Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-08-05 / 18. szám
Azt is el kell ismernem, hogy a pedagogia karra a hallgatok 14,3 szazaleka azert jott, mert nem keriiltek be arra a foiskolara, amelyre elsosorban jelentkeztek. De ha figyelembe vessziik, hogy koziiluk is csak 4,3 szazalek nem szamol azzal, hogy az oktatasiigyben helyezkedjen majd el, akkor a fentebb emlitett negativumnak nines kiilonbsebb jelentosege. Azt is elmondhatom: a pedagogia - pszichologiai felkesziiltseg es ehhez az angol, a nemet, a spanyol, az olasz vagy a francia nyelv elsajatitasa kivalo lehetoseget nyujt kulbnbozo vonzo, az oktatasiigyon kfvtili, elhelyezkedesre is. Mivel jelenleg a humanista filozofian alapulo koncepcio es c61kituz6s szerint folyik az oktatas, melyebb elemzest igenyelne az a teny, hogy a megkerdezett hallgatok 5,7 szazalekat nem azert vonzza a tanitoi palya, hogy segiteni akar, hanem, hogy lehetosege lesz vezetni es befolyasolni mas embereket. Joval kisebb csoportokat alkottak azok, akik dontesiik indit6kat maskent jeloltek meg: * korabban pedagogiai szakkozepiskolat vegeztek; * vallasi meggyozodesbol; * a szak ir£nt Grdeklodtek, fiiggetleniil attol, hogy pedagogiai iranyzatu; * kiilfoldi tanulmanyiiton valo reszvetel niiatt. Az aldozatvallalas sem idegen toliik Kiilon figyelmet es elismerest erdemel a hallgatoknak azon csoportja, akik azert dontottek a pedagogiai kar mellett, mert segiteni szeretnenek a raszorulokon: a testi 6s szellemi fogyatekosokon. Az 6 valaszaikat erdemes elolvasni: „Ugy gondolom, minden embernek van bizonyos elk6pzel6se az eleterol. Ebbol az elk6pzel6sbol jbnnek letre a celjai, ennek alapjan fogalmazza meg elete ertelmet. Igaz, csak akkor, ha teljes 61etet akar elni, ertekeket letrehozni, masok szamara hasznos lenni, a boldogsag erzeset megteremteni sajat maganak es kornyezetenek is. Vannak viszont emberek, akiknek nem adodtak meg a felt6telek celjaik megvalositasahoz, az eletiik ertelmehez, vagy maga a letezes elvont fogalom szamukra, amelynek semmilyen jelentoseget nem tulajdonitanak. En hajlandb vagyok keresni 6s haladni az eletem ertelme fele. Mar egy resz6t megtalaltam, amikor a testi es a szellemi fogyatekosok intezeteiben tolthettem nehany napot. Akkor jottem ra, bar kozgazdasagi kozepiskolat vegeztem es az egyik bankban elonybs munkahelyet talaltam, masokert tenni valamit, ennek kiilonleges vonzereje van. Meg az sem tantoritott el a celomtol, hogy ketszer eredmenyteleniil probalkoztam bekeriilni erre a foiskoldra. Harmadszorra mar szerencs6m volt. Felvettek.” (A szellemi fogyatekosok pedagogiajat tanuld hallgato) „Azt k6rdi tolem, miert? Mert az emberek eddig is sokat adtak nekem, 6s m6g sok mindent nyerhetek toliik. Ezek a naiv, gyermekes, az 61etrendet nem erto emberek segitettek abban, hogy megtalaljam onmagamat, hogy lekiizdjem az elditeleteket, hogy megszabaduljak a rossz vonasaimtol, hogy ne csak sajat szemelyisegemmel foglalkozzam es ne vakuljak el attol a meggyozddestol, hogy minden a rosszabb fele vezet. Ne csak sajat anyagi sziiksegleteimet elegitsem ki, a karriert hajszoljam, legalabb het-nyolcezer koronAs fizet6st, j6 ismerost a kello helyen, kenyelmes 5-os szamu cipot...” (91 szellemi fogyatekosok pedagogiajat tanuld lany) „Az en elhatarozasomat elsosorban a sziileim befolyasoltak. Az edesapam sulyos testi fogyatekos... Az anyukam hallaskarosult gyerekekkel foglalkozott nevelonok6nt. Jelenleg mindketten a hallaskarosultak probl6maival vannak kapcsolatban. Mar korabban reszt vettern a hallaskarosultak kulbnbozo rendezv6- nyein. Segitkeztem a szamukra szervezett rehabilitacios osszejoveteleken.” (91 hallaskarosultak pedagdgiajat tanuld hallato) „Hogy miert valasztottam ezt a szakot? A valaszom csupan nehany sz6: a bdtyam iranti szeretet. Fogyatekos. Down-kbros.” (A szellemi fogyatekosok pedagdgiajat tanuld lany) „Bizonyara minden anya dlma, hogy gybnybrii, egeszs6ges gyermeke sziilessen. Amikor kezeben tartja a kis “batyut”, amelybol a kbkszemii kerek arc l&tszik, a boldogsaga hatartalan. Az ilom valbra vAlt. De nem minden anya szamara. Ez a gyonyoru ajandek a n6nemnek nem adatott meg. Igaz, sz6p gyermeke sziiletett, de idbvel kideriilt: szellemi fogyat6kos. Az eg6sz csalAd kereste a segitseget, megprbbblt beletbrodni a valbsagba. Teljes erommel igyekeztem segiteni a n6nemnek, de elsosorban a kislbnyanak... A “nevelesi” igyekezetem 6s a soksok vele eltoltbtt ora nem volt felesleges. Apro, de megis eredmenyek mutatkoztak. Akkor tudatositottam: meg soha nem csinAltam ennel szebbet, eredmenyesebbet. Ez volt az a felismeres, hogy az eletem c61jaul az ilyen gyermekek segites6t tiiztem ki.” (A szellemi fogyatekosok pedagdgiajat tanuld lany) Persze, felmerulhet, hogy ezek csupAn egyedi esetek, es a felmeresben rbsztvevok szamahoz viszonyitva ezek nem alkotnak tobbseget. Megis ligy gondolom, hogy elegendo ervkent szolgalnak ahhoz, hogy a flatalokrdl nem szabad meggondolatian es altalanosito velemenyt alkotnunk. Es fokepp: nem itelhetjiik el oket kollektiven. Sokan koziiliik az ertekrendjukkel, az elethez valo hozzaallasukkal, igyekezetiikkel nem csupan a tobbi fiatal peldakepei lehetnek, hanem nekiink idosebbeknek, tapasztaltabbaknak is elgondolkodtato otletekkel szolgalhatnak. EDITA PORUBSKA a pozsonyi Komensky Egyetem Pedagdgiai Kardnak tandra (M. Nagy Laszlo illusztracios felvdtelei) bolondsctcy?
