Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-12-03 / 24. szám
A nok helyzeterol a munkafolyamatban es a csaladon beliil — II. resz Nokent nehezebb? A leggyakrabban felmeriilo gondok A noket vedo torvenyek sokfele modon ford ulnak eppen a nok ellen. Vegyiik peldaul a szolgalati utakat. A Munka Torvenykonyve 154. paragrafusa ertelmeben terhes noket es az egy even aluli koru gyermekrol gondoskodo noket nem szabad szolgalati utra kuldeni. A 8 even aluli gyermekrol gondoskodo anya es a 15 even aluli gyermekrol gondoskodo egyedulal I6 nd csak sajat beleegyezesevel vallalhat szolgalati utat. Ha tehat a gyermekgondozasi szabadsag utan ujra munkaba lepo nd (akinek munkaszerzodese meghatarozatlan idore szol) nem egyezik bele a szolgalati utakon valo reszvetelbe, amelyek azelott munkaja reszet kepeztek, ez sokszor patthelyzetbe juttatja a munkaadot, aki nem bocsathatja el ezt a dolgozot, amfg gyermeke nem eri el a 3 eves kort. Teny viszont, hogy fgy a dolgozo nem tesz eleget az addigi kovetelmenyeknek, s munkaadoja alig varja, hogy a gyermek elerje harmadik eletevet, s akkor azonnal talal megfelelo okot, hogy a szoban forgo dolgozot elbocsassa. Itt is ellentetbe utkozik a jog es a gyakorlat: a torveny biztosftja, hogy a kisgyermekes anya elutasfthatja a szolgalati uton valo reszvetelt, ezzel viszont kockaztatja, hogy elbocsatjak a munkahelyerol. Nem egy ilyen felmondas kerult birosag ele, s hosszantarto, bonyolult eljaras kovetkezett. Leggyakrabban pedig a munkaltato kerult ki belole gyoztesen — a jol bevalt formalis okok felmutatasa reven. Persze, minden konkret eset eltero, s elsosorban az a kerdes, hogy a munkaado nem tudott-e mas, hasonlo munkat biztosftani az alkalmazott szamara, amely nem koveteli meg a szolgalati utakat, s hogy az esetleg felkfnalt mas munkat a dolgozo nem utasitotta-e el ok nelkiil. A gyermekgondozasi szabadsag lerovidftese A vallalkozoi gyakorlatban gyakran elofordul, hogy a gyermekgondozasi szabadsagon levo nodolgozo varatlanul, meg a szabadsag letelte elott ujra munkaba akar allni. A jogi normak garantaljak az anya szamara a gyermekgondozasi szabadsag idejere munkahelye fen ntartasat. S ez a teny megint gondot okozhat a munkaadonak, aki a gyermekerol gondoskodo no helyett felvett egy masik alkalmazottat, meghatarozott idore (2 vagy 3 evre). A szulesi szabadsagrol az anya az erre a celra szolgalo nyomtatvannyal — amelyet orvos is igazol — ertesfti munkaadojat, aki koteles elfogadni dolgozoja 28, illetve 37 hetig tarto tavolmaradasat, s koteles erre az idore fen ntartani munkahelyet. A tovabbi gyermekgondozasi szabadsagot kulon kell kervenyezni. Ez a gyermek haromeves koraig tarthat. Legkevesebb egy honapos idotartamra szolhat a kerveny. Problemat okozhat viszont, ha a nodolgozo havonta ujra es ujra kervenyezi a gyermekgondozasi szabadsag tovabbi meghosszabbftasat. Az a legjobb, ha a szulesi szabadsag letelte utan benyujtott kerveny a gyermek 3 eves koraig valo otthonmaradasrol szol. Igy a munkaado eszerint rendezkedik be, vagyis biztosftja a helyettesitest. Nagyobb a problema, ha a nodolgozo harom evre kervenyezte ugyan a szabadsagot, de kozben meggondolta magat, s hamarabb szeretne ujra munkaba allni. Felmerul a kerdes, hogy ilyenkor valoban koteles-e a munkaado az eredeti munkaszerzodesben megjelolt helyet es munkakort biztosftani dolgozoja szamara. A jogi gyakorlatban sokfele magyarazat talalhato e kerdesre. Mindig az okokat kell figyelembe venni, amelyek arra bsztbndztek a nodolgozot, hogy a gyermekgondozasi szabadsag letelte elott ujra munkaba alljon (peldaul gyermeke vagy ferje halala, egyeb csaladi, s foleg anyagi okok). Ha indokolt okok merulnek fel (mint peldaul a fentiek), akkor a munkaado koteles hasonlo munkat biztosftani dolgozojanak, mint amilyen munkaszerzodeseben szerepel. Ha erre nem kepes, akkor berpotlekot koteles fizetni mindaddig, amfg az erintett dolgozo nem kap megfelelo munkat. A vallalkozok gyakran mutatnak ra e jogi norma hianyossagaira. Az 6 szempontjukbol hatranyt jelent, hogy a helyettesites celjabol felvett dolgozot nem tudjak kellokeppen motivalni. De a vallalkozok leginkabb a terhes- es a gyermekukrol gondoskodo noket vedo jogi normaktol felnek. Az ilyen dolgozok egyoldalu elbocsatasa valoban problematikus. Csak a Munka Torvenykonyve 46., illetve 53. paragrafusa ertelmeben kerulhet sor az elbocsatasra, de az 6 esetukben a felmondasi idot be kell tartani. A felmondasi ido a felmondas okatol f ugg. Ha a munkahelyet, illetve annak egy reszet megszuntetik vagy mashova helyezik at, vagy mas munkahely reszeve valik, s az uj munkaadonak nines lehetosege foglalkoztatni az emlitett kategoriakba tartozo nddolgozokat az eredeti munkaszerzodesukben foglalt munkavegzes szerint, akkor a felmondasi ido 3 honap. Ha az 53. paragrafus ertelmeben kerul sor a felmondasra, vagyis ha a dolgozot buntett miatt jogerosen elftelik, vagy sulyosan vetett a munkafegyelem ellen, akkor a felmondasi ido 2 honap. Terhes asszony es haromevesnel fiatalabb gyermekrol gondoskodo nd eseteben jogi normaink nem teszik lehetove az azonnali hatalyu felmondast. Megoldasok, lehetosegek Csak nehany problemara mutattunk ra, amelyek a terhes es kisgyermekekrol gondoskodo noket erinto jogszabalyokbol adodnak. A munkaadok azon igyekezete, hogy kijatsszak vagy megkeruljek ezeket a jogszabalyokat, nemesak azt jelzi, hogy jogi tudatuk alacsony szinvonalu, hanem esetenkent ennek fordftottjat is. S ez arra kell osztbnozze a tdrvenyhozokat, hogy elgondolkodjanak a noket es az anyakat vedo torvenyek lehetseges gyakorlati ervenyesfteserol, a deklaralt elonyeirol es valos hatranyairol. Kulondsen aktualis kerdesrol van szo, hiszen folyvast arrol beszelunk, hogy az europai strukturak reszeve akarunk valni. Nekunk is alkalmazkodnunk kell az Europai Unio jogi kovetelmenyeihez. Ezert nem eleg csak leszogezni, hogy mas orszagokkal dsszehasonlftva a mi jogrendszerunk a szocialis kerdesektekinteteben magasabb szinvonalu, hanem a torvenyek eletkepesseget, a gyakorlatban valo alkalmazasuk lehetoseget kell elsosorban neznunk. A vallalkozoi szfera szempontjabol is realis jogi normakat kell biztosftani, hogy a munkaltatok szamara ne jelentsen hatranyt a terhes es kisgyermekes nok alkalmazasa. Ez a kerdes, s megoldasahoz a megfelelo eszkbzok keresese komoly gondot jelent torvenyhozo testulettink szamara. Europai szemmel nezve a munkaado reszerol mar a diszkriminacio gyanujanak felmerulese is bfrosagi per targyat kepezheti. Reszleges megoldastjelentene, ha terhes es kisgyermekrol gondoskodo nok alkalmazasa eseten torveny biztositana, hogy munkaszerzodesuk nem meghatarozott, hanem meghatarozatlan idore szolna, es a szerzodesben nem szerepelne semmilyen probaido. Az is javfthatna a helyzeten, ha a terhes es kisgyermekes anyakra is azok a torvenyek vonatkoznanak, amelyek a csokkent munkakepessegu dolgozokat vedik. De a leghatasosabb es tavlatilag leghatekonyabb megoldas az lehetne, ha a terhes noket es anyakat foglalkoztato munkaadok specialis eldnyoket elveznenek. Ha peldaul adokedvezmenyben vagy mas anyagi eldnyokben reszesulhetnenek. Ez esetben, termeszetesen, komoly ellenorzes alatt kellene, hogy alljanak, hogy nyilvanvalo lehessen: betartjak az ervenyes jogi szabalyokat, s hogy valoban jogosultak a kedvezmenyekre es elonyokre. A megallapftott torvenysertes eseten pedig komoly anyagi birsaggal sujtanak oket. Termeszetesen, mindez csak elkepzeles, amelynek megvaldsftasa sok-sok munkat igenyel. Mindaddig, amfg nem lesznek realis torvenyek a terhes nok es anyak vedelmere, a jelenlegi jogszabalyok tovabbra is inkabb a nok ellenere fognak mukodni, mint erdekukben. A vallalkozoi szferaban megnyilvanulo gyakorlat mindenkeppen ezt az elmeletet tamasztja ala.-laj(Fiala Ilona illusztracios felvetele)
