Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-12-03 / 24. szám
VISSZEREK A visszerek a negyven even feliili korosztaly egyik legelterjedtebb megbetegedese. A varixok nagyon lassan alakulnak ki, az elet folyaman fokozatosan nagyobbodnak es bovulnek. Az elso tunetekkel mar a felnottevalas idejen talalkozhatunk, az evek mulasaval szamuk ndvekszik es leggyakoribbak az elet utolso harmadaban. Kulonosen az idos emberek szenvednek e betegsegben, es fokepp akkor, ha ehhez az 6relmeszesedes okozta elvaltozasok is csatlakoznak. Hogyan nyilvanulnak meg Visszereknek (varixok) nevezzuk az also vegtagokon kitagu It ereknek kOlonleges „terkepet“, melyek kigyozva tekeregnek, kanyarokat, csomocskakat alkotnak vagy akar surun osszegubancolodva tarulnak megfigyelo szemOnk ele. Neha csak a lab egy-egy szakaszan rajzolodnak ki, de van amikor az osszes er karositott ily modon, tehat az egesz also vegtagon kialakulnak. A visszerek kialakulasanak legfobb oka, hogy a kdtoszdvet mar a szuleteskor (tehat orokletes) nem fejlddott ki elegge. De ez a fogyatekossag nem csupan az ereknel nyilvanul meg, hanem a lab mas reszen is. Peldaul ennek kovetkezmenye az On. ludtalp kialakulasa is. A visszerek problemaja szorosan osszefOgg az also vegtagok errendszerenek anatomiajaval es fiziologiajaval. MegkOlonboztetjOk a felszini errendszert, ahol a borbol es a bor alatti retegbol gyulik ossze a ver, valamint a melyebben levo errendszert, amely fontosabb, mivel a bor alatti szervekbol vezeti a vert. A ket rendszer kozott dsszekotok vannak. A felszfni errendszerben aramlik a ver kdrulbelul ti'z szazaleka, a nagyobb resze pedig a melyebben levoben. Nagyon fontos tenyezok az erbillentyuk, amelyek lehetove teszik, hogy a ver a felszfni rendszerbol a melyebben fekvobe aramoljon es onnan a szi'v tele nyomuljon. Aszerint, hogy milyen mechanizmus szerint alakulnak ki a visszerek, megkuldnboztetunk elsodlegeseket (primaris) es masodlagosakat (szekundaris). Az elsodleges visszerek a veleszuletett nem teljes erteku erfal miatt, illetve annak fokozatos elvekonyodasaval keletkeznek. Azon kfvul, hogy az erek kitagulnak, a falak ateresztove valnak es a ver az ereken kfvulre kerOI. A bor kdrOlotte megvastagodik, megkemenyedik, es gyakran keletkeznek ezeken a reszeken ekcemak, gyulladasok, kitagulnak a hajszalerek es elsosorban a boka felett sotetebbe valik a bor. Az ilyen, hosszantarto elvaltozasok fekelyek, sebek keletkezesehez vezethetnek. A masodlagos visszerek a melyen fekvo errendszer gyulladasa alapjan keletkeznek. Azaltal, hogy az erek elduguInak (ennek oka a billentyuk megkarosodasa es az dsszekotok ateresztokepessegenek megszunese), a ver ellenkezo iranyban kezd aramlani, az un. melyrendszerbol a felszfnibe, s igy a felszfnen levo erek kitagulnak es varixok keletkeznek. A gyulladas okai kO- lonbdzdek. Letrejohet akkor, ha az also vegtag megserul es fertdzodik, borgyulladas (erysipeles) is kozrejatszhat, tovabba a lab peneszbetegsegei is okozhatjak. Gyakori velejaroja fokepp a hasOregben vegzett muteteknek, de sok nonel a terhesseg ideje alatt nyilvanul meg. A visszerek okozta kompli kaciok altalaban akkor lepnek fel, ha a beteg allapota rosszabbodik. A felszfni rendszer rendellenessegeinel a bonyodalmak enyhebbek: viszketegseg, a hajszalerek gyulladasa, a bor tapanyagellatasanak elvaltozasa, de a melyrendszer komplikacioi is sulyos kovetkezmenyekkel jarnak. A labszarfekely (ulcus cruris) a leggyakrabban elofordulo szovodmeny. A melyen fekvo errendszer gyulladasanak kovetkezteben keletkezik es csak ritkabban okozzak a visszerek. A lenyege a hianyos verellatas, a bor es a bor alatti reteg hianyos tapanyagellatasa a megkarosodott reszen. Gyakran keletkezik tobb fekely, amelyek osszefolynak. A fekely megnagyobbodasat es melyOleset altalaban fertozes okozza. A seb also resze gennyes lehet, maradhatnak ott elhalt szovetreszek, keletkezhet ekcema, sot verzes is letrejohet. Nemely fekely magatol, spontan modon begyogyul, hogy aztan egy ido utan ismet kiujuljon. De vannak, amelyek evekig kronikus allapotban vannak, vagy allandoan tovabb terjednek. Eloszor csak kozmetikai gond, majd egeszsegiigyi es tarsadalmi problems A gyogyitas Tulajdonkeppen a megelozessel kezdodik. Azoknakaz egyeneknek, akiknek visszeres a labuk, nem volna szabad ulo foglalkozast vegezniOk, sem olyan munkat vallalniuk, amelynek soran egy helyben, mozdulatlanul allnak. Inkabb olyan tevekenyseget kell folytatniuk, mely kozben jarhatnak, mozoghatnak. Nagyon fontos a bor vedelme. Ovakodniuk kell a serOlesektol, a fertozestol. Mar a borfelOlet legkisebb megserteset is komolyan vegyek: szakszeruen es idoben lassak el, kezeljek a gyulladast. A terhesseg ideje alatt es a hasiiregben vegzett mutetek utan fokozott figyelmet kell szentelni a vegtagoknak. Sok esetben szOkseges a gumiharisnya vagy az elasztikus kotes viselese. Nagyon lenyeges a megfelelo testsuly megtartasa. k tulsuly kovetkezteben a betegek allap o t a rosszabbodik. Minden olyan tenyezot ki kell kOszobolni, amelyek megnehezftik az also vegtagokban a verkeringest. A nem megfelelo labbeli, a gumis terdharisnya nem valo az ilyen labra. A visszeres labu egyenek jo ha az agyba, a labuk ala parnat tesznek vagy pedig az agynak ezen veget alatettel megemelik. Ezaltal az also vegtagok magasabbra kerulnek es konnyebben aramlik beloluk a ver. Az eletmodjuk fontos reszet kell hogy kepezze az also vegtagok tornaztatasa, azuszas,arehabilitacio. Fokozott figyelmet kell szentelniuk a lab higieniajara, az ortopediai rendellenessegek kikuszobolesere. A gyogyitas folyamataban ugyelni kell a vernyomas alakulasara es annak esetleges kezelesere, valamint az erekben a megfelelo verkeringesre. A visszerek, a mely errendszer gyulladasai es az ezekkel jaro szdvodmenyek (elsosorban a fekelyek) gyogyitasa mindig sokoldalu, komplex kell hogy legyen. Minden esetben az egyennek megfelelo individuals gyogymodot kell valasztani, amely rendszerint hosszu ideig tart. A szakorvosok kozul a belgyogyasz, az angiologus, a sebesz es a bororvos kdzremukodeset es egyuttmukodeset feltetelezi a sikeres gyogyftas. DR. LUBICA PETERAJOVA A tornahoz kivalo segedeszkoz egy kis labda. Ha felulete nem sima, meg masszirozza Is a talpat. A borkemenyedeseket rendszeresen tdvolitsuk el. A gyogyndveny-kivonatos labfurdo felfrisslt. A visszeres labakat ugy pi hentetj uk a legjobban, ha egy szekre tesszOk fel. A napi rohanas utan igy serkenthetjOk a verkeringest.
