Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-08-05 / 18. szám

Balazs Melinda A ret nedves az elolvadt hotol. A fu smaragdzold csomokat hajtott a ho alatt. A fuzfak a patak menten barkatol sargalla­­nak. A patakban a tavaszi aradas sarga vi­­ze omlik. A csosz megall egy oreg fuzfa mellett. Letamasztja a puskat a fa melle, es madza­­got von eld a zsebebol.- Gy ere ide! - mondja komoran a ku­­tyanak. A kutya a farkat csovalva, alazatos hajlongassal megy a gazdajahoz. Engedel­­mesen allja, hogy a madzag a nyakaba hurkolodjek, s mig a csosz odakoti a ma­dzag masik veget a fuzfahoz, 6 maga letil, es a fiile kore ragadt bojtorjant kapargatja. A csosz ujra folveszi a puskajat, es el­­megy a fatol negylepesnyire.- Hatrabb, gyerekek - mondja zordul visszapillantva. A kutya nyugtalanul nez a gazdajara. Egyszer felugrik, es razza a nyakat: a ma­­dzagot akarja elszakitani. Aztan ujra a gazdajara nez es nyiffant. A csosz a zsebebe csusztatja a pipajat. A puskat folemeli. A fuliinket befogjuk. A puska vegen lang lobban ki. A levegot durranas razza meg. A csosz elott fust go­­molyog. De l'me, hogy a fust eloszlik, latjuk a kutyat. Ott til a fuzfa alatt, es a hatulso la­­bat nyalja. A ket hatulso laba van ellove. A fu kbriilotte piros a vertol. Elszakitotta-e a madzagot, vagy hogy azt is ellotte a csosz? - nem tudom. A ku­tya a gazdajara nezett, nydszdrgdtt. A ket elso laban odavonszolta magat a csdszhoz, s a farkat alazatosan csovalva odalapul a labahoz. A csosz bosszusan dunnybgdtt. Ra­­emelte ujra a puskat, ds rasiitdtte. A kutya eltertilt a ftiben, es nem is mozdult tobbe. Akkor a csosz megfogta, es belevetet­­te a patakba.- Krisztusa ne legyen! - mormogta, mikor visszafordult. S a szeme tele volt konnyel. Fenyviragok kodben nyilnak. Kodmadarak vizbe fulnak, almod csonkjan a fereg rag, szurokba hull egett ruhad. Ajul a feny kodben dalol, meghallod te is valahol, fulj a zavaros hang-arba, sikolts fol az ejszakaba! Hazak usznak arnyad korul, arcodra egy ablak borul, megtorik a rim, a dallam, bordak nyilnak meg egy falban, verszurokban jar a bokad, elsullyedtel, ut nines tovabb! Lepj, ha szived sebbel koppan, lepj, ha csizmad verben dobban, vond a tested naprol napra, rosszabb rosszabol meg rosszabba. Hitedet te meg nem leled, koppjaidban elvesztetted, tested zuhan izzo nyarsra, sikolts fol az ejszakaba! Konyvrol konyvert A Velencei to partjan, Agardon szuletett Gardonyi Geza kiilfoldon is jol ismert magyar fro. Olvasoinkat arra kerjiik, nevezze meg leg­­nepszeriibb regenyet, amely egy var ostromarol szol. Valaszukat kerjiik 1998. augusztus 18-ig postara adni a kovetkezo cimre: Eletiink szerkesztosege, Radlinskeho 21., P. O. Box 66., 810 05 Bratislava. A 15. szam helyes megfejtese: Ordongostol a Hortobagyig, A Meru lankain, A Kaukazus ormain, Volga menti vadaszatok, Karpatok bercein, Emlekezetes vadaszatok stb. Konyvjutalmat Bornemissza Balazs helembai olvasonk nyert. Gratulalunk! Baratra, koltotarsra, kozeleti szemelyisdgre, de leginkabb a hus­­vdr, szeretd ds alkoto, de a gyarldsdgtdl sem mentes Emberre emldkeztek a hetvegdn Pozsonyban, az Irok Klubjaban. A kdlto halalanak otddik dvforduldja tiszteletdre utjdra inditottak Pavel Koyd kdlteme­­nyiebol dus ds szines csokorba fuzdtt vdlogatdst “A szerelemben parttalan az asszony” cimmel. A legbensdsdgesebb drzelem - fdrfi­­asszony intim kapcsolatanak izgal­­mas tdmaja - cseng fel sokszind, csodas melodiakban. De nem csak a szerelem - a gondolat is mdly arkokat szdnt a konyvecske lapjain. Jellemzd volt a kdtet-kereszteld Idgkore is. Nem volt ulohely a klub­­ban! Manapsdg mar ez is mindsdgi jelzo. A jobaratokon, a koltd- es sorstdrsokon kfvdl eljottek az ismerdsok, de olyanok is, akik a kdltdt szemelyesen nem ismertdk. Az emlekest legkdreben meg­­testesDIt Pavel Koyd szelleme, Vincent Sikula, Vojtech Kondrot visszaemldkezdseinek is kdszdn­­hetoen megelevenult erzelmi, gon­­dolati vildga. A kdltd kapott teret, az embert szeretd, erte aggddd, ot szolgdld alkotd dletmd. A kulturalis esemeny hozzaadott drtdke volt, hogy senki sem ala­­koskodott. A velemeny, az em- Idkezds, a szavalat, a dal vagy a kiirtszo a szivbol, oszinten ds megdlllthatatlanul zudult aid... Nem a fogadkoddsokbdl, az dttdlt Idgkdr tartalmdbol bizonyos, hogy a rdsztvevok tovdbb viszik - drtdkkdnt - az uj, izldssel illusztrdlt kotetet. A szerdny rendezvdny nagy tartalmat kapott. Kis csoda volt a maga mddjdn. Hiszen szaguldd ezredvdgi vildgunkban az ember­­tdrsnak szold oszinte tiszteletadas, alakoskodds ndlkQli tiszta em­­lekezes (is) ritkasag szamba megy. (mazsar) M. Nagy Laszlo illusztracios felvetele

Next

/
Thumbnails
Contents