Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-12-03 / 24. szám

fef®sf ' ;

J. L. marcelhazai olvasdnk erdotulajdonos. Eddigi igyekezete nem vezetett sikerhez, ugyanis az erdejdt mind a mai napig nem haszn&hatja. Milyen tulajdonjog az olyan, ha a tulajdonos sajdtjat nem haszn£lhatja? — kdrdezi.

Ha a tulajdonjogat hiteles okmanyokkal tudja igazolni (tulajdoni lap, telekkonyvi kivonat azonosftasi lappal) tulajdonosi mivoltat nem lehet megk^rdojelezni. Tehat a felvazoltak alapjan az erdo tulajdonjoga Ont illeti meg. Mas kerdes a hasznalati jog. Termeszetesen igaza van abban, hogy a tulajdonjoggal szoros osszefuggSsben van a hasznalati jog is, termeszetesen a ketto nem kell hogy minden esetben fedje egymast. PI. a tulajdonos berbe adhatja a tulajdonat kepezo ingosagokat vagy ingatlanokat. Errol is termeszetesen a tulajdonos dont. Az adott esetben azonban arrol van szo valoszinuleg, hogy On meg akarja szuntetni a hasznalati viszonyt az allami erdogazdalkodasi vallalattal. Ezt a kerdeskort a Torvdnytar 1991. dvi 229-es szdmu, a fdldhdz ds mas vagyontargyakhoz valo tulajdonjog szabalyozasarol szolo torvdny szabalyozza. E torvdny 22a paragrafusa szerint csak „behatarolhato erdordszek hasznalati jogat lehet visszaallitani a tulajdonosok javara“. Ez azt jelenti, hogy csak akkor koteles az erdeszet visszaadni a hasznalati jogot, hogyha egy egdsz erdot, vagy a telekkonyvileg behatarolhato erdordszt igdnylik vissza a tulajdonosok. Ha tehat egy behatarolhato erdo, illetve erddresz egy tulajdonos tulajdonaban van, akkor nem lehet akadalya a hasznalati jog visszaallitasanak. Abban az esetben, ha tobb tulajdonose az erdo vagy erddresz, tehat tarstulajdonosi viszonyok vegyulnek egybe, akkor az osszes tulajdonosnak kellene kervenyezni a hasznalat visszaallitasat, mert csak igy kaphatjak vissza a hasznalati jogot. Ha ebben az esetben vita keletkezne az allami erdeszet es a tulajdonosok kozott, ugy a vitas kerdesek rendezesdre az illetdkes jdrasi hivatal fbld-, mezdgazdasagi es erddgazdalkoddsi osztdly hivatott. (Adott esetben ez a komaromi hivatal.)

Valoszinu, hogy az adott esetben tobb tulajdonos tulajdonolja az erdot, azt tanacsoljuk, hogy az erddtulajdonosok fogjanak ossze, alakitsanak erdogazdalkodasi tarsulast, amely az osszes tulajdonos az erdovel kapcsolatos ugyeiket intezne. Ezt megeldzoen azonban minden tulajdonos kotelessege, hogy amennyiben nincsenek rendezve kivetel nelkul a tulajdoni viszonyok, ezt el kell intezni (pl. oroksdgi eljaras kereteben), s ezt kovetoen kervenyezniok kell az erdo hasznalati joganak visszaallitasat. Az ilyen esetben az erdeszet a hasznalati jogot koteles visszaallitani. Vitas esetekben az illetekes foldhivatal, a peres esetekben pedig a birosag illetekes megtargyalni es eldonteni a per jogos vagyjogtalan mivoltat.

K. I. vagkiralyfai olvasonk szeretne odaajandekozni a tulajdonat kepezo csaladi hazat kisunokajanak azzal, hogy a tulajdonjog csak az olvasdnk elhalalozasa utan szallna at a megajandekozottra. Kerdezi, lehetseges-e?

Csalodast kell okoznom kedves olvasonknak, mivelhogy az ilyenfdle ajanddkozds torvenytelen lenne. A Polgari Torvdnykonyv 628. szdmu paragrafusa 3. bekezdese kimondja, hogy ervdnytelen az az ajanddkozdsi szerzodds, mely szerint az ajanddkozas csak az ajdnddkozo halala utan teljesulne. Ajandekozas csak did szemdlyek kozott tortenhet. Ha a halala utan kivan a torvenyes drokdsdkon kivuli szemelyre vagyont, vagy annak rdszet hagyni, ezt vegrendelettel megteheti. Ennek is azonban vannak bizonyos korlatai, amit mar egy elozo valaszunkban reszletesen ismertettunk.

DR. GYORGY ISTVAN

Azt, ami ellentetben van a valosaggal, vagy amely jelenseg nem egyezik az ember belso meggydzodesevel, azt valotlannak, hazugsagnak nevezzuk. Az ilyen hazugsagnak tobbnyire valamilyen celja van — peldaul kibuvokent hasznaljuk a nehez helyzetek alol, vagy a kellemetlensegektdl vedenek meg, de a teljesitetlen vagyaink beteljesiildse miatt (amelyeket egyebkent nehezen drunk el) alkalmazzuk.

Termeszetesen kulonbsdg van ds kulonbseget kell tennunk a gyermek es a felndtt hazugsaga kozt. Nem is hasonlithatd ossze e ket csoport, nem vehetjuk oket „egy kalap ala“. Vannak ugyanis hazugsagok, amelyeket a gyermekeknel el lehet nezni, de a felnottekndl megbocsathatatlannak szamitanak.

Ahhoz, hogy a gyermeknel hazudozasrdl beszelhessunk, meg kell gyozodnunk arrol, hogy az 6 ertelmi szintje mar annyira fejlett-e, hogy kepes kulonbseget tenni a tevedes es a tudatossag, tovabba az emlekek es a fantaziaja kozott. Igazabol hazugsagrdl a gyermeknel az iskolaskortdl beszelhetunk.

De az is igaz, hogy nem minden hazugsagot mondhatunk „igazi“ hazugsdgnak. Eredhet ugyanis az idegrendszer beteges elvaltozasabdl, de ugyanugy nem tudatos, illetve csak kisse tudatos hozzaallasbol. Az effete hazugsagot nevezzuk fantazialis hazugsagnak, amely az iskolaskor elotti gyermekeknel normdlis jelensegnek szamit. A pszeudologica phantastica,

beteges hazudozas tobbnyire a hiszterikus es pszichotikus, illetve skizofren betegeknel fordul eld.

Amig a gyerekek kicsik, nem kepesek realisan erteni a valosagot. A sajat fantaziajukban ugy alakitjak at, hogy az szamukra ertheto legyen. A felnottek szemszogebdl nezve azt latjak, hogy sokszor allftanak helytelen dolgokat, de szubjektivan meg vannak gyozddve, hogy igazat mondanak. A gyermekek sokszor mondanaka sajat eletukbol torteneteket, amelyekben masokat, de magukat is hibaztatjak. Es kozben ugy beledlik magukat, hogy sajat maguk is elhiszik azt, amit mondanak.

A hazudozast a gyermekek felhasznaljak vagy azert, hogy masoknak imponaljanak, vagy hogy magukra vonjak a figyelmet.

De midrt is hazudnak a gyermekek?

Az egyik erv, hogy kibujjanak a buntetes aldl, ha valami olyat kovetnek el, amidrt tudjak, hogy megbuntethetik—ez a fdlelembol fakadd hazugsag. Gyakori az iskolai hazugsag, az elfelejtett, nem kesz hazi feladat, tovabba a kesesek kimagyarazasa. Valamikor annyira naivak es atlatszoak ezek a fiillentesek, hogy a kevesbe tapasztalt tanito is dszreveszi, hogy nem mondanak igazat a gyermekek. Ha viszont a gyermekek eszreveszik, hogy az elsd hazugsagaik sikerrel jarnak, nehdnyuknal kialakul az allandd hazudozas, amelyet arra hasznalnak fel, hogy elkeruljek

a kdnyelmetlen helyzeteket, amelyeket a sorozatos fullenteseikkel okoznak. A szuldk szigorusaga is okot adhat a gyermekek hazudozasara. Az elso hazugsag tobbnyire akaratlan es nem szandekos. De mivel a gyermekek nem merik bevallani, hogy hazudtak,

tovabbi hazugsagokhoz folyamodnak, es a konfliktusaikat igy hazudozassal probaljak megoldani. Nagyon oda kell figyelni mind a tanitoknak, mind a szuldknek arra, hogy eszrevegyek a gyermekeknek e fdlrelepeseit es idoben tegyenek ellenuk. Ha ez nem igy tortenik, meg tobb bajnak neznek ele.

A szijlok peldamutatasanak nagy jelentosege van. Ha ok is igazat fognak mondani, a gyermek nem fogja azt erezni, hogy becsapjak. Ha nem csak igereteket kap, akkor rdjon, hogy erdemes megmondani az igazat. Gyakori meg a bardtok vedelme erdekeben tett hazugsdg. De ez nem csak egyes szemelyekre jellemzo, hanem az egesz osztaly is sokszor kepes az ilyen tettre.

Fontos, hogy megtudjuk, miert hazudik a gyermek, miert folyamodik ahhoz, hogy valotlant mondjon. Ennek tisztazasa erdekeben meg kell tanitanunk arra, hogy ismerje be az igazsagot, hogy elkerulhessuk a kesobbi bonyodalmakat.

KOLES ELEONORA pszichologus