Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-08-27 / 17. szám

Mar az antik vilagban eletelixfrnek tartottak a vert. Az irodalmi muvek­­ben leirtak, hogy a rdgi romaiak it­­tak a haldoklo gladiatorok verebol, hogy attol erot es batorsagot nyer­­jenek. VIII. Inocent papa verrel gyo­­gyitotta a fiatal ferfiakat. A csejtei fe­her asszony allitolag a meggyilkolt sziizek vereben furdott. A vernek az erbe valo juttatasaval viszont csak a vdrkeringes felfedezese utan — 1916-ban Wiliam Harvey nevehez fuzodik — kezdtek foglalkozni. Egy adotol tobb betegnek a veradas), aki HIV vfrussal fertdzott vert kapott volna. A transzfuziora szorulonal fennail a fer­­tozes mini malis veszelye, fokepp a fer­­tozo sargasag es az AIDS eseteben, ezeknel ugyanis a lappangasi ido alatt a tesztek nem mindig mutatjak ki a be­­tegseg jelenletet. Ezert reszesitjuk elonyben az egeszseges veradokat, akik rendszeresen adnak vert, es az or­­vos rendszeresen vizsgalja oket. Alta­laban elutasitjuk az idegenbol szarma­­zo veradasra jelentkezoket, akik or-Kiserletek sorozata Az elso dokumentalt veratomlesztest 1665-ben vegeztek el, amikor Richard Lower angol fiziologus kiserletkent eziist csovel osszekdtdtte ket kutya er­­rendszeret—az adoet es a verebol le­­futott befogado allatet. Ket evvel kesobb Joan B. Denis, XIV. Lajos szemelyi or-j vosa barany veret juttatta emberi szer­­vezetbe. Az allatok verevel vegzett ki­­serletek nem voltak sikeresek, fgy hosszu idore visszavetette a kfserlete­­ket. Csak a 19. szazad elejen-fedezte fel James Blundell fiziologus ds sziildsz, hogy embernek csupan emberi ver ad­­hato. Tobb, sok vert vesztett szulo nd­­nel alkalmazta a transzfuziot. - H Tobb tudos kovette ot, de a transzfuzi­­ok utani szamos reakcio eltantoritotta oket attol, hogy ezt a gydgymodot sze­­les korben alkalmazzak. Tulajdonkep­­pen csak e szazad elejere, amikor Landsteiner becsi orvos, majd a cseh Jan Jansky rajottek a vercsoportok le­­tezesere, mondhatjuk, hogy a transzfuziologia alapjait megteremtet­­tek. Fokozatosan felfedeztek a vbros versej­­tek tovabbi csoportrendszereit. Ezek kozul az egyik legjelentosebb az un. Rh faktor volt (a Macacus rhesus nevu majom utan kapta az elnevezest). Ezen felfedezes altal sikerult megmagyaraz­­ni tobb transzfuzio utani reakcio okat, fokeppen az ujszulottek sargasagat es ennek veratomlesztessel torteno gyo­­gyitasat. Amikor sikerult legyozni a ki­­vett ver stabi lizalasa koruli problemat es megoldodott a hosszabb ideju tarolas kerdese, mar semmi akadalya nem volt a transzfuzio tovabbfejlesztesenek. A konzervalt ver transzfuzioja volt nagy problema az elso vilaghaboru alatt, a masodik vilageges pedig a verplazma es annak szarftott formaja f el h asznala­­sanak fejleszteset gyorsi'totta meg. Szlovakiaban J. Khazovicky kassai se­­beszprofesszornak vannak legnagyobb erdemei a transzfuzio elterjesztese te­­ren. anyzo osszetevdje. Regebben kizaro­­lag teljes vert kapott a beteg, manap­­sag csupan arra torekszunk, hogy a hi­­anyzo „reszt“ potoljuk. Tehat koncentralt formaban adjuk a vbros, illetve a feher versejteket, a verlemezkeket stb. Ezt az teszi lehetove, hogy egyre tokelete­­sebbek a verrel valo manipulacio mu­­szaki feltetelei. A teljes ver transzfuzi­­ojat napjainkban mar ritkan alkalmaz­­zuk. A transzf uzios osztalyok muszerein a ver barmely resze elkulonfthetd, sot az egy adotol szarmazo ver eseteben is ervenyes ez, hatekonyabb, ha kon­­centraltan kis mennyisegben adjuk a szuksdges osszetevdt, mintha a teljes vdrt juttatnank a szervezetbe. A vdrt muanyag zacskoba veszik le, amelyben alvadas elleni es tapanyag­­ok vannak. Ennek kbszbnhetdleg a vo­­ros versejteket es a tejes vert 35 napig, a verlemezkeket 5 napig a fagyasztott plazmat pedig egy egesz evig tarolhat­­jak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egy adotdl szarmazo vert tobb pa­­ciensnek is adhatjak. A 18—55 eves (kivetelesen 60 eves) szemelyek adomanyozhatnak vert, a szeparatoron versejteket 21-45 (ki­vetelesen 50) evesek adhatnak. A ver­adas elott az adomanyozot az orvosa­­nak, majd kozvetlenul elotte a transz­­fuzios osztalyon ki kell vizsgalni. A tudobetegek, a nemi betegsegben szenvedok, a sargasag, a fertozd es tro­­pusi betegsegeket atelok, a tudo, a szi'v, az erek, a vese kronikus gyullada­­sa, az emesztorendszer rendellenesse­­geivel kuszkoddk, tovabba a cukorbe­­tegseg, a lelkibetegseg, a toxikomania, az allergia elofordulasa miatt nem ad­hatnak vert. A tobbi betegsegek esete­ben az orvos dont. A veradaskor altalaban 500 milliliter vert vesznek, s ez korulbelul a felnott ember verenek 10 szazalekat jelenti, s ez a mennyiseg viszonylag gyorsan pdtlodik. A ferfiak evente negyszer, a nok harom­­szor adhatnak vert. Plazmat, verlemezkeket vagy feher versejteket gyakrabban is lehet adomanyozni. Ha a szeparatoron keresztul tortenik a ver­vetel, elotte az adomanyozo komplex belgyogyaszati vizsgalaton vesz reszt. autotranszf uzio, tehat maga a paciens ad vert, hogy a tervezett muteteken sa­­jat veret tudjak neki adni. A vilagon ez a modszer igen elterjedt. Az autotranszf uzio alkalmazasakor ki­­kuszbbolhetd valamennyi kompl ikacio, amelyek a mas adomanyozdtol nyert ver adasakor elofordulhatnak: a ferto­­zo betegsegek atvitele, az ellenanya­­gok termelese, a transzfuzio utani re­­akciok stb. Az autotranszf uzio kovetel­­menyei is masok, mint altalaban a veradoknal: a paciens kora, nemely be­­tegsege nem szamit ugy, mint a tobbi­­ek eseteben. A vervetel csak nehany percig tart. A veradonak nem kell teljesen ehen men­­nie. Ihat keves nem edesftett teat, sza­­raz kenyeret vagy peksutemenyt. A veradast megelozd napon dietaznia kell: ne fogyasszon zsi'ros etelt es ke­­rulje az alkoholt. Mivel altalaban folyamatos a verhiany, gyakran felmerul: a beteg hozzatarto­­zoi kotelesek-e vert adni. A veradas eti­­kai kodexa szerint, melyet a Vorbske­­reszt Nemzetkozi Konferenciaja ha­­gyott jova, a veradas onkentes, senkit sem lehet arra keny szeriteni. A paciens szamara ugyan eldnyosebb, ha a leg­­kozelebbi hozzatartozojatdl (a szuldtol, a gyermektol) kap vert, de ennek onken­­tes alapon kell tortenni. Semmifele or­­vosi beavatkozast nem lehet attol fug­­gove tenni, hogy a hozzatartozo adott­­e vert, vagy nekik kelljen „keriteni“. Vegezetul meg szeretnem megjegyez­­ni: a gyakori rendszeres veradoknal elofordulhat, hogy csokken a ver vas­­tartaleka, ezert erdemes neha potolni ezt. Alkalmasak erre a vastablettak, de meg ennel is jobbak a multivitamin ke­­szitmenyek, amelyek a vitaminok egesz palettajat tartalmazzak, fokepp a B- vitaminegyuttest, valamint tovabbi szuk­­seges asvanyi anyagokat es nyomele­­meket. DR. LUBICA PETERAJOVA A transzfuzio lenyege abban rejlik, hogy altala potolhatd a ver valamelyik hi-A legjobb: sajat magunknak A legbiztonsagosabb veradas az un. Afertdzesveszely minimalLs Amikor nehany evvel ezelott nalunk is felutotte fejet az AIDS, sok veradoban felmerult a fertozes veszelyenek lehe­­tosege. Szerencsere elmondhatjuk: a veradaskor gyakorlatilag nem fordult eld fertozes. A vervetel sterill korulmenyek kdzott zajlik (meg a mozgo allomaso­­kon, az autobuszokban is) es kizarolag egyszer hasznalatos anyagokat alkal­­maznak. Minden vetel utan kivizsgaljak a vert, hogy megakadalyozzak az AIDS, a fertozo sargasag, a citomegalovfrus es a szifilisz esetleges fertozesenek tovabbadasat. Ha veletlen iil pozitiv va­lamelyik emlitett teszt, errol az adoma­­nyozot drtesftik, a vert pedig megsem­­misftik. Ha az AIDS-teszt pozitiv (amely gyak­ran hamisan pozitiv), de az ellenorzo teszt mar negativ eredmenyt mutat is, akkor sem vesznek tobbet vert az ilyen egyentol. Mivel Szlovakiaban igen szi­­goruak e vizsgalatok kriteriumai, ennek koszdnhetdleg nalunk nines olyan hemofilias beteg (ez veleszuletett ver­­betegseg, melynel gyakran szukseges Csak orikentesen! szagaban gyakori az AIDS, es a narkosok, az alkoholistak sem tartoznak a veradasra alkalmasak koze.

Next

/
Thumbnails
Contents