Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-12-17 / 25-26. szám
AMERIKABAN Az USA hatalmas orszag, gazdag a vizhalozata, erdeinek kiterjedese harom millio n6gyzetkilom6ter. Nagy gondot forditanak a termeszetvddelemre, amelynek szerves resze a vadvddelem is. Jancsovics Laszlo erdomSrnok, a kistapolcsanyi harmincezer hektaros erdogazdasag fovadasza azon szerencsSsek koze tartozik, akik az Amerikai Egyesiiit Allamokba latogathattak. Szeptember derekan repiiite at az oceant, a Coloradoi Egyetem vendege volt. Utazasanak celjarol kerdeztem. — Erdogazdasagunk igazgatosagahoz palyazati felhivas erkezett a Coloradoi Egyetem megbizasabdl, amely egy honapos tanulmanyutra invitalt. Miutan az igazgatosagunk az anyagot attanulmanyozta, ugy dbntdtt, hogy engem kuldenek ki Amerikaba. Az egesz nem ment siman, mert a becsi amerikai nagykovetsegen alaposan kifaggattak erdogazdasagi ismereteimrol es angol nyelvtudasomat is felmertek. Ugyanis ott az eloadasok angolul folytak, es nekem is kellett tartanom egy hosszabb beszamolot. — Milyen az amerikai erdok allapota? — Gyongebb a mi erdeinknel, ellenben a terveik stabilabbak. Ez alatt azt ertem, hogyha egyszer elhataroztak, hogy valamilyen szempontbol — termeszetvedelmi, allatvedelmi — nem bantjak az erdot es nem dbntogetik a fakat, akkor azt be is tartjak, nem folytatnak fakitermelest. — Ha jol tudom, Amerikaban hoztak letre az elso nemzeti parkot. A Yellow Stone Nemzeti Parkot 1872- ben alapitottak Wyoming allamban. Jartal arrafele is? — Az Egyesiiit Allamoknak 38 nemzeti parkja van. Nagyon sok a vadvedelmi rezervatuma is, ami nem azonos a nemzeti parkok statuszaval. Nagyon sok helyen jartunk. Az elmenyeket meg nem dolgoztam fel magamban, de minden olyan csodalatos volt. Az amerikaiak mindent megmutattak, semmit sem titkoltak elottunk. Tarsaim a vilag minden reszebol verbuvalodtak, sok volt az azsiai, afrikai es a tavolkeleti erdesz. Szlovakiat ketten kepviseltuk. — Milyen az amerikai erdeszek eletszinvonala? — Egyetlen mondattal is kifejezhetnem — ambar a penzrol nemigen esett szo —, osszehasonlithatatlanul magasabb a mienknel. A masik dolog pedig, hogyha valamilyen serelem, vagy barmi eri az amerikai erdeszt, akkor fogja magat es par szaz, illetve ezer kilometerrel tavolabb keres maganak munkat. Meg valamit: Amerikaban nem ritkasag az erdesz a gyongebb nem taborabol, es bizony asszonyok toltenek be igen komoly erdeszeti foallasokat is. — Vadasztatok Amerikaban? — Sajnos nem, pedig ott is a szeptember—decemberi idoszakban van a to vadaszideny. A roka, a coyote, a hiuz es a mosomedve szabadon loheto. — Melyika fovad? — A szarvasfelek. Kozuluk a vapiti igen nepszeru, de vadasszak a javorszarvast es mas fajtakat is. Szamomra kulonosen szep elmeny volt az amerikai bolenyek latvanya a szabad termeszetben. Szazadunk elejen a bolenyallomany nagyon megcsappant; az egykoron tobb millios allomany a mertektelen vadaszat, vagy inkabb meszarlas folytan nagyon melyre zuhant. Am az amerikai vadaszok es termeszetvedok hamar felismertek az aldatlan helyzetet, tobb evtizedes vedelmi munka aran a bolenyek ujra elszaporodtak, es mara ismet vadaszhatoak. — Nemregiben tertel haza hosszu utadrol... — Itthon vart a munka es a csalad. Remelhetoleg hamarosan tul leszek a beilleszkedes nehezsegein, es feldolgozom a tobb szaz fotobdl, s jegyzetekbol allo anyagot. Osszegzem amerikai elmenyeimet es megprobalom a gyakorlatban felhasznalni a tapasztalatokat, ervenyesiteni a tanultakat. MOTESIKY ARPAD A felvetelek Jancsovics Laszlo albumabol
