Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-08-27 / 17. szám
rfvilDti isrnAri liven terliet erdemes cipelni... Gondolatok a 21. szazad tanitasarol Az emberiseg felelmek es re* menyek kozepette kozeledi k a harmadik evezredhez. Az elso millennium idejen — ha hinni lehet a korabeli forrasoknak — az emberek legioi menekultek az erdokbe, hogy az ezredik evre josolt vilagpusztulast elkeruljek. Aszorongas es a felelem most sem kisebb. Az emberiseg fenyegetett volta joval nagyobba valt a kitagult es egyben eletveszelyesen osszeszukult vilagban. Ehezd foldreszek es kulbnbozo eld* jelu fanatizmusok, balkanizalodas es etnikai tisztogatas, termeszeti es tarsadalmi kornyezetiink szennyezodese, roviden: az emberiseg puszta letet fenyegeto globalis problemak nem nagyon indokoljak azt, hogy a masodik millennium az emberiseg iinnepe is lehetne. Pedig a ket evezred tanulsagai jovdbe mutato iranyjelzokent is csokkenthetnek aggodalmainkat. Az elso millennium idejen ismerkedtek meg Kelet-Kozep-Europa nepei azzal az eszmevilaggal — a keresztenyseggel —, melynek reven eloszor vallhattak magukat „gdrdgdk es zsidok“, „urak es szolgak" egyazon emberi nem kepviseloinek. S ezzel az itt elo nepek szivebe ultettek az igazsagossag es az egyenloseg igenyet, amely a tdrtenelmi fejlodes jelkepe es remenye lett. De mit „josol“ a pedagogia tudomanya a 21. szazadra? Es milyen iranyban fejlodik az oktatasugy? Az emberiseg puszta letet fenyegeto globalis problemak szori'tasaban sziiletett meg a globalis neveles elmelete es gyakorlata. Ez olyan tanitasi-tanulasi rendszer, amely nemcsak ismereteket nyujt termeszeti-tarsadalmi kornyezetunkszennyezodeserol, nemcsak megismertet a tarsadalomhoz, az emberekhez valo viszonyok normaival, a massag elfogadasaval, a nemzetkoziseggel, az empatiaval, az asszertivitassal stb. — s ez az egyik paradigmavaltas az uj pedagogiaban —, hanem az ismereteket keszsegge, a keszseget szokassa erleli. A lenyeg tehat nem valamilyen uj tantargyak bevezeteseben van, hanem abban, hogy a tanulo az okologiai, tarsadalompolitikai, dkonomiai es mas, gondosan megvalasztott es szelektalt, de egyseges rendszert alkoto ismeretekkel azonosuljon, epftse ezeket be az eletvitelebe es ennek megfelelo magatartasformat valasszon. Az iskolai foglalkozasok jelentos reszet ezert nem a klasszikus ertelemben vett tanitas, hanem a kulbnbozo szituaciokban torteno szemelyisegfejleszto gyakorlatok teszik ki. Peldaul hogyan lehet beepiteni mindennapi eletunkbe a tolerancia keszseget, azaz a teljes jog- es eselyegyenloseget minden ember szamara fajra, nemzetisegre, nemre, korra, vilagnezetre valo tekintettel. Tehat nem a mar elkoptatott nemzetisegre, fajra stb. valo „tekintet nelkul", hiszen a tolerancia eppen embertarsaim massagara valo tekintettel jelenti annak termeszetes elismereset es tiszteletben tartasat. A paradigmavaltasnak ebben a rendszerben tobb szintje van. Peldaul a maitol eltero a tanuloideal. Nem az eminens, tiszta jeles tanulo az, mert senki sem lehet mindenben atlagon feliili, kivalo. Egy valamiben azonban mindenki nyujthat atlagon felulit, s ezen a teren kepessegei maximumat kell produkalnia. Ma ugyanis a tanulas-tanftas a legtobb esetben zsakutca: a tanulok a tananyagon tobb-kevesebb eredmennyel, rakenyszeredve elvergodnek egy darabig, s ott, ahol mar csak a falat kellene ledonteni, hogy a munka elvezette, a faradsag szenvedellye valjon, megallnak. Ezeket a falakat akarja a 21. szazad pedagogiaja ledonteni. Segftsegul ehhez korunk legdinamikusabban fejlodo tudomanyat, a biologiat es az agykutatast hfvja. Hol, hogyan es miben valtozik az agy a tanulaskor, mi a tanulas „fiziolbgiaja"? A sejtek, az emberi szervezet milyen valtozason megy at akkor, amikor pl. a gyermek onfeledten, orakon at kepes szinte a vegkimerulesig jatszani; amikor a muvesznovendek, a jovo nagy zongora- vagy hegedumuvesze, napi hat-het orat kepes hihetetlen intenzitassal dolgozni, gyakorolni a normalis iskolai munkan tul. Szaz es szaz biologus es orvos, neurologus es pszichologus, sot a kis allatok jatekos kedvet kivalto okokat kutato etologusok, biokemikusok; ezer es ezer pedagogus vegez az utobbi evtizedben vilagszerte elmelyult, s ma mar gondosan egyeztetett kutatomunkat, hogy megfejtse ezt a csodat, hogy felfedje a „titkok titkat". Ismereteink szerint 112 egyetem es kutatointezet vegez hasonlo kfserleteket, 1992-ben pedig Torontoban megalakult a Globalis Neveles Nemzetkozi Intezete (International Institute for Global Education). Mindez tulajdonkeppen visszacsapas a globalis problemak altal kivaltott osszemberi veszelyeztetettsegerzetre, es a nagy erovel jelentkezo nihil-tudatra. Davis Selby professzor, a kutatasok egyik iranyftoja, tanulmanyaban elkepeszto adathalmazzal bizonyftja erzelmi eletunk elszegenyedeset, amely szerinte a „nihil“ terfoglalasanak egyik oka. Ugyanakkor megallapftja: semmifele, az erzelmi elettel osszefuggd pedagogiai tevekenyseget nem lehet es ezert nem is szabad eldfrasszeruen vegezni, vagy metodikai szabalyokkal megkotni. Ebbol eredoen csak a mely hi vataserzettel, hivatastudattal rendelkezo pedagogusok lesznek kepesek a 21. szazad iskolajaban tanftani. A globalis pedagogia tehat nem „modszertani“ modernizacio, nem egy szalra felfuggesztett pedagogiai koncepcio, hanem az emberiseg minden eddigi ismeretet feldolgozo, koncepciojaba beeplto, nyitott, tudomanyosan megalapozott szisztema. Hatasrendszerenekfontos elemei: a tanulo valahova tartozasa erzetenek, a hasznossagtudatanak a kialakftasa, a felelossegerzes a masikert, a tobbiert. Fontos az onismeret es az En-kep kialakftasa, a megbekeles onmagammal, szukebb es tagabb kdrnyezetemmel, a vilaggal empatikusan es asszertfven. S ezert kell — hangoztatja es gyakoroltatja ez az iskola-iskola: gondolkodva epitened kezeiddel egy egeszseges, tiszta es emberi vilagot. Ez az un. „4 H“-program (Head — fej, Heart — szfv, Hands — kezek, Health — egeszseg). A tobbletet ado ^csak. azcrt llyesmirdl beszeltem komaromi foorvos baratomnak, volt tanitvanyomnak, aki megkerdezte tolem, mivel foglalkozom. Mikor lattam, hogy valaszommal mar-mar kifarasztottam, en is megkerdeztem tole: mit adott neki a szlovakiai magyartanitasi nyelvu gimnazium, a mi iskolank? — Semmit es mindent. Szakmamat M. Nagy Laszlo illusztracios felvetele
