Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-08-19 / 20. szám
Beszelgetes a 70 eves Juhasz Ferenc koltovel Juhasz Ferenc kolteszetet a nepi hagyomany es a modernseg szervesitesere tette fel. Mitikus ereju latomasaiban a tudomany megerzeldtett fogalomtarat hompolydgtetve a mindenseg hatartalansagat fogalmazza meg. Bicsken, majd a Marvany utcai kereskedelmi iskolaban tanult, a budai pamut-fonoban munkas, majd nepi kollegista, filmdramaturg, a Szepirodalmi Konyvkiado szerkesztoje, az Uj Iras fomunkatarsa, foszerkesztoje. A Szechenyi Akademia alapito tagja, Baumgarten- es Jozsef Attila-dijas, sztrugai Aranykoszorus, megkapta a gyori biennale es a Muveszeti Alap nagydijat. Bian sziiletett, 1928. augusztus 16-an. Kora gyermekkoromtol atitatott a szenvedes. Azok a szenveddshalmazok, amelyek apam £letdt jellemeztek, nem hajlamossd tettek ennek az elfogadasdra, hanem rdkenyszeritettek az elviselesere es arra, hogy ezzel szemben valamifele dac alakuljon ki bennem. Edesapam tbc-s volt. Gyerekkoromtol egeszen addig, amig 1950-ben nagyon fiatalon meg nem halt, mast nem lattam, mint szegenyseget, vert, minden, tbc-s folyamattal jaro szornyuseget, korhazat, mutetet, leszazalekoldst. Ekozben folyt a haboru. Boven belemartott tehat gyermekkorom es a kesobbi sorsom is ebbe a szenvedesfolyadekba. Ilyen volt az elso hazassagom is, felesegem 1973- ban ongyilkos left. Ennek ellenere vallom, hogy inkabb dromre valo kepessdget kell az embemek kimunkalnia magaban.- Indulasakor a nepi irok korehez tartozott.- En nagyon fiatalon rengeteget olvastam, szinte meg gyerekkent vettem konyveket. Sziileimnek nem volt penze gimnaziumba adni, belrattak azonban Bicskere a polgari iskolaba, mert anyamnak nagy alma volt, hogy kozseghazi tisztviseld legyen beldlem, s ne kelljen foldmunkat vagy gyari munkat vegeznem. Bicsken kivalaszthatott valahogy a tanari kar, mert ram biztak az igazgatoi konyvtar kezeleset. Takaritottam, port tbrbltem, de ennek fejdben hazavihettem ds elolvashattam egy-egy konyvet. Elolvastam az egdsz magyar klasszikus irodalmat, ami az igazgato konyvtaraban megtalalhato volt, Edtvos Jozsef regenyeitol Madach Az ember tragediajaig, Arany balladaitol, Kemdny Zsigmond regenyeiig. Ez volt az egyik dr, ami duzzadni kezdett. A polgari iskola elvdgzese utan apam elintezte a barataival, hogy a MOM-ba keriiljek elektromuszeresz inasnak. En vonakodtam. Addig-addig kdnyordgtem, hogy vegiil, egy honap kesessel beiratkozhattam a Marvany utcai kereskedelmi kozdpiskolaba. Szerencsds voltam, mert tanarom Gyergyai Albert volt. Vonattal jartam be, a vonat azonban csak joval a tanitas utan, fdl hatkor ment. Az tires idomben sorra latogattam az antikvariumokat, eljartam a Szechdnyi Konyvtarba, a Szabo Ervin Konyvtarba. Tanaromnak is koszonhetoen szinte elobb ismerkedtem meg a vilagirodalommal, mint a magyarral. Mire en a haborus eveken, mint egy til a szovetdarabon atszurodtam, mire atdiiborgott raj tarn a tortenelem minden feszultsegevel ds nyomorusagaval, kdsz volt az a vilagirodalmi iranyultsag is, ami jelentekenyen befolyasolta koltokepzeteimet. A haboru vegen a velemkoruak, magam is, azt gondoltuk, most olyan vilag alakul ki, amelyikben kevesebb a nyomor, a megalaztatds, amelyben a pdnznek, a fajisdgnak, az osz- Ulyossagnak az drdekei ds a hatalmai megszunnek, s most valakik olyat csindlnak, amely szebb lesz, mint volt. Mindny^junkban ott munkdlt az a kdsztetes, hogy ehhez llrailag is hozza kell jdrulnunk valamikdppen.- 1956 utan j elent os fordulatot vett kolteszete. Mi allt ennek a hattereben?- 1956 utdn nagyon nehdz helyzetbe kerultem, sulyos depresszioba estem. Rettenetesen nehdz dvem volt az 1957-es, ‘58-as, ‘59- es. Valamikor 1960 vegen, ‘61 elejen kezdtem kikaszalodni ebbol az allapotbol. Mindaddig nem tudtam l'mi. Mindent, amit csindltam, kdtsdgbe vontam, onmagamat gyotdrtem. Ahhoz, hogy valahogy probdljak gyozni ezen a depresszion - melyen nem segitettek a gyogyszerek -, elolvastam ket dolgot. Az egyik egy monolit “tomb”, a masik egy sok szeletbol allo “tomb” volt. Eloszor is elolvastam a Biblicd, es az elejetol a vegeig kijegyzeteltem. Iszonyatos megszegyem'td erdt adott, a megszegyenules pedig a foltapaszkodas vagyat es a banatbol valo kikecmergesnek az indulatat keltette fol bennem. Aztan elolvastam tobb ezer nepmesdt, magyart ds nem magyart egyarant. Lassan kideriilt, hogy negy-ot dologrol sz6l az osszes mese, a Biblia, minden konyv. Az diet folyamatarol, a halal titokzatossagarol, a szerelemrol, az anyasagrol mint a mesekben megjeleno mitologiai folyamatrol, s - otodikkent mondhatom - a tiirelem gyozelmerdl, amelynek bajnoka a nepmesdkben mindig a legkisebb fiu. Ez a csontvaz, am ire rdrakodtak kuldnbdzo nepeknek es nyelveknek, kuldnbdzo kulturaknak a termeszetbeni, eletbeni folyamatai, a hus, a bdr, a tollazat es a diszites. Mindez arra a dantei indulatra ingerelt, hogy koncentrikus korokkent fogalmazzam meg gondolataimat, es epitsem fol verseimet, amelyekben ezek az alaptenyek, kdztiik a jelenkori szenvedes, mitologizalodnak. Kerdezd: Moricz Gabor Tortenelem (reszlet) Ha meghalok, ne egessetek el a testem. Ne szegyenitsetek meg a villany-talalkozassal. A masik let madarait sokaig kerestem, s elteltem gyoker-vagyakozassal. Csak assatok el a foldbe, a foldbe, a foldbe, ne legyen iras rothadd szivem folott, ne fekiidjek ko-boritekba zarva, ne orizzenek ko-oroszlanok vasgyurus orrlikakkal, mert ugy szep, ha a foldben szepen osszetorok es megkostolja nyelvemet a larva. Fesiilje szet a foldkupacot az ido boronaja, iiljon pacsirta, remult nyul a rogre, legyek fold, edes fold vilag-hatalmu viragszavakkal, izzo hus-kiirtokkel, szerelem-harangokkal. Hadd erezzem a nagy csillag-keringest a bolygo csillag-tengelyeben, a Foldgolyon atremego zengest, hadd dideregjek eposzi tiizeben. Legyek magneses ter, kozmikus sugar, gybker, nedv, tuz, kristaly, bogdr. Legyek fold, mint a fold. Es fogadj be Fold.
