Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-12-17 / 25-26. szám

Az ajzoszer vilaga

Ha kozeleg egy nagy vilagverseny, esetleg az olimpia, aki doppingol, annak lassan abba kell hagynia a tiltott szerek szedesdt, hogy „tisztan“ allhasson majd egy varhato vizsgalat ele. Mindket oldalon zsenialis orvosok es gyogyszerek allnak csatasorban. Szakmai szempontbol egy hatekony, am kimutathatatlan ajzoszer ugyanolyan bravuros teljesitmenynek szamit, mint egy leleplezo vizsgalati modszer. Az i rgalmatlan hare folyik - es az eredmeny? Egy-egy lebukas, egy-egy halott.

Persze a sport dopping nelkiil sem veszelytelen vallalkozas, es az ember - aki mar csak ilyen - szenvedelyes kivancsisaggal ostromolja sajat teljesi'tokepessegenek hatarait. Az a nagy kerdes, hogy meddig szabad elmenni es milyen aron. Az olimpiai gyozelem a magas szintu sportpalyafutas, ma mar nemesak dicsoseg az egyennek es hazajanak, hanem egzisztencialis kerdes is. Az olimpia, hogy masodosztalyu eredmenyeivel ne sullyedhessen valami kis videki versenyek szintjere, kenytelen volt feladni az amatdrizmus elvet, mert a teljesftmeny novelese amator szinten mar nem volt lehetseges. Sajnos az olimpia fgy feladott valamit onmagabol, hogy fenye, nagysaga, jelentosege megmaradjon. Az olimpiai jatekok doppinggal foglalkozo vezerkara irthatja tuzzel-vassal - teljesen megszuntetni mar nem tudja. Igy az ajzoszer atkos szelleme reg kijott abbol a bizonyos palackbol. Pedig latjak a veszelyt, agitalnak, tiltakoznak, kikozosftenek, de mindig lesznek ujak, akik megprobaljak. Mert az ember, amit meg akar tenni - es igy van ez a haboruk eseteben is -, azt megteszi, ha beledoglik is.

Az egykori csehszlovak focivalogatott 1976-ban Belgradban Eb-aranyat szerzett. Ugy ot evvel ezelott osszeakadtam az akkori gyoztes csapat egyik oszlopos tagjaval. Az elso liter bor utan „beismerte“, hogy 6 is beszel magyarul. A harmadik iiveg utan megkerdeztem tole, hogy ugyan mondja mar el nekem, hogy a csehszlovak garda vajon hogy birta a jatekot eronletileg az akkori NSZK-bel i csapattal, amely kozismerten kondicioilag a legfelkesziiltebb volt az egesz kontinensen. A csehszlovak csapat foleg a merkozes hajrajaban volt egy szinten a nemetekkel. Vajon az akkori tizenegy eroallapota csak ugy megvaltozott vezenyszora? Az illeto a kerdesek utan felhuzta szemolddket es kajanul igy felelt: „No mit gondolsz, mit csinaltunk? Doppingoltunk b... meg!“

A varhato jovo ugy nez ki majd, hogy a sportnak meg kell tanulnia egyutt elni a doppinggal. Igy elsore mindeztudom, borzalmasan hangzik. Pedig az elet egyeb teruletein mar hozzaszokhattunk volna - hisz naponta latjuk - az egeszsegtelen megnyilvanulasok egesz tarhazahoz. Peldaul aki naponta „lemerul“ a banyaba, az is kockara teszi az egeszseget. Aki 16-18 orat melozik naponta, annak vajon mennyit kopik az egeszsege? Nem keres milliokat, megis belerokkanhat az eletebe. Es nem botrankozunk meg azon sem, ha egy „Erdemes muvesz" ur tiltott szerekhez nyul, esetleg meg a baratjat is megkinalja belole. De sokan multak igy ki vilagunkbol. Es utolag nem semmisithetjuk meg Hemingway, Ady, Villon es Milos Kopecky „eredmenyeit“. Sajnalkozunk felettiik, de toliik ezt „normalisnak“ vessziik.

Az elsportolok kozott pi llanatnyilag a nem doppingolot a doppingo- Ibtol nem az kiiIonbozteti meg, hogy az egyik szed, a masik nem szed ilyen-olyan szereket, hanem az, hogy az egyiket rajtakapjak, a masikat nem. Valoszinuleg jobb eredmenyre vezetne az ajzoszerrel valo egyutteles strategiaja, ha a ket szakembergarda - az, amelyik a doppingot tokeletes iti es az, amelyik a I el epl ezes i modszereket fejleszti - osszefoghatna. Haszabalyozottan, legalis orvosi fel u gyelet mellett folyna a sportolok felkeszitese es a sportolo tudna, hogy mi tortenik vele, s igy eldonthetne, hogy mit es mennyit vallal, akkor az egesz doppingeirkusz normalisabb es tisztessegesebb lenne.

2000-ben is lesz olimpia es lesznek csodalatos versenyek, a gyo'ztesek majd meghatottan hallgatjak hazajuk himnuszat a gyozelmi emelvenyen, es az egyszeru halando nem is fogja sejteni, hogy ki a zseni? Az olimpiai bajnok, esetleg az orvosa.

BABIAK LASZLO

A ma emberenek mar tonkrement az izleloerzeke. Sok etelt eszik, gyorsan taplalkozik, tulsagosan sok sot, cukrot, fuszert fogyaszt. A nagy mennyisegu alkohoi, a dohanyzas, az etelek vegyi izesitese es az egyoldalu etrend miatt nem erzi az izeket. Ha szemligyre veszik az etlapjukat, megallapithatjak, milyen egyhangu. Egesz evben ugyanolyan.

Mennyit egyunk?

Az evesben es az ivasban, valamint az egesz eletmodban a mertekletesseg mindig az egeszseg alapkove volt. A mertektartas alatt van, aki az allando ehezest erti es ezzel az arrol az egy dologrol va- I6 lemondast, amely brbmet okoz az eletben. Inkabb meghalok, de elotte meg jol akarok lakni — mondjak sokan. Az ehezes valoban nem az eletcelunk. A reszleges vagy a teljes bojtbles viszont hasznos, nemely betegseg gyogyitasa folyaman kimondottan szukseges. Az tin. egeszseges embernek akkor ajanlatos, ha szeretne megszabadulni a felesleges kiloitol, a magas vernyomasatol, vagy ha ujra szeretne erezni az etelek valodi izet. A koplalas utan visszater az egeszseges etvagy, amelyhez hasonlo csak a kisgyermekeknel van meg igazan. Ezert a felnotteknek el kell fogadniuk a gyermek izleset, amely abban nyilvanul meg, hogy az egyik taplalekot elfogyasztjak, a masikat pedig elutasitjak. Ugyanez vonatkozik a mennyisegre is. A gyermek is ember, akinek az erenye nem az elert kilogrammokban rejlik. A gyerek etvagyat nem volna szabad elrontani egyoldalu, nem megfelelo etelekkel. Vonatkozik ez az edessegekre, amelyek tobbek kbzott a hamis ehsegerzetet keltik. A tulzottan fuszerezett etelek sem hatnak pozitivan a gyerekekre, sem pedig afelnottekre. Ha az etvagyunkat helyre szeretnenk billenteni, valtoztatni kell a taplalekunkon es csokkenteni kell a mennyiseget.

Ezt tobbfele keppen erhetjuk el: — ne az bra szerint egyunk, hanem csak akkor, amikor ehesek vagyunk;