Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-12-17 / 25-26. szám
A nok helyzeterol a munkafolyamatban es a csaladon beliil — III. resz Nokent nehezebb? Politika, tarsadalmi elet, kozigazgntds A Szlovak Koztarsasag Alkotmanya garantalja a ferfiak es nok egyenjogusagat, egyben egyenlo politikai jogaikat, beleertve a kozigazgatasban valo reszvetelt is. A legutobbi valasztasok soran (1994- ben) 311 no neve szerepelt a jeloltek listajan (az osszes jelolt szama 2008 volt), tehat a jeloltek 15 szazalekat tettek ki nok. Jelenleg az SZK Nemzeti Tanacsaban 14 szazalekos aranyban vannak nok, a kormanyban 4-en. A kozigazgatas teren kb. 20 szazalekos a nok aranya. Napjainkban a szlovakiai tarsadalmi eletet a nok passzivitasa jellemzi. Ennek legfobb oka, hogy nem alaku Itak ki azok a feltetelek, amelyek lehetove tennek a nok gbrdulekeny reszvetelet a kozigazgatas legfelsobb szintjen es a politikai eletben. A nok politikai aktivitasa, illetve passzivitasa elsosorban eletfelteteleiktol fiigg. Ezen a teren a sok-sok tarsadalmi es gazdasagi mozgas ellenere sem tortent jelentos valtozas. A nok kar rierepiteset es a politikai eletben va- I6 reszvetelet tovabbra is elsosorban az anyaszerepuk es a tarsadalmi feltetelek befolyasoljak. Hazankban korulbeliil a nok 85 szazalekanak nincsenek politikai ambicioi. A tobbi 15 szazalek pedig folyton falba utkozik a hagyomanyok es a beidegzodesek miatt, melyek szerint a politika kimondottan ferfiaknak valo teriilet. A noknek a politikaban es a tarsadalmi elet iranyitasaban valo csekely reszvetele nemcsak Szlovakiara jellemzo, hanem a tobbi volt szocialista orszagra is. Egy 1995-ben vegzett felmeres szerint a nok es a ferfiak eltero erdeklodese a politika irant a 11 orszagban, amelyekben a felmerest vegeztek, altalaban megegyezik. A tarsadalmak demokratizacios folyamatara azonban jellemzo, hogy azert megiscsak fokozodnak a nok politikai ambicioi es foleg keszseguk az iranyitasban valo reszvetelre. Foglalkozas, munkahely nak az 1996-ban vegzett felmeresek szerint 44,5 szazalekat teszik ki a nok. A kozepiskolai vegzettsegu dolgozok 57,1 szazalekat kepezik. Hazankban aranyiag magas a nok foglalkoztatasa. Az 1990-ben beindult gazdasagi reform ota pedig a noket is ugyanugy sujtja a munkanelkuliseg veszelye, mint a ferfiakat, vagy meg jobban. 1997 aprilisaban az osszes nyilvantartott munkanelkulinek 50,3 szazaleka volt nd. A nok koreben 13,97 szazalekos volt ugyanebben az idoben a munkanelkuliseg aranya, a ferfiak koreben 12,96 szazalekos. Csaladi allapot teki nteteben a ferjezett nokvannaktobbsegben a munkanelkuliek kbzott (63 szazalek). A nos ferfiak 45 szazalekat kepezik a munkanelkul i ferfiaknak. A hajadonok aranya a munkanelkuliseg tekinteteben 28 szazalek, a notlen ferfiake 48 szazalek. Az ozvegyek es elvaltak tekinteteben ugyancsak a nok vannak tobbsegben. A berezest illetoen ugyanazon szintu es erteku munkavegzes eseten egyforma jogokat biztositanak torvenyeink a noknek es a ferfiaknak. A gyakorlat azonban mast mutat. Elsosorban a vezeto funkciok ferfiak altal valo betoltese a ferfiaknak altalaban veve magasabb jovedelmet biztosit. Tehat a ferfiakat poziciojukbdl kifolydlag altalaban veve magasabb berezesi fokozatba soroljak. A nok — leg in - kabb csaladi okok es kotelezettsegeik miatt — nem palyaznak vezetoi tisztsegekre, foleg ha azok tulorazast es szolgalati utakat is megkovetelnek. Ezert aztan a nok nagyobb szamban kerulnek az alacsonyabb berezesi fokozatokba. Muveltseg A tanulashoz es a palyavalasztashoz nalunk a ferfiaknak es a noknek egyforma jogaik vannak. 1995-ben az egyetemi es fdiskolai hallgatok 49,6 szazaleka volt nd. Erdekes, hogy a muszaki es termeszettudomanyi iranyzatu egyetemeken egyre fokozodik a nok szama. 1993-ban a termeszettudomanyi egyetemek vegzos hal Igatoi nak 52,8 szazaleka volt nd, a muszaki tudomanyok vegzoseinek 31,1 szazaleka (1980-ban 13,3 szazaleka, 1985-ben 28,9 szazaleka). Az orvosi es gyogyszereszeti egyetemeket 64 szazalekos aranyban vegeztek el nok 1995-ben. A munkaeropiacon a muveltseg es a szakkepzettseg kulcsfontossagu tenyezo. A legalacsonyabb szintu iskolai vegzettsegu nok a legkevesbe tudnak ervenyesiilni a munkaeropiacon, mivel hatranyos helyzetben vannak a szakkepzett munkaerovel szemben. Nemzetkozi viszonylatban hazankban a nok muveltsegi es szakkepzettsegi osszetetele megegyezik az Europai Unio felteteleivel. E tekintetben tehat orszagunk elokelo helyet fog lai el az europai orszagok listajan. A nol< es a csalad Tortenelmi szempontbol azt mondhatjuk, hogy Szlovakia lakossaga a hagyomanyos kapcsolatra — a haztartasi es szuloi kotelekre—alapozza a tarsadalmi eletet. Ezt bizonyitjak a demografiai felmeresek, amelyek szerint a hagyomanyos ertelemben vett csaladok abszolut tobbseget kepeznek, ambar az utobbi idoben egyre tobb az olyan jelenseg, mint a hazastarsak egy uttelese. A felnott lakossag tulnyomo resze eleteben egyszer lep hazassagi kotelekbe. A 15 even feluli nok 10,4 szazaleka hajadon, a ferfiaknak 20 szazaleka notlen. A nok jelentos tobbsege vallalja az anyaszerepet. A gyermekek tulnyomoreszt ugynevezett teljes csaladban szuletnek, de az utobbi idoben fokozodik a hazassagon kivul szuletett gyermekek szama (jelenleg az osszes ujszulott 10 szazalekat teszik ki). Tovabbra is a ketgyermekes csalad a leggyakoribb. A nok leginkabb a 20. es 24. eletevuk kozott szulik meg elso es masodik gyermekuket. A nepszaporulat alakulasara mindig hatnak a tarsadalmi es tortenelmi tenyezok, peldaul a 70-es evek elejen a nepszaporulat fokozasa celjabol elfogadott csaladvedelmi intezkedesek vagy az 1989-es evet koveto, bizonytalansagot hozo esemenyek. Az utobbi evek demografiai mutatoi a szulesek csokkenesere es a terhesseg-megszakitasok szamanak novekedesere utalnak, ambar ez utobbi az elmult nehany evben nemi csokkenest mutat. Fokozatosan nd a hazassagba lepo fiatalok eletkora. A hazassagkotesek szama 1996-ban korulbelul megegyezett az 1995-ben kotdtt hazassagok szamaval. A valasok azonban szaporodnak. Torvenyeink biztosftjak a ferfiak es a nok egyenjogusagat a hazassagon es a szuloi kotelezettsegek teljesftesen beliil. A csalad konkret korulmenyeitol fuggoen barmelyik sziilo elhet a gyermekgondozasi szabadsag lehetosegevel. Ha tehat eldnyosebb, hogy az anya a szulesi szabadsag letelte utan (28, illetve 37 het) visszamenjen munkahelyere, az apa folytathatja a gyermekrol valo gondoskodast. Ez esetben ugyanazok a torvenyek ervenyesek a ferfiakra, mint a gyermekukrol gondoskodo nokre (pl. munkahelyiik megtartasa a gyermekgondozasi szabadsag idejen stb.). A kesobbiek soran mindket sziilo munkaba allasat az ovodai elhelyezes es tovabbi csaladi, valamint egeszsegi korulmenyek befolyasolhatjak. A nem teljes csaladokat — rendszerint az anyarol es gyermekerol van szo — az allam szukseg eseten szocialis tamogatasban reszesiti. Az egyenjogusagot garanta- I6 torvenyek a megozvegyult ferfiakra is gondolnak — a korabbi jogszabalyokkal ellentetben —, ha ugyanis az ozvegy ferfi kiskoru gyermekrol gondoskodik, ozvegyi nyugdijra jogosult. A csaladokat vedo tovabbi torvenyek szinten az egyenjogusagra utalnak. A gyermek betegsege eseten az anya vagy az apa egyarant elhet az ilyenkor esedekes beteggondozas lehetosegevel. A szuloi es munkahelyi kotelezettsegek osszhangja erdekeben a torveny lehetoseget nyujt a gyermekrol gondoskodo szulonek munkaideje leroviditese. Termeszetesen, ilyenkor a munkaber is a munkaido csokkenesevel aranyosan csokken. Az utobbi idoben egyre kevesebben elnek ezzel a lehetoseggel, ami teljesen ertheto, hiszen a csaladi kiadasok arra kenyszeritik a szuloket, hogy teljes munkaidoben dolgozzanak, sot a felmeresek a mellekfoglalkozasok fokozodasara utalnak.-laj- Fiala Ilona felvetele A nok tobbsege (akarcsak a ferfiake) egy foallasban dolgozik. 1996 vegen 35 ezer nd dolgozott vallalkozokent (kb. 105 ezer ferfi). Foallasa mellett 10,9 ezer nonek (20,5 ezer ferfinak) volt mel lekal I asa. A nok jelentos resze a feldolgozoiparban dolgozik (foleg textiliparban, elelmiszeriparban), majd a nem termeloi szferaban (oktatasugy, egeszsegugy, kozszolgaltatasok), a kereskedelemben es a mezogazdasagban. A fdiskolai vegzettsegu dolgozok-
