Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-12-17 / 25-26. szám
Vannak kiemelkedo egyenisegek, akiknek nemcsak az adatott meg, hogy jelentoset alkossanak, de az is, hogy kepviselhettek, kifejezhettek a tarsadalom alakulasanak folytonossagat. Eros gyokerekkel kapaszkodnak a multba, de lehiggadt tapasztalataikbol szuleto terveikkel, szuntelen ujra, jobbra tbrekvesijkkel a jovot is munkaljak. Ilyen embernek ismertem meg Varsanyi Gabor agrarmerndkot, nyugalmazott tanart, aki 75. eletevet tapossa. Most is fiatalosan mozgekony, friss, modern gondolkozasu verbeli szakember. Tanuja es alkoto reszese volt a mezogazdasag — ezen belul a zoldseg- es gyumolcstermesztes — korszerusftesenek. Szervezoje, formaloja a kertbaratmozgalomnak, s elkotelezett hive a szakemberkepzesnek. — Az elso tudomanyos munkahelyem a Budapest! Agrartudomanyi Egyetem biologiai tanszeke volt, ahol tanarsegedkent dolgoztam. 1949-ben hazakbltoztem, s a tudomanyos szervezomunkat a Bratislava! Gepesitesi es Novenytermesztesi Kozpontban egeztem. Egy ev mulva a Dunaszerdahelyi Gep- es Traktorallomas fdagronomusava neveztek ki. Az emlitett traktorallomas rovid idon belul orszagos viszonylatban is az elenjarok koze kerult. Majd kovetkezett a Komaromi Mezogazdasagi Szakkozepiskola, ahol eloszor tanarkent, majd kesobb igazgatokent tenykedtem. Ebben a szakkozepiskolaban mar az otvenes evek elejen letezett mesteriskola, tavtanulas, min-Jozan esszel - emberseggel — Komaromban szulettem, de szunidoimet rendszeresen Nagykeszin toltottem, ahol nagyapam gazdalkodott. Itt ismerkedtem meg a mezogazdasaggal es a folddel, es mar ekkor elhataroztam, hogy mezogazdasz leszek. Itt dobbentem ra arra is, hogy egy darabka fold a termeszethez, a hazahoz, a nephez kotodesnek, husegnek targyiasult kifejezoje. Nem a tulajdonosi erzes burjanzasara, a horcsdg-termeszet foldoduba buvasara, hanem a „gyokerzet“ taplalasara, amelybol a legnagyobb eletek, legszebb rnuvek tornek a magasba, megrakodva viraggal es gyumolccsel, mindenki gydnydrkddtetesere es taplalasara. Foiskolai tanulmanyaimat Mosonmagyarovaron kezdtem, a diplomat viszont mar a Budapesti Agrartudomanyi Egyetemen vettem at. Az egyetem — ebben az idoben meg altalanos muveltseget nyujtott—elvegzese utan kovetkezett a tanarkepzo foiskola, amely a mezogazdasagi fo- es kozepiskolakban valo tanftasra jogosftott. Szakmai gyakorlaton tanitvanyaival Varsanyi Gabor mernok csaladi hazat hatalmas kert ovezi tagazdasag es dohanytermesztesi kutatointezet. A szakemberkepzest 1956-ban Kiralyfiakarcsan folytattam. Az intezetet olyan egyenisegek latogattak, akik a kesobbiek folyaman orszagos viszonylatban is elismert efsz-elnbkokke valtak: Kalmar Janos (Diospatony), Renczes Sandor (Felsopatony), Nagy Arpad (Hegyete), Domeny Janos (Nyarasd). Az itt toltdtt evekben dolgoztam ki a szarvasmarha-technikai megtermekenyitesenek orszagos programjat, melyet Alexander Dubcek, az akkori keruleti partfotitkar 15 perc alatt jovahagyott. 1960-ban kerultem a Dunaszerdahelyi Mezogazdasagi Szakkozepiskolaba, s az itt eltoltott sok szep ev utan vonultam nyugallomanyba. Oktatd-nevelomunkam soran mindig a termeszettudomanyos vilagkep —vagy inkabb eli gazodas — kialakitasat helyeztem eloterbe. Kesobb ugyanis, a termelomunka heveben es sodrasaban mar csak a keszseg finomitasara, a gyakorlat kovetelmenyeihez valo simitasra van lehetoseg. A mezogazdasagi szakemberek korszeru termelesi sikereinek alapja a termeszettudomanyos muveltseg, amelyet az evtizedek alatt kialakulo szokasoknak megfeleloen oktatasi intezmenyeink a szaktargyakat megeldzoen sorolnak a tantervbe. Barmilyen nagy tapasztalatok is allnak rendelkezesiinkre az oktatasi tematika osszealli'tasahoz, megis elofordul olykor, hogy a kemia, a talajtan, a novenytan, a novenyelettan egymastol es a szaktargyaktol elszigetelodik, s ez kesobb erezteti hatasat: ismeretbeli hianyossagokat, felesleges atfedeseket okoz. Mindig arra torekedtem, hogy a termeszettudomanyi targyak ismeretanyagat egymas kozt es a szaktargy akkal egyeztessem. karfiol; Elefant-porehagyma; Reformuborka; Dittmar-kaposzta; Deliciasargarepa stb. — kitermesztettek, amelyek orszagos viszonylatban is elterjedtek, s kozuluk tobb ma is megallja helyet a koztermesztesben. Az otvenes evek elejen — jarasi viszonylatban — az elsok kozott alapitottam meg a Szlovakiai Kerteszkedok Szovetsegenek uszori helyi szervezetet, melynek a mai napig az elnoke vagyok. — Mindig kiserleteztem, minden lehetot kiprobaltam. Megtanultam, hogy nem minden sikerul, de vallalni kell a kezdemenyezes kockazatat, mert amit az ember jozan esszel — emberseggel csinal, azt sikerre is viheti. CSIBA LASZLO Gyermekkor, ifju evek Elismert szakemberkent A kertbarat-mozgalom elen , — 1949-ben kdltdztunk Komarombol Uszorra, ahol morva szarmazasu nehai aposom mintakerteszetet es gyumolcseszetet mukodtetett. A faluban magtermeszto allomast alapftottam, amely fokozatosan nemesitd allomassa notte ki magat. A kezdeti fajfenntarto nemesites celja az volt, hogy az allami jegyzekben szereplo fajtakat fenntartsuk, s „elit“ mindsegu magvakat termeljunk. E nemesites elsosorban a karfiolra, a karalabera, a korai kaposztara, a paradicsomra, a paprikara, a fejes salatara es a viragmagvakra terjedt ki. A kesobbiek folyaman alkalmazott ujranemesftes viszont mar arra iranyult, hogy az ismert fajtaknal jobb minosegueket allitsanak eld. Ezen a teren is eredmenyes munka folyt. Tobb fajtat— PCR-, Granat-, Rubin- paprika; E 43-as Kis kert - nagy brom — En itt, Uszoron, a kertes hazban jottem ra, hogy a kert resze az ember eletenek, hogy a fak, a novenyek ugy nonek, ugy fejlodnek az ember keze nyoman, hogy azt a termeszetet kedvelo es ismero, erto esz eszreveszi. A kerteszkedest ezert magasfoku kedvteleskent ajanlom minden embertarsamnak. Hiszen az erokifejtesen kivul az egyre gyarapodo tudas, hosszas kiserletekbol nyert tapasztalat szukseges ahhoz, hogy a termeszet, a fold bovebben osztogassa gyumolcseit. Tobb eves tapasztalattal allfthatom, hogy a kert allandoan alakul, s az esztendo nagyobbik reszeben gyarapodik novenyekkel. Nemcsak az uj kerttulajdonos vasarol es ultet fakat, cserjeket, a telepitett kertbe mindig kerul egy-egy uj novenyfeleseg. A legfontosabb termeszeti es helyi tenyezoket viszont mindig vegyuk figyelembe, ha jol fejlodo novenyzetet akarunk magunk korul latni.
