Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-11-05 / 22. szám

Tanul unk egymastol

Mar rendszeresek az eg6szsegiigy es a szocialis szfera teruleten dolgozok csehorszagi es szlovakiai szakszervezeti kepviseldinek talakozoi. Az id6n a Magas-Tatraban tartott oszejovetelen cseh reszrol a szakszervezet v6grehajtd tanacsa, szlovak r6szrdl pedig vegrehajto bizottsaga vett reszt. A ket szakszervezet annak tudataban talalkozik rendszeresen, hogy azelott egy kdzos szakszervezeti szervbe tartoztak, s mindkettojiik szamara erdekes es foleg hasznos, ha bsszehasonh'tjak a rendszervaltas ota bekovetkezett 16- peseket Csehorszagban es Szlovaki6ban.

Atalalkozo programjarol es a tanacskozas eredmenyeirol Andrej Kucinskyval, az Eg6szsegiigyben es a Szocialis Szf6raban Dolgozok Szlovakiai Szervezete alelndkevel beszelgettiink.

— Elnok

ur, mi volt barati osszejovetel fo programja?

— Mindig

elore megegyezunk a tanacskozas fo pontjairol. Az iden negy tdmarol beszeltunk: az egeszsegugyi biztositok pluralitasarol, az orvosok allami es maganpraxisa parhuzamarol, a szakszervezetek vagyonarol es vegul a szakszervezeti tagsag rol — a tagok letszamanak csokkeneserol, s arrol, mit tehetunk a tagsag megtartasa drdekeben.

— Kezdjuk hat az egeszsegugyi biztosrtokkal. Ez a kerdes mostanaban kulonosen erdekes Szlovaki£ban. Milyen osszefuggesben beszeltek rola csehorszagi kollegaikkal?

— Ez

a temakor gyakorta szerepel tanacskozasaink napirendjen, s halasak vagyunk a cseh kollegaknak azokert a tapasztalatokert, amelyeket a biztositok alakulasa idejdn atadtak nekunk, elsosorban azt, hogy a biztositok nagy szama elobb-utobb kaoszhoz vezet, az anyagi forrasok attekintetlensdgehez, stb. Termdszetes, hogy mas orszdgok gyakorlatat is attanulmanyoztuk, de Csehorszag megiscsak kozelebb all hozzank, hiszen tulajdonkeppen egyforman indultunk, meg ha hangsulyozzuk is, hogy a kiindulopontok azert nem voltak azonosak. Problemaink azonban mindenk^ppen hasonloak.

— Az elso temakorrel szorosan osszefiigg a masodik: az orvosok allami es maganpraxisanak parhuzama.

— E tekintetben cseh koliegainkat az erdekelte kulonosen, mikent oldjuk meg mife- Idnk ezt a kerdest, mert naluk sok a bonyodalom korulotte. Csehorszagban ugyanis egyre surubben kovetelik az orvosok a ketfele gyakorlat lehetoseget. A tdrvdny azonban nem ad erre lehetoseget. Mas viszont a torvdny es mas a valosag, hiszen Pragaban — ez nyilt titok — sok allami egeszsegugyi intezmdnyben alkalmazott orvos vezet egyidejuleg maganrendelest is, s nagy intenzitassal kovetelik ennek a parhuzamnak a legalizaldsat.

— Nezzuk

a harmadik pontot, amely a mi szakszervezeteinket illetoen is egetd kerdes. A szakszervezetek vagyonarol van szd.

tak a csehorszagi szakszervezetiek, mert a vagyonkezelo szervezetek folyamatos dnallosodasaval egyre inkabb elveszitik az ellenorzes lehetoseget, sot vagyonuk is veszit ertekebol.

— A

negyedik programpont a szakszervezeti tagsag helyzete, illetve letszama. Vannak lenyeges kuldnbsegek a ket orszag tagsagat illetoen?

— Ebben

a kerdesben allunk talan a legkozelebb a csehorszagi szakszervezetekhez. Szinte teljesen azonos gondokkal kell szembeneznunk, melyeknek vdgeredmenye ugyanaz: tagjaink letszama folyamatosan csokken. A talalkozo sordn arra az eredmenyre jutottunk, hogy a tagsag fellendftese komolyabb hozzaallast, peidaul egy komoly felmero munkdt igdnyel. Nem allhatunk a kdrdeshez ugy, mint annak idejen: nem toborozhatjuk a tagokat kampanyszeruen vagy eroszakkal. A fejlettebb orszagok helyzetet kell alapul vennunk, s rogton rajovunk, nalunk sem tragikus a tagsag letszdma. Ez arra int minket es a cseh koliegakat, hogy komolyabban kell e kerdessel foglalkoznunk 6s jobban ki kell hasznalnunk a fejlett orszagok tapasztalatait, amelyeket a szakszervezetek tortenelmi fejlodese alapoz meg.

— Milyen altalanos kovetkeztetesre jutottak a csehorszagi es szlovakiai egeszsegugyi szakszervezetek tevekenysegenek osszehasonlitasa soran?

— Annak ellenere, hogy ma mar mindenki megy a maga utjan, kolcsonosen hasznos, ha tapasztalatokat csereiunk. Az emlitett kdrdeseken ktvul meg sok mindenrol beszeltunk. Peiddul a kollektiv szerzoddsekrol, az drdekegyeztetd targyalasokrdl, amelyek nalunk a torveny adta lehetosegek szerint folynak, am Csehorszagban nem mindig kerul rajuk soraz elvarasok szerint. Beszeltunk peidaul az egeszsegugyi iskolakrol. Megdobbentunk, amikor megtudtuk, hogy Pragaban az eddigi nyolc egeszsegugyi iskolabol szeptembertol negyet bezartak.

Ha globalisan nezzuk a ket orszag szakszervezetet, elmodhatjuk, hogy a csehek ramenosebbek, s kdpesek voltak magasabb alapbdreket kiharcolni. A mindennapi ember szamara ez a legfobb kerdes. Hozza kell azonban tennem, hogy meg sok mas teruleten fejtunk ki komoly munkat. Nem elhanyagolhato teny peidaul, hogy lehetosegunk van hozzaszolni a megvitatando torvenyekhez. S lehet, hogy a cseh kol- Idgakhoz viszonyitva lasabban haladunk elore, de megiscsak haladunk, lepesrdl ldpdre. S vdgul is mindket egeszsegugyi szakszervezetnek ugyanazok a ceijai: hogy biztositsdk es megvedjek a munkalehetosegeket, hogy vedjek tagjaik erdekeit. Ezert talalkozoink mottoja is azt hangsulyozza, hogy fogadjuk meg egymas tanacsait es tapasztalatait, kdlcsondsen okuljunk beloluk, hogy elkeruljuk a lehetseges hibakat.

FIALA ILONA (A szerzo felvetele)

— Reszunkrol ez volt a fo tema, amelyet az elokeszuletek soran megvitatasra javasoltunk. Nalunk az Egyseges Vagyonalap (EVA) kezeli a szakszervezetek vagyonat, s munkajaval sokan nem eiegedettek. Mi a Csehorszagban vegbemeno praktikak felol erdeklodtiink. Ott a helyzet talan mdg rosszabb a vagyont illetden, mert a szakszervezetek vagyonat rdszben az Unia, rdszben pedig a GEN RT kezeli. Ez utobbi reszvenyekre valtotta az altala kezelt vagyon rdszet, s meglepodtunk, amikor megtudtuk, hogy tevekenysdge rengeteg kivetnivalot hozott. A reszvdnyek ertdke folyamatosan csokken, igy a befekteto szervezeteknek egyre kevesebb a nyeresdguk sajat vagyonukbol. Nem akarom rdszletezni ezt a kerdest, teny, hogy mindket formdban csalod-Andrej Kucinsky