Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-12-03 / 24. szám

Jacques Villeneuve a Forma 1 elso kanadai vilagbajnoka Michael Schumacher nem tudta megorizni hidegveret. Egy altala okozott hiba okozta vegzetet. Az idei Forma 1 - es vilagbajnoksag utolso, jerezi futaman - amely elott a ketszeres nemet vilag­­bajnok egy ponttal vezetett, miutan Suzukaban legnagyobb rivalisat, Jacques Villeneuve-ot megbuntettek, amikor a kanadai megprobalta ot meg­­elozni - utolso ketsegbeeseseben ne­­kihajtott. Sportszerutlenul, durvan, veszelye­­sen. Es 6 fizetett ra. Szerencsere, csak egy bajnoki cirnmel, amely a sorozattor­­teneteben eldszor egy kanadai — Jacques Villeneuve birtokaba kerult. A „kis Villeneuve“-ebe. A nagy Gilles Villeneuve arvan maradt kisfia megva­­lositotta azt, ami a papanak nem sike­­rult 1979-ben, amikor masodik lett csa­­pattarsa Jody Scheckter mdgdtt. Egyeb­­kent, a del-afrikai Scheckter maig az utolso vilagbajnok a Ferrari szineiben! A papat korai halala akadalyozta meg abban, hogy vilagbajnoksagot nyerjen a Nagy Magusnak, Enzo Ferrarinak, aki versenyzoit fiaikent szerette. „Gilles Villeneuve volt alighanem a leggyor­­sabb valamennyiunk kozul. A leggyor­­sabb, aki valaha is megfordult a versenypalyakon" — vallotta be Niki Lauda. Talan epp a gyorsasaga okoz­ta vesztet. 1982 majusaban Zolderben a Belga Nagydij edzesenek utolso per­­ceiben Gilles, erezven, hogy van ben­­ne tartalek, mert addig a masik Ferra­­ri-fiu, Pironi volt a leggyorsabb, mindent egy lapra tett fol. Egy utolso, pokolian gyors korre. Egy szeduletes bal ka­­nyarbol kijovet viszont ott talalta magat a poroszkalo Jochen Mass mdgdtt (ma az RTL kommentatora), aki a tukorben meglatva Gillest, elobb balra, majd hir­­telen jobbra huzodott. Ez volt Gilles veszte, aki mar az elso kitero mozdu­­latra reagalt... Gilles alighanem a fiaban el tovabb. Bar, az ember csodalkozik, hogy egy gyerek, aki latta apjat a versenypalyan meghalni, egyaltalan a palya kornyeke­­re mereszkedjek. A valosag mas. A szenvedelyjdval erosebb, mint a jozan esz, a felelem. „Nem, nem felekaha­­laltol — allitja Jacques. — A halal ter­­meszetes dolog, aki megszuletik, egy­­szer meg is kell halnia. S ha ez beko­­vetkezik, nem en leszek szomoru, hanem azok, akik itt maradnak." Ezek a sokaknak talan cinikusnak tuno sza­­vak nem jelentik azt, hogy Jacques nem ismeri a felelmet. Erdekes modon azonban nem a verseny-, hanem a normalis autopalyan. S az ok? „Egye­­sek nagyon rosszul vezetnek, kiszamit­­hatatlanok. A versenypalyan ezzel szemben pontosan tudom, mi a vesze­­lyes, pontosan tudom, mi milyen koc­­kazattal jar. Ha veszelyes kanyart latok, elgondolkodom, mit kell tennem, ha megcsuszikakocsi, minek utkozom, ha kiperdulok. Nem vagyok bruit, meg sze­­retnek egy kicsit elni. Ennek latszolag ellentmond az a teny, hogy keresem a veszelyt, heccelem magam, hogy tud­­jam, hoi van lehetosegem hatara. De nem esztelenul, az esz mindig ellenor­­zi a testet." Szuletese ota az autoversenyzok csaladjahoz tartozik. Amikor tavaly ta­­vasszal beszalIt a Formal versenyeibe, nem volt szuksege gyorskurzusra. Egy svajci bentlakasos iskolaban kioktat­­tak az eletre. Angolul, franciaul es ola­­szul folyekonyan beszel, a szamito­­geppel zeneszerzo modjara banik. „Ez mind konnyeden ment—allitja. — So­­hase kellett magolnom. Pedig mindig mindenben a legjobb akartam lenni.“ Most eppen a Forma 1-ben lett az. Villeneuve-kisabace Szuletett 1971. aprilis 9-en Jean de d’lberville-ben (Kanada). Ma Mona­­koban el, baratnoje Sandrine viszont Kanadaban. Elso versenyet Olaszor­­szagban futotta, egy N-csoportos Alfa Romeoval, 1988-ban. 1989-tol 1991 -ig a Forma 3-ban versenyzett Olaszor­­szagban, 1992: Japan (3 gyozelem), 1993: Forma Atlantic (5 gyozelem), 1994: Forma Indy (1 gyozelem), 1995: az Indy-sorozat bajnoka, Indy 500 mer­­foldes gyozelem, 1996: Forma 1-ben masodik, 1997: Forma 1-es vilagbajnok Kedvtelds: Sieles, szamitogep, olva­­sas, gorkorcsolya. Alomauto: Pontiac Firebird a Knight Rider tevesorozatbol. Kedvenc olvasmdnya: Tudomanyos­­fantasztikus irodalom. Kedvenc dtele: Teszta. Kedvenc itala: Tej. Alomnoje: A baratnom, Sandrine. Peldakdpe: Nines. Mit tisztel mdsokban: A tisztesseget. Mit nem tud elviselni: Azalakosko­­dast, a ketszinuseget. - L ' ! < ■ W I H ? W 1. Melbourne. A vart Schumacher kontra Villeneuve, Ferrari kontra Williams par­­harc elmarad. A masik Ferrari-pilota Irvine az elso kanyarban kiszoritja a kana­dai fiut, Schumacher masodik lesz Coulthardt (McLaren) mdgdtt. 2. Sao Paulo. Villeneuve az elso rajt utan a fuvon all meg, de szerencsejere fel­­beszakftjak a versenyt. Masodszorra magabiztosan gyoz, Schumacher btodik. 3. Buenos Aires. Schumacher az elso korben kiuti magat a Barichelldval tortent utkdz&s utan. Villeneuve mindenkit fakepnel hagy s 20:8-ra vezet a sorozatban. 4. Imola. Folytatodik a Williams-Ferrari parharc, de nemet kiadasban. Frentzen gyoz Schumacher elott, Villeneuve a 42. korben autohiba miatt kiszall. 5. Monte Carlo. Schumacher esoben aratja idenybeli elso gyozelmet es ossze­­sitesben az elre kerul. Villeneuve kocsija kiesuszik a palyarol. 6. Barcelona. A kanadai uralja az edzofutamokat es a versenyt is, rivalisa negye­­dikkent dr a cdlba es elveszti vezeto helyet a vb-sorozatban. 7. Montreal. Hazai palyan a kanadai nezoszerepbe kenyszerul, a kozdnseg el­­lenfeldt unnepli. Villeneuve a 2. korben kiesuszik a palyardl, es az azt ovezo falnak utkozik. 8. Magny-Cours. Schumacher nagyon gyors—a vilagbajnoki cim egyre realisabb vonalakat bit szdmara. Elonye ellenfelevel szemben, aki negyedikkent fut be, 14 pontra nd. 9. Silverstone. Villeneuve nyer — pedig szereldinek 33,3 mp-re van szOkseguk, hogy meglazitsanak egy beszorult anyacsavart. Schumacher gdphiba miatt nem dr ceiba. 10. Hockenheim. Schumacher otthon masodik lesz az osztrak Berger mdgdtt, Villeneuve a 39. korben befejezi a versenyt. 11. Budapest. Berger nagy visszaterese utan a vilagbajnok Damon Hill a soros —a gydzelemtol egy ki lometerre a cel elott Villeneuve fosztja meg. Schumacher negyedikkent erkezik. 12. Spa. A ndmetnek erds szbvetsdgese akad — az esd ds az autogumi. Villeneuve btodik helyen vdgez. 13. Monza. A skot Coulthardt (Mercedes) jo napot fog ki, Schumacher a Ferrari hazajdban hatodik, Villeneuve egy hellyel eldtte vdgez. 14. Zeltweg. Villeneuve gyozelmdvel egy pontnyira megkozelfti nagy rivalisat, Schumacher, aki hajmeresztd modon eldzi meg Hillt, eldtte pedig 10 buntetd mdsodpercet tbltbtt a bokszban, mivel Frentzen szabdlytalan eldzdsert nem vette figyelembe a sdrga zaszldt, mdg megmenti a hatodik helyet. 15. Niirnburgring. A kisebbik Schumacher Ralf kocsija a rajtn&l nekimegy b&ty­­ja Ferrarijdnak, s az csak a 2. korig birja. Miutdn az addig vezeto McLaren is kiszall, Villeneuve robban be a ceiba elsdkdnt. Eldnye 9 pont. 16. Suzuka. Ezuttal a kanadai hany fittyet a sarga zaszldra, amibrt kizarjak a ver­­senybdl. A Williams 6v, Villeneuve mdgis indul, de csapata felvdn, hogy az utol­­sd versenytol eltilthatjak, visszavonja az ovdst. Schumacher nyer, Villeneuve elveszti az btodik helyert jard ket pontot ds vezeto pozicidjat. 17. Jerez. A jobbik lesz a bajnok. Amikor a 47. kor kanyarjaban Villeneuve meg­eldzi ellenfeldt, Schumacher idegei fblmondjak a szolgdlatot, utolso ketshg­­beesdseben, hogy mentse a menthetdt, a kanadai autdjanak hajt. Aki mas­­nak vermet as, maga esik bele... Jacques Villeneuve megussza — s d lesz a vilagbajnok. SEBOK MARGIT Sandrine-nal Monte Carloban

Next

/
Thumbnails
Contents