Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-08-13 / 16. szám

S. K. kassai oivasonk az al­­lami lobogo hasznalataval kapcsolatban ker kozelebbi felvilagositast. Szerinte ne­­hdny hivatal epuleten az ^Ka­mi lobogo dllanddan ki van fuggesztve. Az allami jelkepek az allami­­sag kulso megnyilvanulasai. Minden orszag ezekkel repre­­zentalja magat mas allamokkal szemben, kifejezi veluk tortd­­nelmdt, allamjogi jelleg6t 6s identitasat. Az allami jelkdpek a Szlovak Koztarsasag Alkotma­­nyanak 9. cikkelye szerint a ko­­vetkezok: 1. az allami cimer, 2. az allami lobogo, 3. az allami pe­­cset, es 4. az allami himnusz. E jelkepek mindegyikenek meg­van a maga sajatos tortenelmi fejlodese. Az allami jelkepek ko­­ze nem tartozik a koztarsasagi elnok zaszlaja es kepmasa. Az allami cfmert a kovetkezo hivatalok es intezmenyek hasz­­nalhatjak:- a Szlovak Koztarsasag Nem­­zeti Tanacsa es annak irodaja,- a Szlovak Koztarsasag elno­­ke es annak irodaja,- a Szlo­­vdk Koz­­tdrsasag Kormanya 6s annak hivatala,- az egyes minisztdri­umok 6s mas kozponti kozigaz­­gatasi hivatalok,- a Szlovak Koztarsasag Legfel­­sobb Ellendrzo Hivatala,- az Alkotmanybirosag, az egyes birdsdgok 6s ugyeszsd­­gek,- a kozjegyzok,- az SzK diplomaciai kdpvisele­­tei es konzuli hivatalai,- a fegyveres erok, a biztonsa­­gi testuletek es tuzvedelmi tes­­tuletek,- a jarasi es keruleti hivatalok, valamint a helyi onkormanyzati szervek,- a Szlovak Tudomanyos Aka­­demia es annak egyes intezetei, -allami muzeumok, keptarakes kulturalis intezmenyek,- iskolak. Az allami cimer hasznalatarol miniszteri hirdetmenyek rendel­­keznek, epuleteken, okmanyo­­kon 6s bdlyegzdkdn hasznal­­jdk. Az allami szervek, int6z­­m6nyek 6s a helyi dnkormdny­­zatok 6pGletein helyezik el. Allami cimerrel csak azokat az okmdnyokat Idtjak el, ame­­lyek az dllami szervek hatdro­­zatait vagy vdgzeseit tartal­­mazzak, vagy amelyek hivata­­losan fontos t6nyeket vagy jogosultsagokat igazolnak. Az allami cimerrel ellatott bdlyeg­­zok 36 mm atmdroju korbdlyeg­­zok, az allami cimer korul az il- Iet6kes allami szerv vagy intdz­­meny neve esetleg szekhelye van feltuntetve. Az allami lobogo kuldnbozd alkalmakkor hasznalhato. Az al­lami szervek, intdzmenyek 6s a helyi onkormanyzat szervei az allami lobogot allami unnepeken es jeles napokon tuzhetik ki. Az allami lobogoval jelolik meg azo­kat az epuleteket, amelyekben szekelnek. Hasznalhato tovab­­ba nemzetkozi rendezvenyek, jelentos esemenyek alkalma­­val. Allami gyasz eseten az al­lami lobogot felarbocra eresztik, s allami temeteskor a koporsot ezzel fedik be. A Szlovak Koztarsasag allami pecsetje korpecset, amelynek atmeroje 45 mm, kozepen alla­mi cimerrel. Az allami cimer ko­­rul korfelirat formajdban a: „SLOVENSKA REPUBLIKA11 ol­­vashatd. Allami pecsettel van ellatva a Szlovdk Koztdrsasdg Alkotmanya 6s alkotmdnytorvd­­nyei, nemzetkozi szerzod6sek, diplomdciai megbizolevelek stb. Az allami pecset b6lyegzdj6t a koztarsasagi elnok orzi. A Szlovak Koztarsasag allami himnusza a „Nad Tatrou sa blyska...“ cfmu himnikus 6nek el­­sd ket versszaka. Az allami him­­nuszt allamunnepek, emldkna­­pok es egy6b jelentos esem6- nyek alkalmaval jatsszak es eneklik. A torveny rendelkezik az al­lami jelkepekkel kapcsolatos esetleges szabalysertesekrol is. Kimondja: a torvenyben fog­­laltak megszegese szabalyser­­tesnek nyilvanul, de buncse­­lekmeny is lehet. Szabalyser­­test az kovet el, aki szan­­dekosan megrongalja, tisztelet­­leniil viselkedik az allami jelke­pekkel szemben, vagy ezekkel visszael. Az ilyen szabalyser­­tesert 5 000 korona penzbirsa­­got szabhatnak ki. A Bunteto­­tbrvenykonyv 89. paragrafusa 4. bekezdese szerint ket evig tarto szabadsagvesztessel buntethetik. DR. GYORGY ISTVAN A ^(giroMs fa bjbtibnb k gyerekek is gyakran - nemcsak a fel­­nottek - panaszkodnak, hogy el vannak faradva, kimerultek. A szulokegy resze is ugy gondolja, hogy gyermekuk az iskola­­ban tul van terhelve feladatokkal, amelye­­ket nem bir elvegezni, nem k6pes veghez vinni, es ezaltal alakulnak ki aztan ndluk kuldnbozd testi 6s lelki betegs6gek. Ha nem a szulok szempontjabol ndzzuk a dol­­got, az olyan tanulok, akik a legjobb ered­­menyeket akarjak felmutatni, a legjob­­bak szeretnenek lenni, azok valoban tul vannak terhelve. De hat mint mindenfajta munkandl, a ta­­nulasnal is megfigyelheto es 6rezheto a faradtsdg. Ez foleg a figyelem csokkene­­sevel, kisebb mdrteku osszpontositassal es szubjektiv faradtsagerzessel nyilva­nul meg. A faradtsag nem csupan a tanu­­lassal, tulterheldssel es a napirenddel fugg ossze. Ennek kialakulasanal kozre­­jatszanak olyan tenyezok is, mint a gyer­­mekek kuldnbozd lelki elmenyei, felelem, elegedetlenseg az ertekelessel, a felelte­­testol valo felelem es elvarasok stb. De megemlithetjuk meg a kovetkezo tenye­­zoket is: betegseg, a szervezet vitamin­­hianya. Az, hogy a gyermek aktivan es odafigye­­lessel tudjon reszt venni az iskolai mun­­kaban, fugg a koratol, a pszichikai fejlett­­segi szintjetol, a munkanap megszerveze­­setol. Olyan tenyezok is hozzajdrulnak a faradtsag kialakuldsahoz, amelyeket nem hozunk osszefuggesbe a faradtsaggal, mint a zaj, a tul meleg a tantermekben, a nem megfelelo szelloztetes, gyenge meg­­vilagitas, es meg sorolhatnank tovabb. Mit tegyunk, hogy a faradtsag kialaku­­lasat megakadalyozzuk? Mint ismeretes, a faradtsag a fizikai es pszichikai megterheles eredmenyekdppen jon letre. Epp ezert a sokaig es sokat ta­­nulo diak elalszik a konyv felett. Ez fizio­­logiai folyamat. Ezert nem is lehet szem­­rehanyast tenni neki, buntetni ot. Ki kell magat pihennie, aludnia. Ha a faradtsag hamar jelentkezik vagy hosszantarto, le­het ellene harcolni is. A tanitas folyamata­­ban, de a komyezet­­ben is meg kell sza­­badulni az olyan te­­nyezoktol, amelyek hozzasegitenek a gyors faradashoz, es ki kell alakitani a kel­lemesebb komyezetet. Fontos, hogy a gyermeket ne hagyjuk csak „ugy“ pihenni, de ra kell ot vezetni az aktiv pihenesre. Ez azt jelenti, hogy pel­­daul egy szellemi munkat vegzo szemdly a pihenest arra hasznalja ki, hogy szabad idejdben fizikai munkdt vdgezzen. Az iskolaban a gyermek munkajat a pi­­henessel valtakozva ajanlatos vdgezni. A tantargyakat sorrendjet is altalaban ne­­hezsdgi fokuk szerint probaljak osszeal­­litani. Az elso orakon a legnehezebbeket, az utolso orakon a konnyebbeket tanitjdk. Es nem utolso sorban az otthoni, csaladi kornyezet is befolyasolhatja a gyerekek kozerzetet. Az allando stressz, veszeke­­des termeszetesen nyomot fog hagyni a gyerekeken ilyen vagy olyan formaban. KOLES ELEONORA pszichologus

Next

/
Thumbnails
Contents