Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-12-03 / 24. szám

Hetveneyes a Barsi Muzeum

gyarapodott a muzeum anyaga?

— Gyujtemenyei kulonbozo intezmenyek, iskolak es maganszemelyek adomanyainak kbszonhetden gyarapodtak. Ertekes tortenelmi, neprajzi emlekek es kepek kerultek a tulajdonaba, de a levai szuletesu Kittenberger Kalman afrikai gyujtemenyebdl is kerult a muzeumba. Szaporodtak a regeszeti emlekek is, amelyekben Leva kornye-A levai muzeum alapitasanak korulmenyeirol dr. Sandor Karoly muzeologust kerdeztem, annak a muzeumnak folyosojan, ahol fo helyre kerult a pipazo Necsey portreja.

— A muzeum mecenasa 1927 majusaban, az akkor mar 85 eves Necsey frasban kdzolte Kriek Jeno levai tanarral, hogy gyujtemenyeit felajanlja Leva varosanak. A cimzett a levelet atadta a varosi magisztratusnak. Ezzel az eddigi maganlevelezes hivatalos intezkedes targya lett. A varos vezetese tudatositotta a felajan las jelentoseget es drbmmel fogadta azt. Egyuttal felhatalmazta Kriek Jenot, hogy vegye at Verebelyen a gyujtemenyt.

— Nyomon lehet kovetni a hetven eve lezajlott muzeumalapitas esemenyeit?

—A Bars ci'mu levai ujsag 1927. oktober 2-an megjelent tudositasa szerint „Jaszenak Gyula intezo-biztos ur a targyra eddig tartozo osszes iratnak egy-egy hiteles masolati peldanyat szemelyesen vitte at Verebelyre Necsey Jozsef urnak, egy melegszavu, hivatalos formajaban is megilletodes-teljes kiadvanyi hatarozatnak kdzbesitesevel (1927. szeptember 10. szam 8627), melyben a birtokbavett targyak tuzkar elleni biztositasa is jeleztetett." A varosi magisztratus fenti szam alatt elfogadott hatarozata tekintheto a levai muzeum „szuletesi bizonyftvanyanak11.

—Mik voltak a szoban forgo adomanyozott targyak?

— Necsey a letrehozando levai muzeum reszere foleg Verebely kornyekerol es a Garam also folyasanak menterol szarmazo regeszeti leleteket, Bars varmegye eszaki reszen es Zolyom kornyeken gyujtott neprajzi targyakat, olasz, holland es spanyol festok kepeit, ertekes leveltari anyagotes kb. 1500 kotet konyvet adomanyozott. Miutan befejeztek a varoshaza emeletenek

epitkezesi munkalatait, itt kapott helyet a levai muzeum. Egy kisebb teremben letesult a nyilvanos konyvtar, de ennek falait is a muzeum kepei diszitettek.

— Ha jol ertem, a muzeum kesobb nyitotta meg kapuit...

— Igen, 1928 oktobereben kezdtek el a muzeumi tarlat rendezeset, s rovid idon belul meg is nyitottak azt. Az uj intezmeny elso iktatott irata egy Necsey Jozsefnek cimzett level volt, amelyben tajekoztatjak ot a muzeum letrehozasaval kapcsolatos munkalatokrol.

— Ki iranyitotta a muzeumot?

— A varosi muzeum elso vezetoje a mar emh'tett Kriek Jeno tanar lett. Jo pedagogus es Leva kulturalis eletenek tevekeny szervezoje. Necsey utan ot illeti a legnagyobb elismeres a muzeum megalapitasaert. Fennallasanak elso eveiben a muzeum csupan az emh'tett helyisegekkel rendelkezett a varoshaza epii - leteben. Nem voltak raktarai.

— A gondok ellenere is

HontfldrSja 6sfaunaja

ke igencsak gazdag.

— Egy picit ugorjunk tovabb. Mi tortent a masodik vilageges utan?

—A haboru utan, 1946-ban a muzeum es a konyvtar vezetesevel Pavol Huliak, nyugalmazott tanitdt biztak meg. Elsosorban a gyujtemeny megmentese volt a cel. Az otvenes evek legelejen a muzeumnak mar voltak fizetett alkalmazottai, majd kesobb foiskolat vegzett torteneszek is a muzeum szolgalataba leptek.

— Ugy tudom, az utobbi evtizedekben a muzeumot tbbbszbr is kbltbztettek. Milyen okokboi?

— Hosszu lenne felsorolni a muzeum kbltbzesenek allomasait es okait. Am elmondhatom azt, hogy a muzeum 1987-ben a var Dobo-kastelyabol kikoltbzott kozgazdasagi iskola kollegiuma helyet foglalhatta el. Az epulet jokor allt a muzeum rendelkezesere, elkezdodtek az allagmegovasi munkalatai. Tehat 1988 ota a Dobo-kastelyban vannak a muzeum idoszaki kiallitasai...

Telen a muzeumi elet kisse visszafogottabb. Egyreszt hianyoznak a zajongo latogatok, a kirandulo gyermekcsoportok, masreszt folyik a „hangyamunka", keszulodes a kbvetkezo kiallitasokra, es ertekelikaz elmultesztendot. Ezuttal Levan az elmult 70 evet vettek szamba.

MOTESIKY ARPAD (A szerzo felvetelei)

dr. Sandor Karoly muzeoldgus

Necsey Jozsefverebelyi postamester igen szenvedelyes gyujto volt. Nagyon nagy hangsulyt fektetett Verebely kornyekdnek feltarasara, igy lassan-lassan muzealis ertekek gyultek ossze otthonaban. A muvelt es szdles latdkoru postamester ur tavlatokban is gondolkodott, amikor a levai eldljdrosaghoz cimzett leveleben az alabbiakat irta: „Erds hittel hiszem, hogy a Muzsak es Pan tiszteleteben keletkezett gyujtemenyek hazai kulturank javara tovabbra is fenn fognak maradni, csirajaul egy orszag-videk, kompakt terulet Kulturhazanak abban a kdzmuvelodesi kozpontban, amelyenul en a tortenelmi levegoju Levdt, Kdzonsdgdt mindenkor ismertem es tiszteltem."

Regi aratasi eszkdzok