Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-02-23 / 4. szám
Tiiske Barak Laszlo hasznalta ezt a tala- 16 es nyilvanvaloan meg le nem jaratott, el nem koptatott, ingerult szot politikusaink mellebeszeleserol, szoszatyarkodasarol, locspocs locsogasarol, amelybol mar mindenkinek kezd elege lenni. “Majdnem leirtam—fortyog, keseruen Barak az Uj Szo februar 1 - jen megjelent szamaban —, hogy ugy folyik a szlovakiai magyar vonalon az illetekesnek bealh'tott szajtepes, mintha fizetnenek erte. Holott fizetnek erte. Kulonfele szovetsegekben, politikai mozgalmakban es partokban mindenfele rendu es rangu intezmenyekben, egyletekben, de meg a szerkesztosegekben is. Sokan profitaltak mar a mellebeszelesbol tarsadalmi “berendezkedestol” fuggetlenul, es meg fognak is...” A mellebeszeles vagy szajtepes figyelemelterelo manover. Egy az egyben nem azonos a hazudozassal, de nagy rokonsagban all vele. A mellebeszelo ugy beszel, hogy a dolog lenyeget szandekosan vagy tudatosan elkeruli, illetve a figyelmet eltereli rola. Mikszath meg kedelyesen es megbocsatoan szoszatyarkodasnak nevezte, de mint lattuk, mara ideges, ingerult korunkban szajtepesse fajult. Foleg a politikaban hasznalatos, defulon csi'pheto mondjuk a biraskodasban is. Kulonben regota ismert jelenseg. Mar az okori Plutarkhosz feljegyezte, hogy a szofistak a szonoklataikban es a vitaik soran “a szavakat csak a gondolataik leplezesere hasznaljak.” Vagyis mar ok is mellebeszeltek. A modern kor legugyesebb mellebeszelojenek Ch. Talleyrand francia diplomatat tartjak, aki egyarant sikeresen szolgalta a kiralyt, a forradalmarokat es Napoleont. Fonokei sorra tragikusan vegeztek, de o, akar a macska, mindig talpra esett. Nem veletlenul valasztottak es valasztjak a politikusok, diplomatak peldakepiiknek. Allftolag o mondta — persze ez se biztos hogy: “A beszed arra valo, hogy elrejtsuk vele gondolatainkat.” Maga Kossuth is ismerhette a hires mondast, mert Irataim az emigraciobol c. konyveben igy irt: “A diplomatak szokasa szerint a szo nem arra hasznaltatik, hogy a gondolatot kifejezze, hanem, hogy elrejtse.” Kezdjiik hinni, hogy a hi'rhedt mondas mara se vesztette el aktualitasat. erre utal Barak Laszlo emlitett jegyzete, amelyben szorol-szora ezt olvashatjuk: “Hogy konkret legyek: itt van peldaul az unio koruli szajtepes. Nyugalom volt, bekesseg honolt, mar-mar szurkek voltak a hetkoznapjaink. (A szlovakiai magyar egboltalatt...) Elojottunk az unioval — a szlovakiai magyar partok egyesulesevel —, s hetek ota ezt a gumicsontot ragjuk pro es kontra. Ha idoszeru ez ugy, ha nem...” Kozben pedig az aktualpolitikai teendok figyelmen kivul maradnak. A kritikus hang jogos, bar nemikepp szokatlan a mi amugy is szu'kre szabott kozeletunkben. De hat eltunoben a szep idok, amikor a politikusainkrol csakis jo hangzott el, es szonoklataiktol, bblcsesseguktol maguk is ugy bepbrogtek, oly ihletette valtak, mint a koltdk s oly daliassa eszmenyesultek, akar a hosszerelmes szi'neszek. De hat a szakma azota sokat szurkult. Gyerulnek a potyabankettek, reprezentativ balok, nemzetkozi konferenciak, szimpoziumok, kozpenzeken realizalt kejutazasok Amerikaba, Strasbourgba, Svajcba, a penz se omlik mar szamolatlanul a partkasszakba, alapftvanyokra. Atevenek sem ok az egyeduli szereploi, a valasztokbzonseg figyelme is lanyhul. Hol van mar a regi bizalom a jovdben es egymasban. Mar a politikusok is kezdenek egymas kormere nezni, es az unio se akar egykonnyen osszeallni. A valosag ugyanis “nem”-et mondott az eddigi elkepzeleseikre, magukra maradtak, es ez arra keszteti legtobbjuket, hogy politikat valtsanak. Csakhogy ennek bevallasa csoppet se egyszeru. Nem lehet tudni, mit szolnak a valasztok. De ha az unio osszeallna, akkor a regi partokat, egykori igereteketfeledve, nemi kdddsftessel, uj igeretekkel “nyugodtan” indulhatnanak az uj valasztasokra, az uj kepviseloseg fele. Es mindez bizony meger egy kis mellebeszelest, szajtepest! SZOKE JOZSEF Segitenek a kornyekbeliek Az Ipolysagi Kisegito Iskolaban tobb mint 100 diak el, kozel feluk a diakotthonban lakik es allami gondozasban reszesul. A varos felelos vezetoi nagy gondot forditanak rajuk, am a karacsonyi unnepeket, egyes kirandulasokat el sem tudnak kepzelni a varos vallalkozoi es a kornyek lakoinak hathatos segi'tsege nelkul. A szponzorokat Meszaros Istvan iskolaigazgato nyerte meg. Decemberben tobb mint 30 maganvallalkozo jart az iskolaban es szemelyesen meggydzodtek arrol, hogy anyagilag tamogatni kell ezeket az elhagyott gyermekeket. A legjelentosebb anyagi tamogatast Kajtor Pal mernok, az ipolysagi HONT foldmuves-szdvetkezet elnoke nyujtott az iskolanak, de nem maradtak le a varos pedagogusai es az iskolabaratok sem, akik 22 500 koronaert vasaroltak az iskola tanuloinak jatekokat, H I R D E T E S Egyszeru munka vegzesehez keresunk munkatarsakat. Ha hetente csak tfz orat forditanak erre a munkara, kulonosebb megterheles nelkul kereshetnek havi 15 ezer koronat. Ez nem reklamfogas! Valosag, melyet ket ev tapasztalata tamaszt ala. Semmifele arura, semmifele beugrora, sem autora, se telefonra — csak egy tollra van hozza szuksege! Munkank lenyege: nem veszunk el—csak adunk! Igy mindenki jol jar. Nalunk nem letezik “holnap”, csak “ma”. A feloras megbeszelesre levelben hivjuk meg. Foiskolasok, nyugdijasok, egeszsegijgyi noverek, masodallast keresok! Jelentkezzenek irasban az alabbi cimen: Juhasz Bela mernok, Svatoplukova 12, 940 01 Nove Zamky, Tel./Fax: 0817-428259. konyveket es ruhazati cikkeket. A videkek kozul a legnagyobb tamogatast az ipoly szakallosi pedagogusok nyujtottak. Egy maganvallalkozo jovoltabol — aki ingyen adott autobuszt — a tanulok eljuthattak Pozsonyba a gyermekotthonoknak szervezett felejthetetlen kulturmtisorra. Iden tovabb folytatodnak a maganvallalkozokkal valo talalkozasok es a kapcsolatfelvetel. A szlovak es magyar tagozat novendekei egyarant reszt vettek az iskola irodalmi vetelkedojeben. A magyar tagozat tanuloi Beszeljunk szepen szlovakul cimmel versenyeztek. Ismert szlovak koltdk verseit es meseit mondtak el, es a zsuri-tagoknak bizony gondot okozott, melyik tanulokat jutalmazzak meg. A legjobbak edesseget kaptak az iskola igazgatojatol. MGR. BELANYI JANOS A Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert 1997. februar 1 -jen Rozsnyon tartotta a rozsnyoi jarasi szervezetenek alakulo konferenciajat. A dr. Gyimesi Gyorgy orszagos elnok vezette kozponti kuldottek ismertettek a mozgalom celkituzeseit, eddigi politikajanak eredmenyeit, majd a gazdag eszmecsere utan megvalasztottak a Magyar Nepi Mozgalom Rozsnyoi Jarasi Vezetoseget es annak szerveit. A jarasi vezetoseg elnoke Filecky Robert, alelndke Madarasz Anna, titkara pedig Dubay Aladar left. A konferencia hatarozatot hozott a mozgalom jarasi munkatervenek kidolgozasara es intezkedeseket fogadott el a mozgalom tovabbi epftesere, tagsagi bazisanak bovitesere. e e # A Magyar Nepi Mozgalom Orszagos Vezetosegenek Eloljarosaga 1997. januar 27-en Pozsonyban, februar 1 -jen pedig Rimaszombatban tartotta rendes tanacskozasat, amelyen megvitatta az aktualpolitikai kerdeseket es hatarozatot fogadott el az Orszagos Vezetoseg ulesenek osszehfvasa, melyet 1997. marcius 1- 2-an tartanak Gyugyon. w w A Megbekeles Alapitvany Kuratoriuma 1997. februar 15- en tartotta rendes tanacskozasat, melyen ertekelte az alapitvany 1996-os evi munkajat, es az 1997-es evre eddig beerkezett palyazatokat. WWW A Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert vezetd tisztsegviseldi 1997. februar 5-en tartottak szokasos sajtotajekoztatojukat a Szlovak Ujsagi'rok Hazaban. Atajekoztaton dr. Gyimesi Gyorgy orszagos elnok aktualpolitikai kerdesekrol, Lengyel Laszlo vezetotitkar pedig kulpolitikai kerdesekrol tajekoztatta a megjelent ujsagfrokat. atfc WWW A Magyar Nepi Mozgalom orszagos elnoke levelben kdszontbtte a 70. eletevet betolto Gyurcsik Jozsefet, a MNMMJ dunaszerdahelyi jarasi vezetosegenek elnoket.
