Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-08-19 / 20. szám

Tanacsado allattartoknak A malacok vashianya Az intenziv sertesteny6sztes egyik okoza­­ta a vashiany okozta verszeg6nys6g. A kocA- nak a vemhesseg es a szoptatas idejen a szA- jon at adott vaskiegeszites a sziiletett malacok vastartaldkat mintegy 15-20 szazalekkal nO- veli. Az ilyen kocak malacainak kiegyenlitett­­sege 6s Atlagos sziilesi sulya, illetoleg a v6riik hemoglobinertekei viszonylag kedvezoen ala­­kulnak. A kocatej vastartalma azonban er­­demlegesen nem nOvelhetd. A malacok vi­­szont a kOmyezetiikbol ehhez kOnnyen hozzA- juthatnak. A szopos malacok abraktakarmA- nyanak kiegeszitese az injekcios kezelessel szemben ez6rt eldnyOsebbnek tekintheto. A malacok vashiany okozta v6rszeg6ny­­s6g6nek megeldz6s6re az injekcios adagolAs terjedt el. A sziilet6st kOvetd 3-5. nap utan egy alkalommal, megfeleld helyre olyan vas­­keszftmenyt fecskendeznek, amely 1 ml-je 200 mg szerves kotesu vasat tartalmaz. Ez a mennyis6g 21 napra fedezi a malacok vas­­sziiksegletet. NAlunk erre a celra leginkabb a Feridextrant alkalmazzak. Az injekcios vaskezeles kockazatai - ga­­tolja a vas felszivodasat szabalyozo mecha­­nizmust, csOkken a malacok ellenAllo-kepes­­sege, OrOklOtt tulerzekenyseg eseten a vaske­­szitmeny befecskendezese utan egyes almok­­ban hirtelen elhullAs is eldfordulhat, mely egyre inkabb a szajon at adhato es jol felszi­­vodo (Farmaferr) hasznalatara OsztOnOz. A kezeles modjat dOntoen az adott koriil­­menyek hatarozzak meg. A kettos kombinalt vaspotlAs anyakocanal a betegseg elkeriilese­­nek a biztonsagat nOveli. Barmilyen keszit­­meny alkalmazAsAnak az eredmenyessege el­­sosorban attol fiigg, hogy a malacok iddben es folyamatosan megkapjak es kello mennyiseg­­ben elfogyasszak. Vegezetiil a vashiany megeldzesenek ter­­meszetes modjai is ismertek: a kutricAba be­­vitt fold, vOrOsagyag, bamasz6n, lapfold. A zeolitot tartalmazo takarmAny-kieg6szftdk is ide tartoznak. A fOldpadldzatu kifutokban va- 16 turkalas, a vasellAtAs egyik legregibb, jol bevAlt termeszetes formaja. Pezsmakacsa- majas kacsa Ez a del-amerikai eredetii, a jol ismert pe­­kingi kacsatol eltero szarnyas az utdbbi 6vti­­zedekben nalunk is elegge elterjedt. Gyorsan no, jol hizlalhato, a tObbi kacsanal csende­­sebb: a libahoz hasonloan legel. Maja nagyra, 60-80 dekagrammosra is megno. Nem ritka az a hiedelem, hogy a feher kacsa es a pulyka keresztezodesebol jott 16tre, ez6rt bibircsokos csordnek kOmyeke. Egyetlen kifogas meriil­­het fel teny6szt6se ellen, megpedig, hogy sO-tet vagy tarka tollu, s kopasztasa utan ennek nyoma marad. A pezsmakacsat konnyu szaporitani. A to­­jo kitartosan til a tojasokon, s ha kikeltek a sargasbama kiskacsak, nagy gonddal vezeti, ovja oket. Buza- es kukoricadarAval megszdrt aprora vagott csalantol, zold lucernAtol, repa­­leveltol gyorsan nonek: nehany hetes koruktol kezdve pedig daralatlanul Japatoljak” be a buzat, arpat, csipdesik a fuvet. Akik idegenkednek a sOt6t tollu pelda­­nyoktol, azok szert tehetnek kavdbarna vagy eppenseggel feher tollura is. Ezeket maguk is kitenyeszthetik. Ot-hat pekingi tojoval kell egyiitt tartani egy pezsma gacsert - a tojasok­­bol kikelo kicsik mar feherek vagy enyhen tarkak lesznek. J6 tudni, hogy a p6zsma gA- cser csak akkor fogadja el a feh6r tollu pekin­gi tojokat, ha nincsenek a kOrnyzeteben pezsma tojok. A pezsma­kacsa (illuszt­­racios felvete­­lunkon) gyor­san no, 48-50 napos koraban mar vaghato, ekkor meg nem is tokos. KAr azonban pecsenyekacsanak levagni, hi­­szen ket-haromhetes hizlalAssal a sulya majd­­nem megduplAzodik, maja pedig a tObbszorO- sere no. A libahoz hasonlitva a tomese sokkal egyszerubb, mivel nagy, lapat alaku csore konnyen szetnyithato, az Aztatott kukorica a jobb kez mutato vagy kozdpso ujjaval nyomhato a nyelocsobe. Tomheto persze spiralis tolcserrel is. Tojasgyujtes Ha rendben tartjuk a tyukok kOmyezetet es a tojofdszket akkor tiszta tojAst nyeriink. Ez a jo. Ugyanis ha mosAsra szorul a tojAs, a mo­­sovizzel a tojAs kiilso vedoretegdt is elt&volft­­juk. Ennek kovetkezteben a tojAs csak rOvid ideig tArolhato, s a hej szabadda vAlt porusain keresztiil korokozok hatolhatnak a tojAs belse­­jdbe. A tojdst lehetoleg hiivOs, pAradus helyen tojastartdban hegyes v6gevel tolfeld allitva tA- roljuk. A hiitoszekrenyben is sokAig elAll. T6- li idoszakra a tojast tartosfthatjuk is. Nagy uborkAsiivegekben mesztejben cdlszeru elten­­ni a friss, ep heju tojast: otliteres uvegre ket li­ter meszes vizet szamitva. Elodeink az au­­gusztusi tojdst buzAs es ArpAs kosarakba rak­­tAk, hiivos helyen igy taroltak a sziikbsebb idoszakra. CSIBA LASZL6 logos? Nem jogos? P. Gy. pozsony-vereknyei olvasdnk le­­veleben arra kSr benniinket, hogy ismer­­tessiik olvasoinkkal a Magyarok Viligszb­­vets^ge altal az utdbbi iddben szorgalma­­zott kettos Allampolgars5g realis jogi lehe­­tds6g6t. Az dllampolgarsagi jogviszonyt a nem­­zetkbzi jog nem drzelmi kapcsolaton alapuld jogviszonynak, hanem re&lis, altaUban terii­­lethez kbtddd viszonynak tekinti, habar talA- lunk pdlddt arra is, hogy az 6llampolg4rsAg elnyerdsdhez nemzeti hovatartozis-eredet is sziiksdgeltetik. A kettos allampolgarsag leg­­gyakrabban a kUlOnbbzd allampolg6rs6gu szemelyek hazassaga kovetkezteben jott es jdn letre. A gyermek 611ampolgdrsdg^t az eu­­r6pai Allamok tobbsegeben a szuldk allam­­polgArsAga hatArozza meg, mfg az angolszAsz Allamokban vagy egyes latin-amerikai teriile­­teken a szUldsi hely a mdrvadd feltdtel. 1997. mAjus 17-6n az Europa TanAcs el­­fogadta az AllampolgArsAgrdl szdlo eurdpai egyezmdnyt, amely et alAlrt ezideig 16 orszAg, kbzttik MagyarorszAg As SzlovAkia is. Ennek 26. cikkelydnek 2. pontja kimondja, hogy ez az egyezmdny nem valdsfthatd meg az 1963. evi, a tobbes AllampolgArsAg eseteinek korlA- tozAsArdl 6s a tdbbes AllampolgArsAg eset6ben bekovetkezett katonai kotelezetts6grol sz616 egyezm6nnyel ellentetben. CsehszlovAkia 6s MagyarorszAg koziitt 1960. november 4-en megkbtbtt bilaterAlis szerz6d6s, amely jelen­­leg 6rvenyben van a SzlovAk KoztArsasAgban is, mint jogutdd Allamban, kizArja a k6t Allam viszonylatAban a kettos AllampolgArsAgot. A Magyarok VilAgsz6vets6g6nek e tArgy­­ban hozott felhivAsa nines osszhangban az emlftett egyezm6nnyel, valamint a Magyar­orszAg 6s SzlovAkia kbzott erv6nyben 16vo, s mindk6t Allamot kOtelezd t6teles nemzetktjzi szerz6d6ssel. Ez azonban elvben nem zArja ki a kettds AllampolgArsAgot egyedi esetekben a Magyar KoztArsasAg erre vonatkozo rendel­­kezesei 6rtelm6ben. A SzlovAk KoztArsasAg AlkotmAnya 6rtelm6ben szlovAk Allampol­­gArsAgAt nem veszti el az, aki mAs Allampol­gArsAgot vesz fel. Az SZK AlkotmAnya 5. cikkely6nek 2. bekezd6se 6rtelm6ben: „A SzlovAk KdztArsasAg AllampolgArsAgAtdl sen­­ki sem foszthatd meg akarata ellen6re”. A SzlovAk KoztArsasAg 6s a Magyar Koz­tArsasAg kOzOtt a j6szomsz6di kapcsolatokrdl 6s a barAti egyUttmuk0d6srdl szdlo, 1995. mArcius 19-6n PArizsban alAirt alapszerz6d6s 1. cikkelye kimondja: „A Szerzodo Felek kapcsolataikat a joszomsz6dsAg, a bizalom es a barAti egyuttmuk0d6s szellem6ben fogjAk fejleszteni 6s pArbesz6det folytatnak minden kOzOs 6rdeklodesre szAmot tartd teriileten”. Egyik ilyen terUlet lehet, hogy kOlcsOnOsen megk0nnyebbits6k az egy6nek Altal kerve­­nyezett magyar, illetve szlovAk AllampolgAr­­sAg megszerz6s6nek felteteleit 6s az elj ArAst. DR. GYORGY ISTVAN

Next

/
Thumbnails
Contents