 szazalek fele kusztak, a meglevo szerzodeseinket felbontottak, rank kenyszeritettek az eldnytelen kamatokat. Megvdltozott az allam dotacids politikaja: negyedere esett vissza a tamogatas merteke. A kamatok emelkedese, illetve a dotacio csokkenese evente 12 millio korona minuszt jelentett szamunkra. Csodeljaras indult a szovetkezet ellen, de kidolgoztuk a fejlesztesi tervet, melyet a hitelezok tanacsa harom evvel ezelott jovahagyott. Ennek alapjan mukodiink, es a legfontosabb celom, hogy a tagsagnak hosszutavon legyen munkalehetosege. Mi bizonyitottuk: ahol osszefognak, ahol koriiltekintoen alka- Imazkodnak a piaegazdasag felteteleihez, ott mukbddkepes marad a szovetkezet.- Jelenleg

mely problemak foglalkoztatjak leginkabb?- A

fizeteskeptelenseg a legnagyobb gond. Ha a megtermelt arut eladjuk, a feldolgozdiizemektol nem kapjuk meg a penzt. Peldaul tartoznak a husiizemek, de kdziiluk mar nem egy tonkrement, nem letezik. Az ertekesites nagy problema: aligha volt mar ilyen helyzet, amikor a paraszt az aratas utan nem tudja eladni a megtermelt gabonat. S ebbol szarmazik a tovabbi gond: ha nines penz, nem vehetunk iizemanyagot, vegyszert, vetomagot. A mezogazdasagi termenyek ara csigalassusaggal emelkedik: a kenyergabonaert tonnankent 4000, a takarmanynak szantert pedig jo ha 2400 koronat kapunk tonnankent. Ehhez kepest az iparcikkek mar a tobbszordsukbe keriilnek. Elgondolkodtato, hogy a desztillalt- vagy az asvanyviz miert keriil tobbe, mint egy liter tej? Most is fulembe csengnek a mezogazdasagi kamara jarasi kepviselojenek szavai, melyekre erdemes felfigyelni: jobban kell tamogatni a mezogazdasagot, mert ha Ausztriabol hoznank be az elelmiszereket, lakosonkent havonta 500 koronaval tobbet kellene kolteniink a taplalkozasra. Kizart dolog, hogy ez lenne a celunk. Hiszen a multban is kepesek voltunk kielegiteni a lakossag igenyeit, es ezen tul is arra kell torekedniink.-Azt hiszem, ajozanulgondolkodok kbziilsenki sem tartja helyzetet irigylesre meltonak. Az agazat helyzete egyaltalan nem rozsas, a napi gondokra bizonyara rengeteg energiat kell forditania. On megis ugy dontott: belep a nagypolitikaba. Miert tette ezt, milyen elgondolas vezerelte?- A

sok problema halmozodik. Ugy ereztem, a szlovakiai magyarsagnak, melynek igen nagy hanyada van kapcsolatban a mezogazdasagi termelessel, nines megfeleld kepviselete, nines, aki az erdekeink vddelmet valdban felvallalna. Az utobbi valasztasokon a parlamentbe bejutott magyar partok egyaltalan nem igyekeztek a mezogazdasag, a falusi lakossag problemaira gyogylrt talalni. Inkabb a szovetkezetek szetveresen „faradoztak”. Soha nem jottek el kozenk, hogy elmondhassuk nekik mivel kiiszkodiink, arra nem szakitottak idot, hogy a „nep kozott” tajekozodjanak a valos helyzetrol. Akkor sem jottek el Ipolysagra, amikor ot evvel ezelott az a sokak szamara emlekezetes megmozdulas volt. Akkor a jogos igenyeinket szerettiik volna orvosoltatni, de oket ez a tema egyaltalan nem foglalkoztatta. Mondhatnam ugy is, hogy a Magyar Koalicio magaba zarkozott es nem tamogatott benniinket, nem allt ki mellettiink. Egyre jobban motoszkalt bennem a gondolat: valakinek megis tennie kene a parasztok erdekeben, es ez csak ugy valdsithato meg, ha a politikai szinterre lepek. Amikor a Magyar Nepi Mozgalom kezdte szarnyait bontani, ugy gondoltam: itt a lehetoseg, meg eroteljesebben lattam munkahoz.- A

kilencvenes evek elejen egyik fontos feladata volt az emberek meggyozese. Akkor szakmai ervekre volt sziiksege, hogy bizonyitsa igazat. Jelenleg, a mozgalom kereteben a politikumra helyezodik a hangsuly. Melyik munka a nehezebb?- A

szakmai nehezebb volt, hiszen akkor kozvetleniil az emberi sorsok kerultek az eloterbe. De ezzel nem azt akarom mondani, hogy a politikai tevekenyseget szorakozasbol lehet folytatni. Most az embereknek azt kell elmondani, hogy ket ut van elottiik es rajtuk mulik, melyiket valasztjak. Az erveink sulya kell hogy meghatarozo legyen a donteshozataluk folyaman. Ha a most divatos es idoszeru jelmondattal szeretnek tomoren fogalmazni csak annyit mondok: valasszak a kettest!- Melyek

a legnyomosabb okok, hogy igy, helyesen dontsenek?- Mi

itt szulettiink, itt akarunk bekessegben es joletben elni a szulofoldunkdn. Ellenzeki pozicioban, es meg ehhez hozzaadva magyarkent, a hatalommal szembefordulva nem latom az eselyt arra, hogy erdekeink vedelmeben eredmenyesek lehessiink. Tobb evtizedes tapasztalattal allithatom - hiszen munkam soran szamtalan szlovak nemzetisegu partnerrel kerultem kapcsolatba -, hogy a mezogazdasaggal osszefiiggo teriileteken nines nemzetisegi problema. A gazdasagi eletben ez a fogalom ismeretlen. Szerintem a mezogazdasagi termelest az egyes regiok szerint objektlven kell tamogatni. Ez a mozgalmunk programjaban is szerepel. Nem ellenezziik mi azt, hogy a hegyaljai korzetek kapjanak dotaciot, de ne a termeles rovasara menjen ez. A videkfejlesztest mas forrasokbol kell dsztbnozni.- Emlltette,

hogy a mezogazdasag teren nines, nem lehet nemzetisegi kerdes. On megis a Magyar Nepi Mozgalomban kivdn az agazatert tennL.- A

mezogazdaszoknak semmilyen szinten nines kepviseletiik. Azt pedig termeszetesnek tartom, hogy eppen mi, a delvideki jarasokbol vallaljuk fel ezeket a gondokat, hiszen elsosorban a magyar nemzetiseguek altal lakott teriileteket erintik ezek a problemak. Ugy erzem, a kozveti'to szerepet is felvallalhatjuk. Magyarorszagon mar kibontakozott a falusi turizmus. Az ottani tapasztalatokat hasznosithatnank nalunk is. A Szlovakiai Agroturisztikai Szovetseg elnoksegi tagjakent nem kis szerepem van abban, hogy a magyar barataink a nyitrai Agrokomplexon egy ilyen temaju konferencian vettek reszt, es meghlvtak hozzajuk a szlovakiai partnereket. Fejleszteni kell a szlovak-magyar gazdasagi kapcsolatokat, tisztazni kell vegre a Bos-Nagymaros ugyet. A magyar kollegak meglgertek, hogy megprobalnak Torgyan Jozsef videkfejlesztesi miniszterrel egy talalkozot megszervezni. Szivesen elmondanam neki a mi velemenyunket es az ervekkel, tenyekkel aldtamasztott allaspontunkat. Nehany evtizeddel ezelott nagyszeru gazdasagi kapcsolatok leteztek a ket orszag kozott. Peldaul a kdlcsdnos segltseg az aratasi munkak folyaman, de a korszerii nyugati technologia is ,jott” hozzank Magyarorszagon keresztiil.- Tehat

bizik a megegyezes, az egyiittmukodes sikereben...- Nines

itt feloldhatatlan ellentet a ket nep kozott. Felesleges fesziiltsegek alakultak ki, amelyeket nehany helyteleniil politizalo magyar kepviselo szlt. Az emberek tulnyomo tobbsege bekessegben akar elni, dolgozni. Meg kell egyezniink - ez az egyediili jdrhato ut. Az alaptalan ragalmakra reagalnunk kell, bizonyi'tanunk kell igazunkat. Bizom az emberek, a videken elok jozan itelokepessegeben. Remelem a kettesre szavaznak, mert ez a masodik ut a jarhato: a megbekeles es a jolet iranyaban.

DEAR TER^Z

M. Nagy Laszlo felvetele