Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-02-23 / 4. szám
Sokkal konnyebb abbahagyni a drog haszndlatat, mint allandoan ellendllni a kisertesnek, amely a drog elvezetdre csabit ujra ds ujra. tDowgttmifl=saaOailiDii H A heroin uniformizalja a szemelyiseget Akiknek kulonbozo volt a termeszetiik, drdeklodesi kdruk, egyszer csak egyforman kezdenek viselkedni, ha a drog kezd uralkodni folottuk. Erzeseik, gondolataik, viselkeddstik egyetlen iranyt kovet: a drog feld vezeto utat. Ha abbahagyjak a drogfogyasztast, fokozatosan Ojbol visszaternek az drdeklodesi korok, tulajdonsagok, erzesek, de mindez honapokig sot evekig tart. Orvosi szempontbol jobbak a tuleles eselyei a magasabb eletszinvonalu orszagok betegeinel. Azert legyenek realisak es ne higgyek, hogy a heroin-fogyasztassal tul sokaig lehet elni. Ezt az onamitast az a teny cafolja, hogy barmelyik adag halalos lehet. “Midrt ha! meg, ha ugyanazt az arut hasznalta, amitdn?" Azert, mert mindegyikunk szervezete mas. Amit kibtr az egyik, nem kell, hogy a masik is birja. “Eldfordulhat, hogy ha ugyanazt az arut ugyanugy hasznalom, meghalhatok?" Persze, mert a szervezeted belsd allapota mas lehet, es senki nem lathatja elore, feldolgozhato-e ujra akkora adag, mint elozo alkalommal. Amit egyszer tuleltel, nem kell, hogy maskor is tuleld. Sokak szamara vilagos, hogy sokan nem is azert haltak meg, mert szervezetuk nem birta volna feldolgozni magat a drogot, hanem inkabb az adalekanyagot, amellyel kevertek — pl. a cukor, kreta, liszt, kakao kulonfele mennyisege es kombinacioja. A drogbetegek nagy resze a nem tudatos drogtuladagolds dldozata, ds nem az AIDS-d vagy az "arany beldvdsd” — ahogy a narkosok a tudatosan befecskendezett halalos adagot nevezik. Nalunk is voltak olyanok, akik az elso befecskendezett heroinadag — ami szamukra egyben az elso drogadag is volt — kdvetkeztdben haltak meg. Mar az elso droghasznalat vdgzetes volt — az utolsot is jelentette egyben. Olyanra is volt pdlda, hogy kabitoszeres cigaretta elszivasa utan halt meg valaki. Mindez nalunk tortent, es nem a vilag tulso vegen. Ezek a tenyek is azt tamasztjak ala, mennyire veszelyes a konnyelmuseg. Azt is bizonyitjak, nem letezik technikailag kidolgozhato adagolas, amely kizarna a halalos adagot. Bar sokan hisznek a szaz szazalekos modszerekben, azok nem jelentenek mast, csak mesebeszedet. Az igazsag az, hogy vannak nehany eve kabitoszerezdk, akik tuleltek. Eddig! Most mar absztinensek, de sok baratjuk nem elte meg a gyogyulast. Talan ezerbol egy a hosszan tuleld. Nem lehet arra szamitani, hogy az ido megoldja a problemakat, hogy szerencses csillag alatt, vedelemben elunk. A passzfv varakozas meg senkit sem gyogyitott ki. (folytatjuk) nek fel annak folydsitasdban. Nem ajanlatos egydltalan nem adni a gyerekeknek zsebpdnzt, viszont az sem jd, ha tul sokat adunk, mert olyankor fennall annak veszdlye, hogy mindet elkoltik, szdrjdk a pdnzt, mert tudatdban vannak, ha elfogy, ismet kerhetnek. A fiatalok brOlnek a pdnznek, amelyet sajdt maguk keresnek meg ds ugyanQgy annak, hogy az lehetdvd teszi szdmukra kisebb kivdnsdgaik eldrdsdt. A szuldnek hagynia kell, hogy ebbdl vasaroljanak akdr kisebb ruhadarabokat is. Azdrt eldnyds ez, mert a kamasz tudatdban lesz annak, hogy igy a “maga ura”, ds ezzel egyidejuleg megtanul a pdnzzel bdnni, valamint korultekintobben vasdrolni. Nem art, ha az idosebb gyerekek tudnak a csalad pdnzdgyi helyzetdrdl, a kiaddsokrdl, mert ez is elonyos neveldsi szempontbol. Fokozatosan megtanulnak kulonbsdget tenni a fontos ds kevdsbd fontos szdksdgletek kozott. Megesik, hogy a kamasz nem tudja a zsebpdnzdt beosztani, elpazarolja felesleges dolgokra, ds mdg kolcson is ker. Ezt az allapotot nem lehet egyik naprol a masikra, radikalisan megoldani, pdldaul ugy, hogy A tdrsadalom fejlodese magaval hozza az eletszinvonal emelkeddset, hiszen egyre nagyobb igdnyek kielegltdse hajtja az embereket. Ennek a folyamatnak elmaradhatatlan velejdroja a pdnz. Ezert is jd, ha tudunk vele gazdalkodni, mert ez sok kellemetlensdgtdl kfmel meg bennunket. A kozmondds azt tartja, hogy a szamdr sajdt kdrdn tanul, az okos ember masdn — ezdrt nem elhanyagolhatd az a tdny, hogy az dvek sordn szerzett tapasztalatainkat tovabbadjuk. Es itt kell emlitenOnk a szdldk fontos feladatdt gyermekuk irdnyitdsaban, pdnz dolgdban. A fiataloknak meg kell tanulniuk bdnni a pdnzzel, kezdetben a zsebpenzzel, amit szdleiktdl kapnak, s amelynek dsszege a gyermek kordtdl es azoktol a kiaddsoktdl fugg, amit ebbdl kell fedeznie. Neveldsi szempontbol jo hatassal van, ha a zsebpdnzt dgy allapitjuk meg, hogy a kamasz abbol ki tudja fizetni a rendszeresen ismetlddo kiadasokat, mint az utikoltsdg, mozijegy, ujsdg, ndmely aprosag vdsarlasa, ami az iskoldban szuksdges. Igy aztan nem kell minden kicsisdgdrt pdnzt kdrnie szdleitdl, ds megtanul gazddlkodni a pdnzzel. Arra kell buzditani, hogy egy kis fuzetbe vezesse bevdteleit ds kiadasait, amit viszont a szulok ne ellenorizzenek. Jd hatassal van a zsebpdnz felhasznalasardl szolo bizalmas beszelgetes, arrol, milyen problemak ds valtozasok merulhetmegvonjuk tdle a zsebpdnzt. Eldszdr utdna kell ndzni annak, midrt alakult ki ez a helyzet. Rd kell vezetni, hogy nem kblthet el tobbet, mint amennyi pdnze van. Ez viszont megkivanja a szdldk kdvetkezetessdgdt is. A fiatal helyzete nagyban megvdltozik, mikor befejezi tanulmanyait ds munkaba Idp, maga is keresove valik. TbbbsdgDk tovabbra is a szulokkel lakik. A szulok ilyenkor ne essenek abba a tdveddsbe, hogy most mdr hagyjak, csinaljon a pdnzdvel azt, amit akar. Legyenek azon, hogy o is “szalljon be” a mindennapi kiaddsokba. Sok szulo a gyermeketol kapott pdnzt fdlrerakja azzal a cdllal, hogy ha majd kdsdbb szuksdge lesz rd, odaadhatja neki. Az is kdztudott, hogy a fiatalok szeretnek divatosan dltdzkodni. Es azt a szulok tudjak a legjobban, hogy ez nem kis penzbe kerul. Mielott elindulunk vasarolni, beszdljuk meg, mit drdemes megvenni. Ne eroltessuk mindenaron azt rajuk, amit ok nem szivesen fognak hordani, mert annak sines drtelme, hogy ott alljon a szekrenyben kihasznalatanul. Eldfordulhat, hogy ragaszkodni fog egy dologhoz, ami “masnap” mdr neki se fog tetszeni, de igy legalabb legkozelebb jobban meggondolja, mit vesz meg. Tanacsos tehat, ha a divatos ruhanemu vasarlasakor kerjuk, jaruljon hozza o is a zsebpenzdbol. KOLES ELEONORA pszichologus Dr. Lubomir Okruhlica rovata
