Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-09-10 / 18. szám
A folvetelek keszitese 1/ Kinyitjuk a lencsetakaro lemezt. Az exponalo gomb csak akkor mukddik, ha a lemez mar teljesen ki van nyitva. 2/A fenykepezogep lencsejet a temara iranyltjuk, amelyet le akarunk fenykepezni, s a gepet egy helyben mozdulatlanul tartva megnyomjuk az exponalo gombot. Ne feledjiik: Fenykepezesncl vigyazzunk arra, hogy keziinkkel (vagy massal) ne takarjuk el a lencset. Ha ugyanis ujjunkkal (vagy egyebbel) a lencset eltakarjuk, a keresoben azt nem eszleljuk. Azaz a fenykepezogep tartasat is meg kell tanulni. A kovetkezo kephez tovabb kell forgatni a filmet, amig a tekerogomb meg nem akad. Ezt ajanlatos kozvetleniil a folvetel elkeszitese elott elvegezni, hogy a zarszerkezet ne legyen foldsiegesen folhuzva. Mivel a beepitett objektiv 1,2 metertdl a vegtelenig eles kepet ad, a beelesitessel nem kell foglalkoznunk. A kompozicio Arrol van szo, hogyan kell kivalasztani azt a reszletet, amelyet a filmen megdrdkitiink. A fenykepezogep ugyanis nem latja mindazt amit mi, hanem csupan a keresoben megjeleno reszletet. Vagyis „nem latja“ a reszleten kivul eso osszefiiggeseket. Aki erre nem iigyel, az altalaban gyatra, kimondottan hianyerzetet kelto kepet csinal. Errol arulkodik pcldaul a kepen elhelyezkedo szemelyek, targyak osszevisszasaga, esetlegessege, gyakran iiresnek tiinik a folvetel. Legfobb ideje tehat elgondolkodnunk azon, van-e esclyunk arra, hogy olyan kepet keszitsiink, amely jol van megkomponalva, vagyis a teljesseg kellemes illuziojat kelti, amelycn semmi sem foldsleges, ellenkezoleg: a kep „mond“ nekiink valamit. Van megoldas! Vegyiik kisse szemiigyre fenykepezogepiinket. Ha az objektiv kozepen kepzeletiinkben ket egymasra merolcges cgyenest huzunk, megallapithatjuk, hogy a kepkereso ezeken kivul csik. A kcpkcresdben ugyanis nem az objektivon kercsztiil latjuk a kepet. A kiilonbscg fenykepezogepcnkent valtozik. Mi kovetkezik ebbol? Mig az egytiikros gcpeknel az objcktivon kcresztiil neziink es pontosan az keriil a filmkockara, amit a keresoben latunk, a kompakt gepeknel valamclycst mast latunk a keresoben, mint ami a filmkockara keriil. Elterest vizszintes es fiiggoleges iranyban is tapasztalhatunk. A kozeli kepeknel az eltercs nagyobb. .; jAkPTjAkFi Az esok bekoszonte elott i. A sargarepat, a petrezselymet, a zellert, a to rm at, a pasztinakot 6s a c6klat a tartosan esos idok bekoszdntdse elott szedjuk fel. A gybkerzbldsdgek leveleit lecsavarjuk: nem vagjuk le. Tarolas elott alaposan valogassuk at a termest. A serult, ragott, fertdzott zoldseget rakjuk kiildn, ezeket meg rovid ideig se taroljuk az egeszsegesekkel. Ezzel megelozhetjuk a korokozok tarolas alatti elszaporodasat. Az elozoleg minden romlo anyagtdl mentesitett pinceben — a fertotlenftest kovetoen — a fal mellett egy reteg tiszta, friss, nyirkos homokot — vagy fureszport—teritsunk le. A homok- vagy fureszporretegre fektessuk ra a gyokereket egy retegben oly modon, hogy a koronajuk (vastagabb reszuk) a pince beltere tele nezzen. Erre teritsunk ismet egy reteg homokot (vagy furdszport), s erre rakjunk egy ujabb r6teg zoldsdget. Az fgy letrehozott „szendvicsszerkezet“ magassaga eldrheti akar a masfdl mdtert is. Megfelelo helyisdg hidnyaban a gyokerzoldseget a szabadban is tarolhatjuk. Ennek a modja az, hogy olyan helyen, ahol telen sem all meg a viz prizmat keszitunk. A prizma alapja 70—110 cm szeles (hosszusagat a tarolasra szant zoldseg mennyisege hatarozza meg) es kb. 5 cm vastag homokagy legyen, erre keruljon arasznyi vastagsagban gyokerzoldseg, majd 3—5 cm-nyi homok. Ezt nehanyszor ismeteljuk meg, s vegul a zoldseg-homok retegeket fedjiik le 60—80 cm homokkal, 20—30 cm-nyi szaraz, egeszseges szalmaval. Jo ha a prizmaba hosszu h janyszalas homerot is helyezunk, i nellyel idonkent ellen-3 £ orizhetjuk a prizma belso homersekletet. Ha ez 2-3 C- fokra sullyed, akkor feltetlenul helyezzunk a prizmara 20—30 cm vastagsagu foldreteget. A beazas ellen foliaval vedjuk a prizmat. Az egyes fajtak kozul sargarepanal a „Rubina“, az „Olympia“; a petrezselyemnel a,. Dobra", a „Hanacky"es az „Olomoucky dlhy“; a zellernel pedig a „Maxim" 6s a „Kompakt" legalkalmasabbak a teli tarolasra. A cekla es a retek nagyon erzekenyek a fagyra, ezert meg az elso fagyok beallta elott keritsunk sort a betakaritasukra. Veluk ellentetben a porehagyma karosodas nelkiJI attelel. Ha tarolni akarjuk, akkor legkesobb november vegeig assuk ki a foldbdl. A gyokerzetet es a leveles reszt ebben az esetben roviditsuk meg. Az igy elokeszitett porehagymat melegagyasban vagy pedig pinceben tarolhatjuk. Nagyon teves az az elgondolas, hogy a foliasatrakban novenyeink vedve vannak a korai fagyoktol. Gyakorlatilag a szaraz folia alatt a fagyveszely sokkal nagyobb, mint a szabadban. Azzal is szamolnunk kell, hogy az uj, tiszta foliak — mivel aloluk nagyobb a kisugarzas — kevesbe tartjak vissza a meleget, mint a megsargultak, elszennyezddottek. A teli kaposztat meg ebben az idoszakban is karosithatjak a bagolylepke hernyoi. Ellenuk viszont csak abban az esetben permetezzunk, ha fiatal larvakat is talalunk a leveleken. A bagolylepke hernyoi ellen — a kaposztapoloska ellen is hatasosak—a piretroidokat (pl. Decis) alkalmazzuk. II. A faultet6sre val6 felkdszuldst is tanacsos mieldbb megkezdeni. Mindezt azert hangsulyozzuk, mert gyakori tapasztalat, hogy ez a fontos dszi munka nem kapja meg az ot megilleto rangot. Az elso hiba az, hogy a telepites otletszeru. Hallunk, olvasunk fajtakrol es alaposabb tajekozodas, szemelyes meggydzodes nelkul dontunk arrol, hogy mit vegyunk. Az ujdonsagok kritikatlan elfogadasa vezet a masik hibahoz, kertunk tulzsufoltsagahoz. Osszevalogatjuk a reklamozott fajtak oltvanyait, s azutan elhelyezzuk oket az adott teruleten. Gyakorta meg azt sem vesszuk figyelembe, hogy milyen faalakot kivanunk nevelni. Kiskertbe csaktorpefa valo, termokaros orsonak vagy sovenynek nevelve. Nem olcso mulatsag ma margyumolcsfat telepfteni, de nem filleres dolog a felnevelese, egeszsegenek megorzese sem. Ezert mar a facsemete vasarlasakor legyunk korultekintdek. Kivalasztaskor foleg az alabbiakra terjedjen ki a figyelmunk: a facsemete torzse legyen egyenes, 3-4 fejlett oldalvezervesszoje legyen, ezek a vesszok a torzzsel ne zarjanak hegyesszoget, az oltas helye legyen begyogyult es egeszseges, a gyokerzet pedig dus es fejlett. III. A must erjedese sokkal zavartalanabbul folyik le, ha kotyogdt hasznalunk. Ily modon a mustgazok konnyen eltavozhatnak, ugyanakkor pedig elkerulhetjuk, hogy a must a kinti levegovel erintkezzen, s karos elesztogombak es ecetbakteriumok keruljenek bele. Ahol nines a kozelben szakuzlet, erdemes magunknak kesziteni ilyet. Csupan egy tolcsert, egy rovid muanyag vagy gumi csovet es egy uvegpoharat kell beszereznunk. A csovet helyezzuk a tolcser szajaba, ontsunk kore vizet, es boritsuk le az ijvegpoharral, vegiil pedig a tolcser szarat helyezzuk az akonanyilasba. IV. Hagymasviragaink kozul kedvelt es kozismert a jacint es a tulipan. Sok oromunk lesz, ha most ultetiink beloluk, cserepbe, kis ladaba, vagy barmilyen alkalmas edenybe. Mindket virag 6—8 het alatt gyokeresedik be, fajtajatol fuggoen. Ezalatt 6—10 C-fokos helyen kell tartani, es mersekelten bntozni. Amikor a hajtascsucs novekedesnek indul, sbteti'tsuk be fekete papirral vagy mas sotet anyaggal, es 20—22 C-fokos helyen hajtassuk. Ha a viragbimbok megjelennek, mar nem kell sdtetfteni, elegendo a 15 C-fok koruli homerseklet. Ultetestol a viragzasig 2,5—3 honapot kell szamftanunk. A krizanten (felvetelunkon) ma mar nemesak a kegyelet viraga. Oktober elso feleben foleg a szijrkepenesz, valamint a szeptorias levelfoltossagveszelyezteti. E levelbetegsegek ellen leghatekonyabb a Fundazol 50 WP (0,06 szazalekos), illetve a Dithane DG (0,2 szazalekos) tomenysegu oldataval valo permetezes. CSIBA LASZLO
