Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-09-10 / 18. szám
Sz. A. ogyallai olvasonk azt irja, hogy mar 8 eve nem 61 a ferjevel. A ferjje beadta a valokeresetet, de a kozos tulajdon eloszt£sardl nem hajlando targyalni. A hazastarsak kozos osztatlan tulajdonat csak a valast kovetoen lehet megszuntetni 6s rendezni. Tehat meg kell varni a valast kimondo jogeros birosagi vegzest. Ezt kovetoen a Polgari Torvenykonyv 149. paragrafusa ertelmeben a volt hazastarsak kozotti megallapodassal ezt meg lehet szuntetni, vagy amennyiben ez nem lehetseges az egyik vagy a masik fel magatart6sa miatt, ugy ezt a vagyoni kerd6st bfrbsdgi uton lehet csak rendezni, 6spedig a h6zast6rsak kozos osztatlan tulajdonanak megszuntet6s6re 6s rendez6s6- re beadott kereset alapjan. A birosag e tekintetben a Polgari Torvenykonyv 150. paragrafusa szellemeben jar el. E. Gy. kir6lyhelmeci olvasonk leveleben lei'rja edesapja meghurcoltatasanak korulmenyeit, akit 1944-ben kenyszermunkara hurcoltak a Szovjetunioba. Mivel edesanyja meghalt, a karpotlasra mint orokos, igenyt szeretne tamasztani. Valahol hallotta, hogy modositottak Magyarorsz6gon a k6rp6tlasrol szdld torvenyt, tudomasara jutott, hogy a gyermekekkel bdviilt a kirp6tl6st igdnyldk kore. Kdrl, hogy t6j6koztassuk reszletesebben. A karpotlasrol szolo magyarorszagi XXXII. szamu torv6ny 1992-ben I6pett hatalyba, 6s a jogosultak az elhurcoltak hazastarsat jeloli meg. Level6ben nem I'rja, hogy 6desanyja tul6lte-e edesapjat, illetve mikor halt meg. Amennyiben ez iranyu k6- relm6t edesanyja a meghatarozott idon belul nem nyujtotta be, ugy ezt mar halala utan az brokbsok nem tehetik meg, mivel a torvenymodositas folytan (1997. evi XXIX. sz. torveny) nem bovult az igenylok kore. Onnek tehat, mint gyermekenek a k6rpotlasi torv6ny szerint nines joga igenyelni a karpotlast. A leszarmazottak (csak a gyermekek, az unokak nem) csak abban az esetben jogosultak karpotlasra, amennyiben edesapjuk a kenyszermunka-taborban vagy fogsagban halt meg. DR. GYORGY ISTVAN A flMa A fobia kulonbbzo ingerekkel (targyakkal, szemelyekkel, korulmenyekkel) kapcsolatos beteges felelem, amelyet esszeru magyarazattal vagy gondolatokkal nem lehet eltuntetni. A testi tunetek koze sorolhatjuk a sfrast, gyengeseget, nyugtalansagot, izgatottsagot, kez- es labremegest. A fobia szerves reszeve valhat az ember eletenek, szervezetenek. Jelentektelen esetekben esupan arrol besze- Iunk, hogy valaki peldaul nem szeret autobuszon utazni, fel a madaraktol es a szarnyasoktol, vagy eppen a esuszomaszoktol. Ezek az esetek eppenseggel nem, vagy csak kis mertekben jelenthetnek hatranyt az egyen szamara. De vannak sajnos sulyosabb esetek is, amikor a fobia annyira felerdsodhet, hogy az erintett egyen (beteg, mert itt mar betegsegrol is beszelhetiink, amit kezelni kell) mar inkabb magaba zarkozik, sot bezarkozik, csakhogy az erintett dologgal ne talalkozzon. Ez elol esupan a klausztrofobiaban szenvedo menekiil, aki viszont nem turi, keruli a zart helyisegeket. De el kell mondani azt is, hogy nem minden felelem jelent fobias tiineteket. Peldaul, ha valaki nem kedvel egy embed es keruli a vele valo erintkezes minden koriilmenyet, meg nem jelenti azt, hogy az emberektol valo felelem mutatkozik meg nala. Csak akkor beteges a dolog, ha altalaban kerul mindenkit, meg ha azok az emberek szamara idegenek, nem jelentenek veszelyt. A fobia sok esetben megakadalyozza az embert abban, hogy a valodi veszelyt bsztonosen megerezze, mert esupan egy bizonyos targyra, elolenyre vagy koriilmenyre osszpontositja a figyelmet. Altalaban a fobiat kivalto ingereket kulso es belso eredetuekre csoportositjak. A kulsok koze sorolhatjuk az allatokat, helyzeteket, embereket, a belsok koze a betegsegek es a rogeszmek tartoznak. De gyakori a kombinalt forma is, amikor az ember fel a madaraktol es egyidoben valamilyen betegseg kialakulasatol is. A tapasztalatok azt mutatjak, hogy az allatokkal kapcsolatos fobiat rendszerint egy-egy allatcsoport idezi elo. A szituacioktol, korulmenyektol — a magassagtol, sotetsegtol, zart helyisegtol, vihartol, villamlastol stb. — valo felelemre az jellemzo, hogy barmely eletkorban kinyilvanulhat, a ferfiak es nok koreben egyarant, es tobbnyire itt egyetlen szituaciotol fel az ember. Azt is megallapitottak, hogy a szorongasban szenvedo egyeneknel gyakoribb a fobia. De a fobia maga is kepes szorongast eloidezni, hiszen visszatartja az egyent attol, hogy szembeszalljon a veszellyel. Fobia kialakulasahoz vezethet valamilyen kellemetlen esemeny vagy valtozas az egyen eleteben (szules, elhalalozas, stb.). A fobias embernek gyakran lehetnek rogeszmei, kenyszercselekvesei. Peldaul a fertdzesektol valo beteges felelemtol rogeszmeve valhat, hogy mindent alaposan meg kell mosni, sot olyan dolgokat is, amelyeket egyebkent nem szoktak megmosni. Ha a fobia annyira elhatalmasodik az emberen, hogy az egeszseget, letet veszelyezteti — peldaul, ha allandoan mossa a kezet, mert fel a bakteriumoktol, annyira kisebesedhet a keze, hogy meg inkabb elfertbzodik, mintsem hogy tiszta legyen —, akkor feltetlenul szakemberhez kell fordulni, aki aztan megteszi a szukseges lepeseket. Tobbnyire egyeni, csaladi es csoport-pszichoterapiat alkalmaznak, de a relaxacios terapiak is sokat segftenek. Termeszetesen mindezt megelozi egy egyeni kivizsgalas, a fobiat kivalto okok feltarasa. Es utana johet a kezeles. Az egyik leggyakoribb eljaras az, hogy a fobiat kivalto okra fokozatosan erzeketlenne probaljak tenni a beteget a vele valo szembesitessel. A gyogyulas eredmenye attol is fugg, hogy mennyi ido utan kezdik kezelni a beteget. Minel hamarabb kezdik, annal valoszinubb, hogy brokre megszabadul tole az ember. KOLES ELEONORA pszichologus ailurofobia — macskafobia agorafobia — ny fit teruletektol valo felelem zoofobia — allatoktol valo felelem aerofobia — beteges felelem a levegotol, ami a legzest segfto izmok gorcsbssegeben nyilvanul meg
