Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-01-14 / 1. szám
H. Sz. bosi olvasdnk leveleben azt kerdezi, ha a kft. megvaltoztatja mukddesi helyet es igazgatdjdt, be ke!l-e ezt jelenteni a cegbirosagnak es ha igen, milyen kdltsegekkel jar ez? Elsosorban a tarsasagi szerzodest kell megvaltoztatni. A kft. mukodesi helyet a Kereskedelmi Torvenykonyv 110. paragrafusa ertelmeben a tarsasagi szerzodesben kotelezoen fel kell tuntetni, s ezt a kozgyulesnek kell jovahagyni (a Kereskedelmi Torvenykonyv 125. paragrafusa szerint). Ugyanez vonatkozik a mukodesi hely megvaltoztatasara is. Ennek kiilonbozd kovetkezmenyei lehetnek, pl. a cegbirdsag helyi illetekessege, vagy az altalanos birdsagok, illetve a kozigazgatasi es penziigyi szervek illetekessege stb. Amennyiben az uj mukodesi hely mas cegbirdsag illetekessege ala tartozik mint ez idaig, ugy a megvaltozott viszonyoknak megfeleld illetekessegu cdgbirdsagnal kell a kft-t bejegyeztetni, s egyidejuleg az eddiginel toroltetni. Ugyanigy kell eljarni az igazgato kinevezese, illetve visszahivasa tekinteteben is. Az adott esetben szinten meg kell valtoztatni a tarsasagi szerzodest: az uj igazgatot kinevezese eseten be kell jegyeztetni az illetekes cegbirosagnal. A cegbirdsag a bejegyzest kovetd egy hdten belul a Kereskedelmi Torvenykonyv 33. paragrafusa 2. bekezdese ertelmeben ertesiti az illetekes adohivatalt, a statisztikai hivatalt, valamint az illetekes kozigazgatasi szervet (amely a vallalkozdi engedelyt kiadta) a bejegyzes tartalmarol. Az 1992. evi 71. szamu torveny a birosagi illetdkekrol, a regiszterben tortend valtoztatassal kapcsolatban 500 korona illeteket allapit meg. § § § K. L. zsitvabesenyoi olvasonk arrol panaszkodik, hogy mar tobb mint fel eve munkanelkiili es sehogy sem sikerul neki munkat talalni. Vallalkozni szeretne, ehhez azonban penze nines. Erdeklodik: milyen utonmodon juthatna hitelhez. A bankok, amelyek az orszagban mukodnek — kivetelt kepez a Nemzeti Bank, amely kozvetlenul nem nyujt hitelt — kereskedelmi-uzleti elvek alapjan mukodnek. Tehat sajat belatasuk szerint nyujtanak vagy nem nyujtanak hitelt. Ez azt jelenti, hogy a hitelre senkinek nines perelheto joga, vagyis a hitelt nem lehet birosagi uton kikenyszeriteni. Szerzodeses viszonyrol van szo es a szerzodesi szabadsagbol kovetkezik az, hogy a szerzodo feleknek a sajat, szabad elhatarozasan mulik, megkoti-e a szerzodest vagy sem. DR. GYORGY ISTVAN Mindenki a sajat tapasztalatabol tudja, hogy az erzelmi megnyilvanulasok, mint a felelem, szorongas, mdrgelodes rosszul hatnak az egyen lelki eletere es fizikai kepessegeire, kozerzetere altalaban. Es ha ezek a jelensegek, ezek az erzesek gyakran fordulnak eld es tovabb tartanak az atlagosnal, olyan betegsegeket idezhetnek eld, amelyeket a hetkoznapi ember civilizacios betegsegekkent ismer. De sokszor a kulso tenyezok befolyasat akaratunk ellenere sem tudjuk megvaltoztatni, kilatastalannak latjuk dket. Es ezeket ki-ki maskepp eli at. Vannak egyenek, akik felelemmel es szorongassal reagalnak meg ott is, ahol masok atlagosan, nem tulajdonitanak nagy figyelmet az egesznek. Azt is mondhatjuk, hogy ez a kepesseg az idegrendszer gyengesegetol fiigg, amely mar a sziiletestdl kezdve vagy valamilyen betegseg kovetkezteben alakul ki. Nagyon sok formaja van annak, hogy ezeket a kellemetlen erzelmi jelensegeket kivedjuk es ellenuk tegyunk. Az egyik legismertebb es legelterjedtebb az autogen trening, amely alkalmazasa ahhoz vezet, hogy elharitsa azokat a kovetkezmenyeket, az olyan erzelmeket, mint a szorongas, intenzivebb fajdalomerzet, felelem stb., es egyidejuleg megerdsitse az idegrendszer ellenallo-kepesseget a legkulonfelebb pszichikai terhelessel szemben. Ezt az eljarast egy Schultz nevu szakember vezette be es alkalmazta tobb ezer emberen, majd a kesobbiek folyaman rola neveztdk el Schultz-fele autogen treningnek a modszeret. E gyakorlatok alapjat a relaxalodas kepezi, jobban mondva autorelaxalodas, amellyel az egyes izomesoportok lazitasa, majd ennek kovetkezteben a lelki ellazulas, pihenes erheto el. A gyakorlat elejen az egyennek egy szamara kenyelmes testhelyzetet kell felvennie. Legajanlatosabb a fekvo helyzet, kezek kenyelmesen kisse behajlitva a test mellett, a fejet is alatamaszthatjuk egy kisebb vankossal. A szemunket lecsukjuk, es elkezdodhet a lazitas, az izmok feloldasa. A gyakorlatot kezdetben, amig el nem sajatitjuk az egesz folyamatot, egy szemely, terapeuta vezeti, o adja az utasitasokat, de lehet az egy magnoszalag is, melyrol az utasitasokat hallgatjuk. A bevezetoben arra kell koncentralni, hogy „egeszen nyugodt vagyok“. Mikor ez meg van, akkor johet a hat reszbol allo gyakorlatsorozat. Az elso gyakorlat arra iranyul, hogy nehezsegerzetet keltsen a jobb kezben, majd mindket kezben, es fokozatosan az egdsz testben. Ennek a rdsznek a bejezd jelmondata a kovetkezo: „Nehez az egesz testem". A masodik gyakorlat a melegsegerzet eloidezesere szolgal. A sorrend ugyanolyan, mint az elozonel, csak a mondatok kulonboznek: „a jobb kez meleg“, „mindket kez meleg“, „az egesz test meleg“— melegseg jarja at a testet. A harmadik gyakorlat a sziv ritmikus mukodesere iranyul. A kovetkezo mondatokat halljak a resztvevok: „utemesen ver a szivem“, „erzem a szivverest". Itt megjegyzendo, hogy ezt a gyakorlatot a szivbetegeknel ajanlatos kihagyni. A negyedik gyakorlat a nyugodt legzesre osszpontosit, lassu belegzesre es kilegzesre: „belelegzunk“, „kilelegzunk“ — „nyugodt a legzesunk". Az otodik gyakorlat a hasi reszben valt ki melegsegerzetet. „Meleg aramlik a hasba“ — „meleg a hasunk“. A hatodik — befejezo — gyakorlat a homlok hidegsegerzetet valtja ki. „Hideg a homlokom“. Mikor ezzel keszen vagyunk, johet a befejezes, a relaxalodas visszavonasa, megpedig a kovetkezo mondattal: „melyet lelegzunk, kinyitjuk a szemunket, szetmozgatjuk a testunket". (folytatjuk) KOLES ELEONORA pszichologus
