Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-08-05 / 18. szám

Miert lesz beloliik tamto, ctpolo? ■fc Ficitcilscicj — Az utobbi idoben tarsadalmunkban fobb olyan jelensegnek vagyunk tanui, amelyek egyreszt csodalatra kesztetnek, masreszt felhaborodasunkat vdltjdk ki. Vannak dolgok, melyek minkef nem erintenek kdzvetlenul, figyelmunket szinte elkerulik, de /oreszt vannak olyanok is, melyek naponta keseri'tik eletunket. Mindegyikunk duhos amiatt, hogy a fogyasztasi cikkek es szolgaltatasok ara szinte szunet nelkul emelkedik, mikozben a minoseguk egyre romlik. Hanyan nezik rossz szemmel, hogy gombamod szaporodnak a bankok sokmillios epule­­tei, reszlegei, luxusautok elarusitohelyeibol is talan mar a kelletenel is tdbb van. Viszont azt is sokan tudjak, hogy az onhibajukon kfvul gyermekotthonba kerul­­teknek vagy a szocialis otfhonokban elhelyezetteknek gyakran nehany tizezer korona is hianyzik ahhoz, hogy a legszuksegesebb holmihoz hozzajussanak, vagy eppen a meghibasodott teto javftdsara hianyzik a penz. Sokak fejeben megfordul az is, mennyi fa esik aldozatul amiatt, hogy tonnaszdm nyomjdk a rekldmujsagokat, melyeket a postaladabol egyenesen a szemetkosarba dobunk. Miert a pedagogia? Abban mar kevesbe vagyok biztos, hogy hasonloan sok embert foglalkoztat az a teny, hogy milyen gazdasagi koriilmenyek kozt mukodik az oktatasiigyunk, mennyire nem becsiilik meg anyagilag a tanitoi munkat, es a pozsonyi Komensky Egyetem Pedagogiai Karara ennek ellenere milyen sokan jelent­­keznek olyan fiatalok, akik nem elsosorban a kenyelmet es a gazdagsagot keresik, s nem tartoznak azok koze sem, akik nem tudjak kelldkeppen megbecsiilni az erkolcsi erteke­­ket. Olyan palyat valasztanak, amely nem kecsegtet kaprazatos jovovel, hanem kisebb­­nagyobb aldozatokat is kovetel. Ok tudata­­ban vannak annak, hogy masokra is gondol­­ni kell, embertarsainkrol sem feledkezhetunk meg. Vajon miert olyan vonzo a pedagogusi palya? Az erdeklodoket valoban a tanitoi al­ias vonzza, vagy pedig ezzel a kepesitessel mas foglalkozast valasztanak? Vagy nem igazak a fiatalokkal kapcsolatos negativ alli­­tasok? Mivel jomagam is a szoban forgo ka­ron dolgozom, erdekelt, hogy is van mindez. A pedagogia fakultas diakjaihoz fordultam hat, miert valasztottak ezt az iskoldt, miert eppen azt a szakot, melyet tanulnak, hoi sze­­retnenek dolgozni az iskola befejezese utan. Tbbb mint 300 fiatalnak tettem fel a kerdese­­ket, es valaszaik igencsak meglepoek voltak. Iteljek csak meg! Valtoztatni, segiteni „A pedagogiat annak ellenere valasztot­­tam, hogy jelenlegi tarsadalmunkban a tani­­to egyaltalan nines erthkelve, es a jovore nezve sem mutatkozik, hogy gyokeresen megvaltozna a helyzet. A dontesemet na­­gyon hosszu merlegeles elozte meg. Az elha­­tarozashoz tbbb tenyezo vezetett. A csala­dunktol sosem volt idegen a tanitoi foglal­kozas. Az ido mulasaval egyre inkabb ugy gondoltam, a tanitonak fontos szerepe van a kozossegben. Felfedeztem azt a lehetoseget is, hogy a fiatalok tanitasa es nevelese altal juthatunk el a tarsadalom pozitiv megvaltoz­­tatasahoz, es ezt tiiztem ki celul.” (Tortenelem-polgari nevele start szakos diak) „Ot hetig voltam Nemetorszagban, ahol a szellemi fogyatekosoknak letesitett kis iizemben segitettem. Az itt dolgozok tollakat raknak ossze tbbb reszbol, tovabba kerekpar­­csengoket keszitenek, szonyeget szonek, ko­­sarat fonnak. Naponta figyeltem oket, be­­szhlgettem veliik. Lattam, mennyire halasak minden mosolyert, simogatasert. Jatekossa­­guk, oszinteseguk es nem utolsosorban serii­­lekenysegiik annyira hatott ram, hogy egyre inkdbb bizonyos vonzalmat ereztem irantuk. Akkor tudatositottam, hogy az ilyen embe­­rekkel valo foglalkozas felettebb erdekelne engem. Szerettem volna elhelyezkedni vala­­melyik szocialis intezetben, de sajnos kepe­sites nelkul sehol se alkalmaztak. Reszt vet­­tern egy atkepzo tanfolyamon, titkarno let­­tem, es egy viszonylag attraktiv helyet sike­­riilt szereznem. Nehany honap mulva rajot­­tem: ez a munka nem elegit ki engem, nem talalok benne semmi olyat, hogy bnmagamat megvalosithassam. Sikeriilt megis elhelyez­­kednem nevelokent egy intezetben, ahol is­­met kapcsolatba keriiltem a szellemi fogya­­tekosokkal, s ez erositette bennem az elhata­­rozast: segiteni kell nekik. Ez a munka valt eletem ertelmeve. Ezert valasztottam a szel­lemi fogyatekosok pedagogiajanak szakat.” Tudatos valasztas Amint az a fenti idezetekbol is kitunik: ku­­lbnbozo szakos diakokat szblitottam meg: al­­takinos tanitoi szakokon tanulokat 6s a specib­­lis pedagogiat hallgatokat. Erdekes megallapitasra jutottam: a meg­­khrdezettek 73 szazalhka nem veletleniil va­­lasztotta az iskol&t, hanem hosszabb ideje ter­­vezgette jovojet. A csaladi korben 23 szazalh­­kuk elsosorban azok, akiknek sziileik vagy ko­­zeli rokonaik tanitbk, vagy pedig az alap-, ko­­zhpiskolan olyan pedagbgus tanitotta, akik phldakbpet kovetesre mbltonak tartottak. A masik nagyobb csoportot (20 szazale­­kot) azok a hallgatok alkottak, akik a pedago­­giai foiskolat sajat gyakorlati tapasztalataik alapjan - a gyermekkel valo foglalkozas, a ki­­sebb testverrel valo torodes, a gyongebb dia­­kok tanitasa, kiilonbozo korbk vezetese, vagy valamilyen nevelointezetben vegzett munka utan - valasztottak.

Next

/
Thumbnails
Contents