Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-03-09 / 5. szám

Egy arisztokrata es egy jakobinus

„A nagy francia forradalmat csak egy-ket csiiggedt kepviselojeben erte meg a felvilagosodas harcos serege; a magyar reformnemzedeket ereje teljeben, tervei, vitai elso mamoraban rohanta meg a pusztulas“ — igy kezdte Halasz Gabor annak idejen a Magyar viktorianusok cimu tanulmanyat. E lapokon nem e megfontolt, bar atszellemult elitrol lesz szo, bar ketsegtelen, hogy a „vilagszellemmel“ apolt elenk es folyamatos kapcsolat esetiinkben is meghatarozo elem. Teleki Blanka, a magyar noneveles egyik megalapitoja az erdelyi Telekiek koze tartozik, akik kozt a Teka-alapito Teleki Jozsef is, azaz nyitott a nyugateuropai kulturaramlatokra. Munkajahoz a szellemi tampontot megis a magyarorszagi rokontol, Brunszvik Tereztol nyeri, a noneveles konzervativabb iranyzataival kapcsolatot tarto martonvasari urnotol, akinek nevehez viszont a Beethovene es a kor legnagyobb pedagogusae, Pestalozzie kapcsolodik gondolkodasunkban. Teleki Blanka belsomagyarorszagi utja idejen Brunszvik Tereznel lakik, s tole tanul, vele ismeri meg a vilagot. 1837 egyik szeljarasos pozsonyi napjan — legalabbis Blanka hidegrazast kap aznap — egy oran at beszelhet a legnagyobb magyarral, Szechcnyivel is. Nem al 1 ithatjuk, hogy mindezek egyenes kovetkezmenye az a tiz ewel kesobbi dokumentum, amelyben a 19. szazadi dnmagat felszabadito, fxiggetlen, szellem ontudata kozvetleniil megnyilatkozik: „Azon elvtol vezereltetve, hogy minden ember kotelessege a kozjo elomozditasahoz tehetsege szerint jarulni: elhataroztam magamat, munkassagomat azon iigynek szentelni, melynek fontossagat mindinkabb kezdjiik erezni a hazaban — ertem a nonevelestP (Teleki Blanka nyilatkozata Pesten, jun. 3-an 1846.)

Dankanits Adam, a bukaresti foldrengesben elpusztult muvelddestortenesz egy husz ewel ezelotti tanulmanyaban ket erdelyi magyarrol is hfrt ad, akik kozvetlen kapcsolatba lepnek Pestalozzival, „ket ertelmisegi palyara kesziild vandordiak“-rol, ami mindenkeppen meglepo a korszakot megelozo pedagogiai kozdny ismereteben. A „hagyomanyos vilag“ kiserojelensegei koze tartoznak a jarvanyok es az ehinseg, a gyakori es korai gyermekhalandosag, amelyek miatt a gyermek „statusa“ masodlagossa valik. A nevelesi programok teren

a 18. szazad vegen mutatkozik koncepcio teriileteinken, iskolarendszert epitenek ki es korszerusitenek, hatarozott programokat fogalmaznak meg, es sokkal tobbet vamak a neveles szerepetol, mint amit az betolthet. Dankanits arra figyelmeztet — s ezt Teleki Blankarol szolva, akire Brunszvik Terezen at szinten hat Pestalozzi, szinten nem art tudatositanunk—, hogy nem szabad sietniink a korszak e nezeteinek fumigalasaval: „Amikor es akik felrojak ennek a kornak anevelesbe vetett illuziokat, tobbnyire nem szamolnak azzal, hogy az i 11 uziok bolcsdjet vaskos politikai realizmus ringatta. Azert hittek merteken tul a neveles tarsadalomformalo szerepeben, azert vallottak Leibnizccl, hogy a neveles mindenre kepes, mert meg nem hihettek a tenyleges tarsadaiomformalas lehetosegeben." Jellemzo, hogy azt, amit a mentalitastortenesznek szazharminc-szazotven ev utan ujra fol kell fedeznie, azt a hadbirosag pontosan tudja mar a szabadsagharc letorese utan. Ignaz Bilkom hadbiro omagy 1853. majus 25-en irja ala Szeki Teleki Blanka grofno, Lovei Klara es Erdelyi Erzsebet vadiratat, Pesten. (Ugyanot 1854-ben a pozsonyi fotorvenyszekhez osztjak be, s meg ez evben otthagyja a hadsereget.) A vadirat argumentumai kozott ugyan nem szerepelnek konkretan az iskolaalapitas es a neveles tenye, szempontjai, modszerei. Teleki Blanka annak idejen hatarozottan ugy nyilatkozott, hogy a no a csalad kozpontja, s amig ott, a kis korben nem elegitettek ki a „magasb muveltseg igenyeit“ „a nemzeti szellem folaldozasa nelkul“, „oly hiany mutatkozott, mely teljes letiinkre homalyt vont“. A kultura terjeszteset s az erkolcsi nevelest magankorben kell megkezdeni.

Az abszolutizmus logikaja szerint eppen ezert erdemelnek meg a bortont a grofno es munkatarsai, noha a vadiratban takarekos alapossaggal osszehordott faktumok azt a latszatot kcltik az olvasoban, hogy csak valamifele iiriigyekrol van szo: Kossuthrelikviak gyujteserol, tortenelmi dokumentumok Nyugatra juttatasarol egy odakint megjelenendo dokumentumkotet szamara (amelynek osszeallitasat, kiadasat Teleki Blanka emigrans novere szervezne meg). Bar az ostromallapot idejen, amikor, ahogy Szechenyi irta „oly sok nemcsak artatlan, de erdemdus magyar hazafi fiiggessel volt biintetve lelki fiiggetlensegeert“, ez sem annyira csekely, mint amennyire remenytelen vallalkozas. Dokumentumai viszont tanulsagosak: „Itt hat honap ota a hangulat nagyon biztatonak latszik, az olahok Kossuth utan sohajtoznak stb., meg az dzdnviz elotti mamutok is azt mondjak: Nem szerettem eddig a koztarsasagot, de most mar nem banom, ha kapunk is egyet.“ Effete foljegyzesek miatt jut Teleki Blanka es Lovey Klara az Ujepuletbe, illetve kesobb Kufsteinbe. Lovey 1856. julius 6-an szabadul Kufsteinbol, a grofno 1857- ben Laibackbol, ahova 1856 telen szallitottak at.

Egyvalamit azonban nem ronak fel a grofnonek: kapcsolatat Vasvari Pallal, aki annak idejen nyelvet es tortenelmet tanitott a lanyneveld intezetben. A harcok elott Teleki Blanka vallalta Vasvari csapatanak zaszloanyasagat, s a foljegyzes szerint, amikor megerkezett a fiatal forradalmar halalhire, s megjegyeztek, hogy mennyit is veszitett vele a nemzet, a grofno fdlsohajtott: „De mit vesztettem en!“ Jokai igy jellemzi a marciusi ifjak talan Iegfiatalabbikat: „Vasvari Pal jogvegzett volt: ifju atletai termet, szep romai arcellel, meresz orral es szelid kek szemekkel. De mikor beszelt, area langra gyulladt, s szonoklatat kezdtek Kossuth ekesszolasahoz memi. Mint iro, a bolcseszet es tarsas eleti eszmek fejtegeteseben tunt ki.“ Valoban, 6 lehetett az a fiatal es legies szellemu tanar, akiben feltehetoen — egy lanyneveld intezetben dolgozik (igaz, tanitvanyai meg alig multak tizevesek) — minden tanitvanya szerelmes, meg akkor is, amikor mar csak a hirek erkeznek arrol, hogy Erdely mely pontjain kesziil megiitkozni az ellenseggel. 1848. marcius 23-an a lanyok proklamacioval dicsoitik, amelyben az emancipacio igenye is benne foglaltatik. Ez a fej nem az a fej, amelyrol olyan konnyen el lehet kepzelni, hogy nehany honap mulva fejszevel hasitjak szet.

E szazad otvenes-hatvanas eveiben, s meg kesobb is, jakobinus forradalmamak minositettek, a mult szazadban altalaban a patetikus hazafias hos kepet rajzoltak meg rola. A konyv alakban is megjelent Torteneti Nevtara mcg a tanulmanyai irasa kozben eszmevilaga talan folyamatosan alakult; barmennyire kovetkezetes is a forradalom napjaiban, kotelessegtudata arra keszteti, hogy irodai munkat vallaljon Kossuth miniszteriumaban. Hires szonok es erelyes szervezo, de Thalloczy Lajos, a mult szazadi neves tortenesz szerint, aki konyvet irt rola Vasvari Pals apesti egyetemi ifjuscig 1844—1848/49 cimmel, „meg mikor szocialista elveket kezdett is vallani, bizonyos felenkseg mindig erot vett rajta, ha papokkal allott szemben. Csak a papiroson tudta kimeletleniil ostorozni a »durva kozepkor« sbtetscget“. Edesapja egyebkent gorog katolikus pap volt, s eredeti csaladi neve — mintha ez alkatbeli kettosseg patyolatszerubb oldalat hangsulyozna: Fejer. Amikor sajat toborzasu csapataval a harcterre megy, mar valoban minden kezre sziikseg van a csatatereken — bar nem feltetleniil ott, ahol vegiil is Vasvari elpusztul: a Gyalui-havasokban.

E ponton meg valaki bejon a kepbe, egy inges-csizmas ncpvezer. Nem igazi paraszti hos, jogot vegzett nem is olyan regen; most o forradalmasitja a mocokat, illetve az egesz erdelyi romansagot. ’ a havasok kiralya, Avram lancu. Amikor Vasvarival talalkoznak, ugy belemelegednek abeszelgetesbe -— vagy a vitaba —, mintha valamely regi, s mar tbbbszor felbeszakadt polemiat elevenitenenek fol. Utobb Vasvari fanatikusnak mi-