Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-03-09 / 5. szám

J -S3J i J 2 A 11 J Petofi 185*. vom ra a figyelmet, hogy vigyazat, kolteszete es szel­­leme el! Hol? No nem a nyitott vagy zart helyisegek­­ben, megcsak nem is a termeszetben, hanem az ujabb es ujabb nemzedekek boldogsag utani vagya­­ban. A Szabadsagharc alatt irt Apostolban teszi fel Szilveszter a kerdest „Mi a celja a vilagnak? Boldog­sag! s erre eszkoz? a szabadsag!" Csak mar nehogy megint valami uniformalizalt es tekintelyelvu vilag­­beke vagy vilagszabadsag legyen, mert ettol ugy hanynak, mint a tuladagolastol. Gondolom, ok is csak olyan vilagot akarnak, mint annakidejen a magyar szabadsagvallas apostola, amihez elete vegeig tar­­totta magat, s ami miatt termeszetesen meg a leg­­jobb baratai val is bsszekuldnbdzott. Ugyanis „En nem kfvanom, hogy elottem (embertarsaim hajlongja­­nak), de ne kivanja tolem mas se, hogy (Elotte) en hajoljak." 1:1. Szoval, nehez Petofivel, nehez a kolteszettel, nehez a fiatalokkal meg a szerelemmel, de legnehezebb talan a bolcsesseggel... Eleg hogy elsz! mi gondod ra: Mi volt es mi kovetkezik?... Legbblcsebb, sot csak az a boles, Ki sohasem bolcselkedik." (Bblcselkedes es bolcsesseg) Ugylehet, valahol olvastam is, majd ha eljon az ide­­je, oveke lesz a mennyeknek orszaga. Egyelore meg varni kell... BETTES ISTVAN (a szerzo felvetele) Elted- s verseidrdl beszel okos, bolond, Jo cimborajanak sok ceda, bantva mond; Uzerseg, nyegleseg versbe, konyvbe foglal, Csavargo kereget neved- s alarcoddall... Hirnev, halhatatlansag—ha az elet megsziin — Olyankeppen all-e, mint bora seprunl? Egykori koltdtarsa, nehai kebel­­baratja, Tompa Mihalyirta ezeket a sorokat par evvel Petofi halala utan. A lenyeg az utolso ket sor metaforajaban keresendo, s talan ez az, ami legjobban foglalkoztat­­ja eletukben az ugyancsak hiu ro­­mantikus koltdnagysagokat. A fo­­lyoiratokban, konyvekben kdzolt kortars kolteszet a maga modjan mindig valamifele „bor a seprun". Nem feltetelezem, hogy barki itt most koltdi kepbe bujtatott boszor­­kanysagra gondolna. Konnyen le­­het, hogy a mult szazadi koznyelv­­bol mar tajszova zullott sepru, a boralja, melyrol a bort, ha hosszu ideig el akarjak tartani, idejeben kell palackokba, demizsonba vagy mas hordoba tolteni. Ilyen szempontbol elegendo meg­­vizsgalni peldaul talan a legjobb, a 150 ev elotti 1847-es termest. A flaskok szepen datum szerint so­­rakoznak a polcon. Elso palack, 1847. januar elsejen, talan sziile­­tesnapi ajandek Pesten: Szabad­sag, szerelem... Mindenki ismeri, kozerthetd, van minden kozertben a mai napig, akad kozte talan mar nyulos is. Ebben az evben szinte mindent megfrt, amit kolteszete­­ben es eletbolcseleteben fontos volt szamara 1848 marciusanak hangulati elokeszitesehez. Emle­keztetoul, ebben az evben frta A XIX. szazad koltbi, Magyar vagyok, A magyar ifjakhoz, A Tisza, A nep neveben, Haboru volt..., Falu vegen kurta koesma, Pato Pal ur, Bolond Istok es A magyar politikusok­­hoz ci'mu verseit. Ebbol az evjaratbol kesobb is na­­gyon sokat toltottek demizsonokba, hordokba es rendszeresen palackozzak nagyszuneti fogyasztas­­ra (iskolatej helyett), foleg az altalanos iskolai tanu­­loknak es gyengebb elomenetelu politikusoknak. A szerelmi ihletesueket elkuldnitett pincehelyise­­gekben taroljak es specialisan kikepzett macskak­­kal oriztetik, nehogy egeresek legyenek, megtorje­­nek vagy megecetesedjenek. A kozepiskolasok er­­rol a mamorrol mar majdnem az egesz magyar nyelvteruleten leszoktak, nagyszunetek alatt az is­­kolabol a pincelejaronal meglognak, a klubokban meglovagoljak a Fekete Zongorat, es Juliska helyett tobbnyire mar csak a Mariska megy. Mert ez most nagyon tilos es nekik ez azert jo. Mielott barki azt hihetne, hogy Petofi kolteszetenek vagy szellemenek maradando reszet cikizem, felhi-Petofi Sandor A szerelem orszaga Almodtam a minap... Mar nem tudom, hogy ehren-e vagy alva? Csak azt tudom, hogy almodam. Ah, milyen szep dlom valal Most, amidon leirom, Kezem meg most is reszket... a gydnybrtbl! Ballagva mentem hosszu uton, Azazhogy nem ballagva, Sot inkdbb sebesen, mert puszta volt a tcij, amerre jar tarn, Oly puszta, olyan prozai, E tajnal csak lakoi voltak Meg prozaibbak... Oly szenvedelytelen, nyugodt pofak! Siettem el, siettem el, Hogy mentul hamarabb Mogottem hagyjam e Boszanto tdjt s bosszantobb arcokat. Elvegre ertem egy magas keritest, Amelynek gyemant kapujara Ez volt folirva szivdrvdny-betukkel: ,,A szerelem orszaga. “ Vagy-szomjasan Kaptam meg a kilincset Es benyitek, S mit lattam! egi latomany! Elottem edit a legdicsobb videk, Minot a festok es a koltok Muveszi mdmorukban Teremteni csak kepesek, Amilyen tan csak aparadicsom volt. Virlto szeles hosszu volgy Ezer virdggal s oly nagy rozsafakkal, Amekkordk masutt a tolgyek. Kozepiilt setdlt egy folyo, Es vissza-visszafordult A helyre, melyet egyszer elhagyott mar, Mikentha fajna nekie Vegkepen elszakadni tole. A lathatar szegelye Regenyes koszikldk valanak, Melyekfejen Arany felhok lebegtek Furtok gyandnt. Eldlmelkodva neztem e videket,

Next

/
Thumbnails
Contents