Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-03-09 / 5. szám
nositette Iancut, pedig bizonyara o maga is az lehetett; mi inditotta volna kiilonben arra, hogy allitolag hianyos fblszerelessel, ismeretlen terepre vezesse csapatat. (Az mar a tortenelem tragikomediaja, hogy az utolso attakra mar talan nem is volna sziikseg.) Avram lancu, aki a harcok utan, a „beke“ idejen megbolondult, valamilyen formaban mindenkeppen felelos Zalatna, Abrudbanya, Nagyenyed megcsonkitott magyar halottaiert. Eredeti szandekait azonban valosziniileg hitelesen rogziti masok altal is idezett levelvaltasa Simonffy ezredessel. Simonffy: „A romanoknak es a magyaroknak feltetleni.il a legszorosabb testveriessegre van sziikseguk... Aki ellensegeskedesl, gyuloletet hint kozejiik, aki vert ont a ket testvernemzet kozott, az tulajdon nemzetenek aruloja.“ lancu: „Ha egy Istenetek van az egben es egy hazatok a foldon, mas erkolcsokkel kezeljetek benniinket, gyozodjetek meg teljesen rola, hogy koztiink es koztetek a fegyverek sohasem ddnthetnek.“ (Utobb allitolag „irtozatos meszarlasnak“ nevezi a mariseli csatat.) A magyar—roman viszony e 1849-es szakasza legalabb reszben ismert, ha mashonnan nem, akkor Szaraz Gyorgy dramajabol. loan Dragos, a magyar orszaggyiiles roman kepviselojc targyalni indult Iancuekkal; Hatvani Imre, korabban zsurnaliszta, ekkor eppen szabadcsapatvezer, ertelmetlen tamadast inditott Abrudbanya iranyaba. Kovary Laszlo 1861 -ben megjelent konyveben igy fogalmaz: „Hogy a sikert siettesse, Hatvani omagy Bradrol 1500 emberrel, 4 agyuval Abrudbanyara vonult, s itt azon tapintatlansagot kovette cl, hogy az itt talalt es clfogott Buttyan (Buteanu -B. F.) prefectet kivegeztete." Iancuek erre a falhoz allitjak Dragost, s megindul az ellentamadas; nemsokara hullahegyek es koponyahalmok boritjak a terseget: fegyvertelen emberekei. (Hatvani kesobbi tortenete az onjelolt nepvezer sorsanak groteszk fordulatat peldazza: 1850-ben ehsegsztrajkot kezd a bortonben, s ehenhal, bizonyara azert, inert nem veszik komolyan, vagy nem tartjak fontosnak.) Az erdelyi hadvezetes, Bern strategiajaban mar fontos szcrepet kap a roman ellenallas lblszamolasa, s az ellentmondo utasitasok nem a foparancsnoktol, hanem alvezereitol szarmaznak. A gyalui honvedek meg idoben parancsot kapnak, hogy maradjanak a helyiikon, Vasvarit es a Rakoczi szabadcsapatot elfelejtik ertesiteni. Amikor a Funtinella fennsikjara emek, ebrednek ra, hogy egyediil maradtak. S hogy nines visszavonulas. Az bizonyara a legendak koze tartozik, hogy tizenket evvel kesobb egy csendor a mariseli popa agya alatt megpillantja Vasvari csontjait. Par ev miilva aztan bekdszontenek a szomoru, boldog bekeidok. 1848. aprilis 11-en, amikor az elso magyar kormany Pestre erkezett, Vasvari iinnepi szonokkent igy fogadta oket: „Mi elokeszitok az utat, hogy ti, polgartarsaink, tisztelt miniszter urak; e romok felett epithessetek fel a szabadsag dicso csarnokait.“ BLESZKANYI FEDOR Arany Janos (1817 - 1882) Poetai recept Gycbzgy, harmat, liliom, szello, sugar, villam, Hajnal, korom, szelvesz, hattyu, rozsa, hulldm, Delibab, menny, pokol ...ha mind egybeveszed: Recipe — es megvan a magyar kolteszet. Adj hozza, ha tetszik, mintegy foloslegiil, Holdsugart, a melynek illatja hegediil, A remeny hurjabol eziist szakallakat. Es fond langostorrd, mint esoszalakat. A ketsegbeesest dlomhabnak veljed, Takarja be a nap a sotetlo ejet, Rozsad szeme legyen a roppant eg boltja., Melybol egy meteor a tengert kioltja. S ha ez mind nem eleg: bundara hasalvdn Pislants a leanyra egy laposat, csalfan; Fujad a tilinkot szedtevettes szdjjal, S kenje meg Apollo furteidet... (1852) Mivel Arany Janos idejeben meg nem nagyon volt groteszk, neadjisten abszurd kolteszet, a mester petofiutanzok hozott anyagabol volt kenytelen kanyaritani egyet. Szazadunkban az ilyen mar teljesen normalis. Megis mozog... Vagy megsem?
