Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-08-27 / 17. szám

rfvilDti isrnAri liven terliet erdemes cipelni... Gondolatok a 21. szazad tanitasarol Az emberiseg felelmek es re* menyek kozepette kozeledi k a harmadik evezredhez. Az elso millennium idejen — ha hinni lehet a korabeli forrasoknak — az emberek legioi menekul­­tek az erdokbe, hogy az ezre­­dik evre josolt vilagpusztu­­last elkeruljek. Aszorongas es a felelem most sem kisebb. Az emberiseg fenyegetett volta joval nagyobba valt a kitagult es egyben eletveszelyesen osszeszukult vilagban. Ehezd foldreszek es kulbnbozo eld* jelu fanatizmusok, balkaniza­­lodas es etnikai tisztogatas, termeszeti es tarsadalmi kor­­nyezetiink szennyezodese, ro­­viden: az emberiseg puszta le­­tet fenyegeto globalis proble­­mak nem nagyon indokoljak azt, hogy a masodik millenni­um az emberiseg iinnepe is le­­hetne. Pedig a ket evezred ta­­nulsagai jovdbe mutato irany­­jelzokent is csokkenthetnek aggodalmainkat. Az elso mil­lennium idejen ismerkedtek meg Kelet-Kozep-Europa ne­­pei azzal az eszmevilaggal — a keresztenyseggel —, mely­­nek reven eloszor vallhattak magukat „gdrdgdk es zsidok“, „urak es szolgak" egyazon emberi nem kepviseloinek. S ezzel az itt elo nepek szivebe ultettek az igazsagossag es az egyenloseg igenyet, amely a tdrtenelmi fejlodes jelkepe es remenye lett. De mit „josol“ a pedagogia tudomanya a 21. szazadra? Es milyen irany­­ban fejlodik az oktatasugy? Az emberiseg puszta letet fenyegeto globalis problemak szori'tasaban sziile­­tett meg a globalis neveles elmelete es gyakorlata. Ez olyan tanitasi-tanulasi rendszer, amely nemcsak ismereteket nyujt termeszeti-tarsadalmi kornyeze­­tunkszennyezodeserol, nemcsak meg­­ismertet a tarsadalomhoz, az emberek­­hez valo viszonyok normaival, a mas­­sag elfogadasaval, a nemzetkoziseggel, az empatiaval, az asszertivitassal stb. — s ez az egyik paradigmavaltas az uj pedagogiaban —, hanem az ismerete­ket keszsegge, a keszseget szokassa erleli. A lenyeg tehat nem valamilyen uj tantargyak bevezeteseben van, hanem abban, hogy a tanulo az okologiai, tar­­sadalompolitikai, dkonomiai es mas, gondosan megvalasztott es szelektalt, de egyseges rendszert alkoto ismere­­tekkel azonosuljon, epftse ezeket be az eletvitelebe es ennek megfelelo maga­­tartasformat valasszon. Az iskolai fog­­lalkozasok jelentos reszet ezert nem a klasszikus ertelemben vett tanitas, ha­nem a kulbnbozo szituaciokban torte­­no szemelyisegfejleszto gyakorlatok te­­szik ki. Peldaul hogyan lehet beepiteni mindennapi eletunkbe a tolerancia keszseget, azaz a teljes jog- es esely­­egyenloseget minden ember szamara fajra, nemzetisegre, nemre, korra, vilag­­nezetre valo tekintettel. Tehat nem a mar elkoptatott nemzetisegre, fajra stb. valo „tekintet nelkul", hiszen a toleran­cia eppen embertarsaim massagara valo tekintettel jelenti annak termesze­­tes elismereset es tiszteletben tartasat. A paradigmavaltasnak ebben a rend­­szerben tobb szintje van. Peldaul a maitol eltero a tanuloideal. Nem az eminens, tiszta jeles tanulo az, mert senki sem lehet mindenben atlagon fe­­liili, kivalo. Egy valamiben azonban mindenki nyujthat atlagon felulit, s ezen a teren kepessegei maximumat kell produkalnia. Ma ugyanis a tanulas-ta­­nftas a legtobb esetben zsakutca: a ta­­nulok a tananyagon tobb-kevesebb eredmennyel, rakenyszeredve elver­­godnek egy darabig, s ott, ahol mar csak a falat kellene ledonteni, hogy a munka elvezette, a faradsag szenve­­dellye valjon, megallnak. Ezeket a fa­­lakat akarja a 21. szazad pedagogiaja ledonteni. Segftsegul ehhez korunk leg­­dinamikusabban fejlodo tudomanyat, a biologiat es az agykutatast hfvja. Hol, hogyan es miben valtozik az agy a ta­­nulaskor, mi a tanulas „fiziolbgiaja"? A sejtek, az emberi szervezet milyen val­­tozason megy at akkor, amikor pl. a gyermek onfeledten, orakon at kepes szinte a vegkimerulesig jatszani; ami­kor a muvesznovendek, a jovo nagy zongora- vagy hegedumuvesze, napi hat-het orat kepes hihetetlen intenzitas­­sal dolgozni, gyakorolni a normalis is­kolai munkan tul. Szaz es szaz biologus es orvos, neurologus es pszichologus, sot a kis allatok jatekos kedvet kivalto okokat kutato etologusok, biokemiku­­sok; ezer es ezer pedagogus vegez az utobbi evtizedben vilagszerte elmelyult, s ma mar gondosan egyeztetett kuta­­tomunkat, hogy megfejtse ezt a csodat, hogy felfedje a „titkok titkat". Ismereteink szerint 112 egyetem es kutatointezet vegez hasonlo kfserlete­­ket, 1992-ben pedig Torontoban meg­­alakult a Globalis Neveles Nemzetkozi Intezete (International Institute for Global Education). Mindez tulajdon­­keppen visszacsapas a globalis prob­lemak altal kivaltott osszemberi vesze­­lyeztetettsegerzetre, es a nagy erovel jelentkezo nihil-tudatra. Davis Selby professzor, a kutatasok egyik iranyfto­­ja, tanulmanyaban elkepeszto adathal­­mazzal bizonyftja erzelmi eletunk elsze­­genyedeset, amely szerinte a „nihil“ terfoglalasanak egyik oka. Ugyanak­­kor megallapftja: semmifele, az erzelmi elettel osszefuggd pedagogiai teve­­kenyseget nem lehet es ezert nem is szabad eldfrasszeruen vegezni, vagy metodikai szabalyokkal megkotni. Eb­­bol eredoen csak a mely hi vataserzet­­tel, hivatastudattal rendelkezo peda­­gogusok lesznek kepesek a 21. szazad iskolajaban tanftani. A globalis pedago­­gia tehat nem „modszertani“ moderni­­zacio, nem egy szalra felfuggesztett pedagogiai koncepcio, hanem az em­beriseg minden eddigi ismeretet fel­­dolgozo, koncepciojaba beeplto, nyitott, tudomanyosan megalapozott sziszte­­ma. Hatasrendszerenekfontos elemei: a tanulo valahova tartozasa erzetenek, a hasznossagtudatanak a kialakftasa, a felelossegerzes a masikert, a tobbi­­ert. Fontos az onismeret es az En-kep kialakftasa, a megbekeles onmagam­­mal, szukebb es tagabb kdrnyezetem­­mel, a vilaggal empatikusan es asszertfven. S ezert kell — hangoztat­­ja es gyakoroltatja ez az iskola-iskola: gondolkodva epitened kezeiddel egy egeszseges, tiszta es emberi vilagot. Ez az un. „4 H“-program (Head — fej, Heart — szfv, Hands — kezek, Health — egeszseg). A tobbletet ado ^csak. azcrt llyesmirdl beszeltem komaromi foor­­vos baratomnak, volt tanitvanyomnak, aki megkerdezte tolem, mivel foglalko­­zom. Mikor lattam, hogy valaszommal mar-mar kifarasztottam, en is megker­­deztem tole: mit adott neki a szlovaki­­ai magyartanitasi nyelvu gimnazium, a mi iskolank? — Semmit es mindent. Szakmamat M. Nagy Laszlo illusztracios felvetele

Next

/
Thumbnails
Contents