Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-08-19 / 20. szám

Verszegenyseg — a vas hianya miatt A vashiany okozta versze­­genysegrol az elso feljegy­­zes az egyiptomi papiruszo­­kon fordult eld, s ezek az idoszdmitdsunk eldtti 1500- as evbol szdrmaznak. Elsosorban a gyermekeknel, a noknel A verszegenyseg, amely a vashiany miatt keletkezett, ennek a betegsegnek a leggyako­­ribb kivAlto okai koze tartozik. Minden foldre­­szen elofordul, valamennyi korcsoportot erint­­het, de elsosorban a gyermekeknel es a noknel Allapithato meg. A gyermekeknel legtbbbszor a hatodik ho­­nap, illetve a harom ev kozti idoszakban fordul eld, az iskolaskoruaknal mar nem olyan gyako­­ri. Azoknal a noknel is fennall a veszelye, akik rovid idon belul ismetelten szultek, vagy pedig erosen vereztek a menstruacio folyaman. Azokban az orszAgokban, melyekben meg­­lehetosen rossz a gazdasagi es szocialis hely­­zet, a fertozesekkel szennyezett teriileteken es azoknal az egyeneknel, akiknek a szervezetiik­­be a taplalekuk Altai nem keriil elegendo vas, gyakoribb a verszegenyseg. De az elozo allita­­somat kiegeszltve: a vashiany okozta versze­genyseg nem szAmft valamilyen kiilonleges­­s6gnek a fejlett vilag orszagaiban sem. A terhesseg ideje alatt, fokepp a harmadik honapban, a magzatban novekszik a vas tartal­ma. Ha a szules term6szetesen folyik, utana a szervezet a tApl Alekbol merlti a vasat. Miben talalhato vas? A kulonbozo elelmiszerekben mas-mas mennyisegu vas talalhato. Legtobb vas a hus­­ban, a belsosegekben, a tojas sargajaban es bi­­zonyos zoldsegfelekben fordul elo. Az Allati eredetu elelmiszerekben feherjek formajaban van jelen, a zoldsegfelekben viszont enzimkent talAlhatjuk meg. Az Atlagos napi taplalekunk 10-15 mg vasat tartalmaz, ebbol koriilbeliil 10 szAzalek szivodik fel, s ez elegendo ahhoz, hogy a napi fiziologiai vasvesztes6get potolja. A vas felszivodasat elosegitik az olyan Allapo­­tok, amelyeknel az atlagosnal nagyobb az oxi­­gensziikseglet, amikor a szervezetiinkben ala­­csony a vastartalek, ha az izmok tobb vasat ige­­nyelnek, de elosegiti a C-vitamin, az aminosa­­vak es a szacharidok is. A vas felszivodasat korlatozzak a fita­­tumok es a foszfatok (ezek a zoldsegben, a ga­­bonaban 6s a tejben fordulnak eld), a kalcium es a magnezium soi, a tetraciklin es a tea. A szervezetben a vashiany kulonbozo megbetegedeseket idezhet eld. Az emeszto­­rendszer (a gyomor, a vekonybelek), a maj es a hasnyalmirigy, a belso-kivalasztasu szervek, a vese, a nemi szervek megbetegedes6t okozhat­­jak, fertozo betegsegek es rosszindulatu daga­­natok johetnek 16tre. A kovetkezmenyek A vashiany a szervezetben fokozatosan alakul ki. Harom idoszakban - melyek egymas utAn folyamatosan kovetkeznek - kiilonbozo­­keppen nyilvanul meg: az elso az un. prelatens hiany, a masodik a latens hiany, a harmadik pe­dig a vashiany okozta verszegenyseg. Ilyenkor a szovetek verszegennye vAlnak. A jelei: a szA- raz bor, amely hamlik, elsziirkiilt, torekeny es feny nelkiili haj, a torekeny kdrmok, a szaj sze­­li berepedezesek, az AltalAnos aluszekonysag, a letortseg, az etvAgytalansAg, a kondicio es az ellenallokepesseg csokkenese. Ha az elfogyasztott elelmiszerekben ele­­gendo vas fordul eld, a felszivodasa az emesz­­torendszer allapotatol fugg. A felszivodasi rendellenessegek akkor kovetkeznek be, ha a felszivo teriilet csokken (a gyomor vagy a be­­lek egy reszenek eltavolitasa kovetkezteben), ha az emesztesi nedvek kivalasztasa nem prob­­lemamentes, a gyomor es a belek mozgasanak rendellenessegei miatt, ha az emesztorendszer­­ben a taplalek tovabbjutasa akadalyozott (fe­­kely, gyulladas vagy daganat miatt). A verszegenyseg a fertozesek es a rakos megbetegedeseknel is elofordul. Ennek ossze­­tett okai vannak. Peldaul a betegsegkelto bak­­teriumoknak az anyagcserejiikhoz vasra van sziiksegiik, ezert a szervezetben levo vas a gyulladassal megtamadott testreszbe „vAndo­­rol”. Az ilyen esetekben a vas szervezetbe vald juttatAsa nem segit a verszeg6nys6gen. A vas­­hiAny miatt megvAltoztak az immunologiai fo­­lyamatok, ezert csokken a szervezet ellenAllo­­kepessdge. DR. LUBICA PETERAJOVA Egeszsegesen elfaradni! A -7 rxJL. termeszetes dolog, hogy ha sok energiAt adunk ki, ha dolgozunk - akkor el­­fAradunk. Ehhez meg hozzAjArul a munkakornyezet hatAsa is, amely ha nem megfelelo, szinten kifAraszthat benniinket. Az, hogy milyen gyorsan fAradunk el, szAmos kiilso tenyezotol fugg: peldAul a levego homer­­sekletetol es nedvessegtartalmA- tol, a zajoktol, amelyek ernek benniinket munkavegzes koz­­ben, attol milyen a ventilAcio. Nem mindegy az sem, hogy a helyisegben, ahol tartozkodunk, milyen a megvilAgitAs. Meg egy fontos tdnyezot figyelembe kell venni - szAmos munkahelyen meg ma sem tartjak lenyeges­­nek, pedig bizonyitott, hogy igenis hatAssal van a munkaveg­­zesre - a szinek hatAsa. Az elArusitono fAradt lehet, mert egesz nap talpon van, All egyfolytAban, az irodai alkalma­­zott eppen az ellenkezdje miatt fArad el: sokat iil. A munkAs azert meriil ki, mert monoton munkAt vegez, az igazgato pedig azert, mert sok kulonbozo dolog­ra kell iigyelnie. De ezen kiilso tenyezok mellett, amelyek befo­­lyAssal vannak a tevekenyse­­giinkre, fontos szerepet toltenek be a belso tdnyezdk is. Az embe­­rekndl nagy kiilonbsegeket fi­­gyelhetiink meg attol fiiggoen is, hogy milyen munkAt vegeznek. PeldAul az olyan munka kozben, amely irAnt az egyen szemelyes erdeklodest tanusit, sokkal ke­­sobb farad el, vagy esetleg nem is erzi magAt fAradtnak, mint ahol nem jAtszik kozre a szeme­lyes erdek. A nehez, de erdekes munkavegzes, amely teljesen igenybe veszi a figyelmet, szin­ten kevesbd faraszt ki, mint a monoton, unalmas munka, amely csak feliiletes figyelem­­forditAst kovetel. A fAradtsAg szubjektiv erzes. Vannak emberek, akiket mar egy mAsik ember jelenlete kifAraszt, aki ot untatja. Amint a „zavaro” illeto eltAvozik, azzal a fAradt­sAg is elmulik. A fAradtsag megjelenese ri­­aszto berendezeskent szolgAl az emberi szervezetnek. Figyel­­meztet, hogy meg kell pihenni, sziikseg van a lazitAsra 6s uj ero gyiijtesere, hogy a tovAbbi fel­­adatokat is megfeleloen tudjuk ellAtni. Termeszetesen ezt a jel­­zest sem erzi mindenki egyfor­­ma intenzitAssal es egyidoben. Valaki nagyon hamar erzi a ki­­meriiltseget, mAsnAl kesobb je­­lentkezik. Az elozore jellemzo peldAul, hogy igenyli a munka­­tArsak segitseget, hagyja, hogy mAsok vegezzek el helyettiik a munkAt. Eppen ezert kenyelme­­sebb eletet elnek, es lelkiisme­­retfurdalAs nelkiil pihennek, ab­­ban a tudatban, hogy ugy is el­­vegzik helyettiik a munkAt. Sokan elutasitjAk a faradtsA- got, addig dolgoznak, amig ero­­vel birjak. Lelkiismeretesen sze­­retik elvegezni a feladatokat es gyakran megesik, hogy a vegki­­meriiltsegig dolgoznak, amely aztAn sulyos kovetkezmenyekkel jar. A fAradtsag leghatAsosabb gyogyszere a pihenes, es azon beliil a passziv pihenes: az alvAs. Fontos, hogy ezt mindenki fi­gyelembe vegye es ne tegye ki szervezetet sziiksegtelen megter­­heleseknek. HOLES ELEONORA pszichologus

Next

/
Thumbnails
Contents