Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-09-24 / 19. szám
1879-ben, mikozben hoi Zsofika, hoi Danica ablaka alatt setaltam, a fehe rtem plomi gimnazium irodalomtanara, dr. Ferenczy Jozsef, egy konyvet ajandekozott nekem, „Osztonzesul a magyar irodalom tanulasara". A konyvet a tanar ur maga irta, cfme: Tompa Mihaly. Engem, a kalandehes ifjut, Tompa eletebol leginkabb a lepecsetelt csomag erdekelt, melyet letetbe helyezett a jaszoi premontrei prepostsag konyvtaraban, azzal a rendelkezessel, hogy majd otven evvel az fro halala utan bontsa tel a Tudomanyos Akademia. Orszagszerte talalgattak, mi lehet a csomagban, es voltak, akik megeskiidtek ra, hogy a premontrei monostorban egy irodalmi kincs varja a feltamadasat. Magam szivvel-lelekkel csatlakoztam a kincsvarok seregehez. Mikor az otven esztendo letelt, en mar az Akademia tiszteleti tagja voltarn, es igy konnyu volt magamat a Tompa-bizottsagbabevalasztatnom. Tagjai voltak: Berceviczy Albert elnok, Heinrich Gusztav fotitkar, Beothy Zsolt, Vargha Gyula es magam. Egyikjo baratom, aki kepviselotarsam is volt, grot Serenyi Bela, valoszinuve tudta elottem tenni, hogy a legegyenesebb utJaszora Putnokon vezet keresztiil, ahol neki birtoka van. A sok vihart latott putnoki var, melyet kastellya alakitottak bt, tulajdonkeppen Putnoky Moric tulajdona volna, ha osei nem keveredtek volna 1566-ban a Bebek-fele folkelesbe, de mivel megtettek, a becsi kormany elkobozta a birtokot varastul. Elmentem tehat Putnokra, ahol a Serenyi-kastelyban talaltam Csatho Kalmant felesegestul es Goth Sandort szinten asszonyostul, azonkivul azakkori Magyarorszag egyik leg m ulatsagosabb emberet: Barczy Istvan budapesti polgarmestert. Kesobb megjelent a helyszfnen Pap Geza barb is, aki viszont az orszag legvaratlanabb „megjelendje“. Most mar hadd beszeljek Serenyi Bela grofrdl. 6 szalas, szep, nagy eszu es elragadoan kedves ember volt. Egy parany it — de csak egy paranyit! — palocosan beszelt, es ez a rendhagyosag kiterjedt minden szokasara es nezetere, amennyiben mindenben egy paranyit mas volt, mint atlagos felebaratai. Igy peldaul ravette a putnoki haztulajdonosokat, hogy olajfestekke I floderozzak a deszka- es leckeritesuket, lakkozzak feherre vagy fuzoldre a gemeskutjukat, es oltoztessek kacer szinekbe a malacolukat. Kedvet tudott csinalni asszonyoknak es Ibnyoknak, hogy viragot neveljenek az ablakukban es az udvarukon, es nybron at Putnok valosaggal fuldoklott a viragozbn alatt. A sajat parkjaban pedig nem turte, hogy egyik fa rbvesse arnyekat a masikra, aminek kovetkezteben a fak jo tavol alltak egymbstol, de hasonlo gyonyorQ szblfak masutt nem is ndttek. Serenyi megfgbrte nekem, hogy auton elvitetet a prepostsagra, es mikor a kocsi eloallott, Pap Geza mar benne ult. Varatlan megjelenesevel meg akarta lepni a jaszoiakat. A monostorban mar ott talaltuk az akademiai bizottsagot. A prepost, Takacs Menyhert, pgyike a legdelcegebb uraknak. Az atleta ferfitest a szerzetesi kontbs alatt talan meg job-Tompa Mihaly Fekete Konyverol Jovore lesz harminc eve, hogy Hanvan kiastak Tompat. Szo szerint. Csontjait, koponyajat, komplett az egesz Mihalyt, ugy ahogy es ami maradt belole, naturban. Tizennegy eves fejjel, sajat szememmel lattam mindezt a templomkertben. A hanvaiak colstokkal is lemertSk. Valoban nagy, fovel ketmeteres ember volt. Erejerol legendak forognak kozszajon, hogy az erkdly rol kilogatta kocsisat, mert az nem akart befogni, de hat 6 pap leven nem banthatta inkabb eleresztette: verje meg maga az Ur, szemhlyesen. Eleteben is szellem6ben nagy ember volt Tompa, olyannyira, hogy bizony ez dt testileg-lelkileg szinte vasabroncskent szoritotta. Az Ur meg m6g ra-ratett egy lapattal, szegdny kisgyermekeit is elvette. „Azt biinteti, kit szeret...“ Kozel harminc eve tulajdon szemeimmel lathattam, Tompat meg holtaban is nagyon szeretik Gomorben. Hanvan, Rimaszombatban egyarant. Mert olyan halas utokorral aldotta meg dt az Ur, melytol ugyancsak nehez szabadulni. Lehet, Aranynak Pesten a nagyvSrosban sokkal konnyebb a fold. Talan mert nines olyan egyediil mint Mihaly. De vdgeredmdnyben annak idejen Hanvan nem is konkrdtan magat Tompat kerestdk — gondolhattak, hogy ott lesz —, hanem azt a bizonyos Fekete Konyvet, melynek nem tudt£k a holletdt, es mindenfele legendak kerengtek a tartalmarol. 1968-ban nagyon varta a ndp a csodat, de nem lett belole semmi, csak annyi, amit klasszikusunk osszegyujtott versei kozt is megtalalhattak volna, maga a Muszka trefa. Akinek modjaban all, erdemes elolvasni. Az itt kozzetett, a temaval kapcsolatos reszlet a Szepirodalmi Konyvkiado altal megjelentetett Huvdsvolgybdl szarmazik, mely Herczeg Ferenc emlekezeseit teszi kozze. -bettesban ervenyesiil, minta katonai egyenruha alatt. A prepost atkalauzolt minket, akademikusokat, a konyvtarba. Kbriilultiink egy asztalt, es az izgalom elerte tetofokat, mikor Takacs elenk rakta a gondosan lepecsetelt iratesomagot. Berzeviczy felbontotta... Es elokeriilt eletun k egyik legnagyobb csalodasa... Egy beteg ember panaszai. De micsoda kicsinyes es jelentektelen okok miatt. Hogy a plebania ablakai olyan alacsonyak, hogy a libak begagognak a szobaba... Es hogy a szolgabfro udvariatlan volt vele, de ezt csak otven ev mulva szabad elmondani, mikor mar a hatalmas varmegye nem sertodik meg... Azutan adomak! Gyonge, rossz mokak, bar lehet, hogy otven ev folyaman kiparolog minden adoma lelke, es visszamarad az izetlen salak. Szoval: ez6rt ugyan kar volt Jaszora tornunk. De a ra kovetkezo ebedre az eszaki sarkrol is erdemes lett volna eljonni. Nem vagyok inyenc, egy darab szalonnaval is beerem, de a jaszoi akademikusebedre Charon barkajaban is emlekezni fogok. Tompa Mihalyrol nines mar mondanivalom, de van grot Serenyi Belarol. Jo idovel kesobb egyszer alkonyatkor benyitott a huvosvolgyi hazamba. — Holnap reggel operalnak. A mutet vagy sikeriil, vagy nem. No szervusz... sietek! A mutet nem sikerult... Egy nagyon kedves es igen ertekes emberrel megfogyott a magyarsag. En utolag kaptam csak eszbe, hogy Serenyi Bela miert jart nalam: bucsulatogatast akart tenni.