Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-10-08 / 20. szám
ERON FELUL Sulyos betegek nehez apolasa A sulyos beteg a csal6dban mindig kulonos fizikai 6s fdk6nt pszichikai megterhel6st jelent a tobbiek sz6m6- ra. Meg kell tanulni egyiitt elni vele es elviselni a helyzetet. Nem konnyu dolog ez. Tobbek kozott tudjak, bogy elveszitik a kozeli hozz6tartozot, akinek segi'tsegere ds tamogatasdra m6r nem sz6mi'thatnak. A faradtsdgon kiviil erzik a tehetetlenseget is, 6s kezdetben ta- I6n meg rosszabbul vannak, mint a beteg, aki meglepoen konnyen kepes elfogadni 6s beletbrodni a sajat sorsaba. Nem csupan a rakos betegekrol van szo, akik fokozott gondoskodast igenyelnek, hanem olyanokrol, akik a legkiilbnbozobb egeszs6gkarosulasban szenvednek: a balesetektol kezdve, a mozg6sszervek megbetegedesen at, az idegrendszer, a szi'ves az errendszer (gyakoriak a szeliites kovetkezteben megbenult vagy szavat vesztett esetek) rendellenessegei egeszen a pszichiatriai esetekig. Van, amikor csak atmeneti a sulyos allapot, amikor a gyogyi'tas a gyogyulashoz vagy legalabb a paciens allapotanak lenyeges javulasahoz vezet. Sajnos, gyakoriak az olyan megbetegedesek, amelyek a kozeli szemely halalat okozzak, es meg kell szoknunk, hogy ezt a gondolatot el kell viselnunk, es a sulyos betegek eletenek utolso napjait igyekezzunk emberive tenni. A mi egeszsegugyunkben az esetek tobbsegeben nem mondjuk meg a paciensnek a teljes igazsagot az allapota sulyossagat illetoen. Semmikeppen sem vessziik konnyelmuen, felvallrol az allapotat, de nem nyilatkozunk egeszen pontosan a diagnozisarol es a prognozisrol sem. Ha megis megtesszuk, ez kiilonleges esetnek szami't. Inkabb arra toreksziink, hogy a paciensben felkeltsuk az eletkedvet, es erositsuk a remenyt, hogy allapota javulni fog. Tapasztalataim szerint a betegek inkabb lelki tamaszt varnak es a termeszetes gydgyitasi segi'tseg mellett az a tudat nyugtatja oket, hogy a betegsegiikben nincsenek egyediil. Itt az orvos, akihez mindig bizalommal fordulhatnak, es itt a csalad, amely a nehez pillanatokban mellettuk all. Egyszoval: nem lehet olyan erzese, hogy mindenre egyediil van. Mi gyakran nem is tudatositjuk, hogy a paciens mennyi sokat tud a betegsegerol, sot azt is tudja, hogy haldoklik, de nem mutatja ki. A pacienst tehat „nem irhatjuk le“, de hamis remenyeket sem taplalhatunk benne, mert az rosszabb, mint a fizikai elmulas tudata. A csalad tagjainak mindig kell hogy legyen idejuk arra, hogy a beteg mellett tartozkodjanak, ha 6 kifejezetten nines ellene, meghallgass6k ot, es az iranta erzett szeretetet is ki kell nyilvanitaniuk. Fontos, hogy „bekapcsoljuk“ a beteget a csalad eletebe, forduljunk hozza tanacsert, tehat kezeljiik ot a csalad teljes erteku tagjakent, akinek adunk a velemenyere. A lelki „kenyelem“ mellett torodni kell a beteg koriilmenyeivel, es torekedni kell a betegseg tiineteinek merseklesere. A leggyakoribb problemak, melyek a hazi apolas soran elofordulhatnak: Fajdalom. Gondoskodni kell arrol, hogy a beteg minel kevesebbet szenvedjen, pontosabban, hogy egyaltalan ne legyen fajdalma. Erre szolgalnak a tablettak, porok, kupok, injekeiok. Ha a gyogyszerek nem hatnak, mindig az orvossal besz6ljuk meg a tennivalbt. Etvagytalansag. A beteg kulonbozo okok miatt szenvedhet 6tv6gytalans6gban. Okozhatj^k ezt a gydgyszerek, amelyeket fogyaszt, f&jdalmai lehetnek az emdsztorendszer valamely rhszdn, de elofordulhat, hogy 6ltal6nos btelundora van, vagy faradt, kimeriilt. Az 6tv6gytalansagot gyakran kfs6ri a hanyas. Igyekezziink azzal kinalni a pacienst, amit szeret, vagy amire legalabb egy kicsit van gusztusa. Napkozben gyakran kis adagokban adjuk az etelt. Legjobb a folyekony vagy a kasas allagu etel. Halt etkezes kozben adjunk. Probaljunk valamilyen nyalanksaggal is kedveskedni — csokoladeval, gyumolccsel, fagylalttal, az orvossal valo megbesz6les alapjan esetleg kaveval vagy kis mennyisegu alkohollal is megkfnalhatjuk a beteget. Hanyas. Nagyon gyakran okozhatjak a gyogyszerek, amelyeket a betegnek szednie kell. De a hanyas ellen is adhatunk orvossagot, megpedig az etkezes elott. Ha a pacienst etetni kell, ne fekvo helyzetben, hanem legalabb felig felultetve adjuk neki az etelt. Eves elott es utana is hagyjuk ebben a helyzetben. Mar emlitettem: kis adagokban, nem ingerlo elelmiszert adjunk. A beteget az etkezes elott es utan pi hentetj uk. Hasmenes. Ugyanugy mint a hanyast, a hasmenest is eloidezhetik a gyogyszerek vagy maga a betegseg is okozhatja. Jo, ha van keznel ellenszer, de egyben kizarunk az etrendbol minden olyan elelmet, amely a beteget fokozott belmukodesre keszteti. Mellozzuk valamennyi tejtermeket, fokent a savanyukat. Keriiljuk a kover, illetve a rantott eteleket, a huvelyeseket, korultekintoek vagyunk a friss zoldseggel, gyumolccsel is. Igyekszunk a betegnek elegendo folyadekot adni — a teak a legmegfelelobbek. Keruljiik a rostos hteleket is. Szekrekedes. Nem tul gyakori. Magcin a betegshgen kiviil okozhatja a nem megfelelo taplalek, a mozg6shi6ny, a keves friss levego, a kev6s folyadek, es nemely gyogyszer is eloiddzheti. Azokat az eteleket, amelyeket korabban a hasmenesnel nem ajAnlottunk, szekrekedeskor fogyaszthatja a beteg. Ha a paciens Allapota engedi, a lakasban mozognia kellene, kedvezo idoj&ras esetbn pedig setalni vigyuk, vagy a friss levegon tartozkodjon. Ez az 6llapot6tol fiigg. Semmikeppen ne engedjuk, hogy az agyban „elhagyja magat“. Neha segithet egy enyhe hashajto vagy nehany trukkre is megtanithatjuk a beteget, hogy rendszeresen legyen szeklete — ehgyomorra igyon egy pohar meleg vizet, vagy ha lehet, adjunk neki gyonge kdvet, fogyasszon aludttejet, zabpelyhet, masszfrozza a hasat stb. Felfekvesek. Azokon a betegeken keletkeznek, akik hosszu ideig agyhozkotottek es gyakran azonos helyzetben fekszenek. Ezert minel gyakrabban mas helyzetbe kell forditanunk oket. Felfekvesek legtobbszor a feneken es a kbnyokdn mutatkoznak. Ugy elozhetjuk meg, hogy textillel bevont uszogumit helyezunk a beteg ala. Hasonloan a konyok es a sark ala is tehetunk puha alatetet. Ha mar sebek keletkeztek, az orvos tanacsa szerint jarunk el. Sok paciens nem kepes a vizeletet es a szekletet visszatartani. Az ilyen esetekben igyekezzunk szarazon tartani a beteget. Az agy lepedojere teritsunk gumit es erre meg egy lepedot, de felig osszehajtva, hogy ezt konnyen cserelhessuk. Legyen keznel agytal vagy uveg, es minden tisztabateveskor mossuk meg a beteg alfelet. Kiszaradt szaj. A sulyos betegeknek gyakran kiszarad a szajuk, nyelvuk, szajuk szele cserepesse valik, verzik az inyuk. Ezert ne adjunk fuszeres, ingerlo etelt, hanem sok folyadekot, ha kell, szalmaszal segi'tsegevel. Alvaszavar. Gyakran megvaltozik a beteg eletritmusa: nappal alszik, ejszaka pedig fent van, vagy pedig almatlansagban szenved. Ha a beteg segi'tsegevel nem sikerul valamilyen rendszert kialaki'tanunk, beszeljuk meg az orvossal az altato tablettak szedesenek alkalmassagat. Probaljuk az ejszakai alvas elott a zavaro tenyezoket kikuszdbolni. Gyozodjunk meg, hogy a betegnek nincsenek fajdalmai, hogy erezze, szukseg eseten mellette vagyunk. Igyekezzunk napkozben „elfoglalni“ es „kifarasztani“. Adjunk neki konyvet, hallgasson radiot, nezzentevet, beszelgessunk vele, ha allapota engedi, mozogjon. Ha egyediil van otthon, jo, ha k6znel van a telefon, hogy tudja, mindig elerhet valakit. Es vegezetul: Mindig kell, hogy legyen valaki, akire szami'that. Az orvos, a novbr, a pszichologus. Ha a beteg hi'vo, a pap is meglatogathatja. Es mindig akad valaki, aki a csa- I6d tobbi tagja mellett 611. Ugyanis vannak idoszakok, amikor ok vannak a fizikai es szellemi erejuk hataran, mert a sulyos beteg apolasa, vagy a gyogyi'thatatlan pacienssel valo torodes gyakran eron feletti. Raadasul probaljuk elkendozni, milyen neheziinkre esik az apolasa es hogyan szenvedunk — gyakran jobban, mint maga a beteg. DR. LUBICA PETERAJOVA ...addig jo, amfg jar... M. Nagy Laszlo felvetele
