Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-08-13 / 16. szám
Hat egyszeru triikk: 1. Tudjuk, hogy del koriil siit legerosebben a nap. Ezert ajanlatos a fenykepezest a keso delutani orakra halasztani, esetleg delelottre tenni, amikor meg gyengebb a napsiites. 2. Az is segit, ha ugy fenykepeziink, hogy a nap nem szembe, hanem oldalrol vilagit. Az ellenfenyben keszult felvetelek neha nagyon hatasosak lehetnek. Ha a napot legalabb reszben sikerijl takarnunk, peldaul egy faval, kemennyel vagy szemellyel, a korvonalak, sztiluettek kiemelkednek, es a nap altal meg nem vilhgi'tott oldal is kitunoen olvashatova valik, fbkent ha filmunk tulexponalt. A felvetel fennyel szemben keszult, villano nelkijl. Az ember korvonala akkor is erdekes lehet, ha az area nem lathato, mert az nem lenyeges. (folytatjuk) Itt a betakaritas ideje Takari'tsuk ki a zoldseg- es a gyumolcstarolot, s kenezzuk ki 10 legkobmeterreszami'tva 1—1 azbesztkenlap elegetesevel. Elozoleg azonban a tarolo polcait is gondosan tisztogassuk meg, suroljuk le trinatrium-foszfatos (nepiesen trisos) vizzel. Ezek utan a polcokat, a rekeszeket a napon szaritsuk meg. A hagymat, a fokhagymat es a burgonydt most mar szedjuk fel. Teli tarolasra a tavaszi vetesu (ultetesu) hagymat ajanljuk: „Vsetana“, „Zlatava“, „Alica“ (sarga heju); „Karmen“ (vorbs heju); „Ala“, „Argenta“ (feher heju) a legelallobb. A hagymat 2-3 C-fokos pinceben, koszoruba fonva a teraszon, vagy szalmareteg kdzott a padlason tarolj uk. Fokhagymanal szinten a tavaszi ultetesu fajtakat „Japo“, „Prim“, „Dakar“ reszesi'tsuk elonyben. Az oszi ultetesu fajtak kozul a legelterjedtebb a „Zahorsky“, mely viszont csak januarig tarolhato. A burgonyat lehetoleg szaraz idoben szedjuk fel, mivel a nedves gumok rosszul tarol hatok. A felszedett es az atvalogatott burgonyat meg ideiglenesen se takarjuk le a burgonyaszarral, vagy a megmaradt lombbal. Az ezeken elo korokozok ugyanis konnyen atterjednek a gumokra, es—kulondsen prizmazas eseten — jelentos tarolasi veszteseget okoznak. Szeptember elejetol oktober elso heteig vegezzuk el a hagyma ulteteset. Az ultetoanyagot 24 oran keresztuI a Sulka (vagy egyeb csavazoanyag) 5 szazalekos oldataban aztassuk. A kiszaradast kovetden a dughagymat 22—25 cm sor-, illetve 6 cm totavolsagra es 5 cm melyen ultessuk. A szart hajto novenyzetet — a fagyveszely merseklese erdekeben —az utolso oszi kapalas alkalmabol feltoltjuk. A fenti (keteves) termesztesi modszernek leginkabb a „Presto“, a „Taify“, valamint a voros heju „Romy“ felel meg. A nalunk termesztett fokhagyma-tipusokat a gerezdek ultetesevel szaporftjuk a dughagyma-ultetesehez hasonloan. Az ultetest megelozoen a gerezdeket 24 oran keresztul a Sulka 5 szazalekos oldataban csavazzuk. Az ultetesnel tartsuk be a 30 cm sor-, az 5-6 cm totavolsagot, valamint a 6—8 cm iiltetesi melyseget. Ulteteset oktober kozepeig — a melegebb deli videkeken valamivel kesobb — fejezzuk be. Az oszi ultetesu gerezdek meg az osz folyaman meggyokeresednek es tavasszal, mihelyt az ido felmelegedett, megindul a fokhagyma novekedese, ezert az oszi ultetesbol altalaban nagyobb termesre szamithatunk. Tovabbra is vethetunk rovid es kozepes tenyeszideju sargarepat (2 g mag/ m2), palantanevelesre fejes kdposztat (2—2,5 g mag/m2) es karfiolt (3-4 g mag/m2). A paradicsomot — az idojarasi es fenyviszonyoknak „kdszonhetden“ — kulonfele betegsegek (a paradicsom fitoftoras betegsege, szurkepenesz) veszelyeztetik. Megakadalyozasukra az also oreg leveleket tdrdeljiik. E muveletet lehetoleg napos idoben vegezzuk, hogy a sebek minel elobb szaradjanak be. A meg termo paprikat visszatoressel megfiatalithatjuk, s igy kedvezo idojaras eseten megindulhat a hajtaskepzodes. Tores utan azonban a szokasos vi'zmennyisegnek csak a 20—25 szazalekat adagolhatjuk; fejtragyazni pedig az elso termeskotesig nem szabad! Hazikertunk tapanyag-utanpotlasa szempontjabol — komposzt, vagy istallotragya hianyaban — nagy szolgalatot tesz a zoldtragy^zas. Noveli a talaj humusztartalmat, javi'tja annak szerkezetet. Erre a celra nagyon megfelel a rozs. Vetomagjat az elokeszi'tett talajra szorjuk, gereblyevel vagy kapaval a talajba bedolgozzuk, majd a vetesteruletet jol bedntdzzuk. A szonyegszeru, kikelt novenyzetet az oszi fagyok beallta elott beassuk a talajba. Konnyu es homok-talajok eseteben ezt a muveletet kora tavasszal is elvegezhetjuk. II. A gyumdlcsosben keszuljunk fel a tdli alma szinelo szedesere. A beszinezodott gyumdlcsdk szuretelesevel a fan marado termesnek kedvezobb korulmenyeket teremtiink. Tamasszuk ala a termes sulya alatt lehajlo agakat, nehogy letorjenek. Az esetleg letort agak csonkjait tobol fureszeljuk le, es a simara faragott sebeket kenjuk be sebzaro anyaggal: Duvilax BD 20 vagy 50. Az almafakat meg a szuret elotti idoszakban is szukseges a kaliforniai pajzstetu, az almamoly es az almailonca kartetelenek megakadalyozasa erdekeben permeteznunk. A novenyvedo szerek megvalasztasanal viszont ne feledkezziink meg az egeszsegugyi varakozasi iddrol. III. A szoloben vizsgaljuk at a tokeket, es a kibomlott, elszakadt kotozeseket azonnal potoljuk, nehogy a majd ero furtok a foldre lelogva szennyezodjenek. A magasmuvelesu tokek karjait es a vesszot is ellenorizzuk, s szinten potoljuk a hianyzo kotozeseket, mert ezzel elkerulhetjuk, hogy eros szel eseteben a termes sulya alatt letorjenek. A csemegeszold szedesekor a madarkas bogyokat tavolftsuk el. Igy sokkal tetszetosebbek a furtok. A rothado, darazsragta furtoket is vegyuk le es semmisftsuk meg. A darazsak ellen tull- vagy papfrzacskdval vedhetjuk meg a furtoket. Lugasszolonkben a termes tovabbi fertozodesenek elkeruldse erdekeben erdemes a sziirkepenesszel, a fakorothadassal vagy a lisztharmattal fertdzott bogyokat, furtreszeket kivagnunk es megsemmisftenunk. Keszuljunk a szuretre. Szerezzuk be a szukseges anyagokat, felszereleseket, berendezeseket. Alaposan takari'tsuk ki a pincet es a preshazat. Vizsgaljuk at a zuzdbogyozdt es a prest. Surgosen potoljuk az elkopott, tonkrement alkatreszeket. CSIBA LASZLO Makoi oszi fokhagymafajta: osszel iiltetve fondvenykent termesztjuk 3. De azert probalkozhatunk, foleg nyilt terepen, nappal szembe is fenykepezni. Ilyenkor iigyeljunk arra, hogy a lencsebe ne vilagitson be egyenesen a nap. Esetenkent ezt tenyeriinkkel vagy kalapunkkal megakadalyozhatjuk — s kozben arra is figyeliink, hogy ezek ne keriiljenck a folvetelre. 4. Ha kisse eloredontjuk a gepet, elerhetjiik, hogy az egboltbol minel kevesebb keriiljon a filmre. 5. Havas terepen pedig ellenkezoleg kisse leguggolunk, hogy a ho vakito fenyebol minel kevesebb legyen a folvetelen. Ilyenkor inkabb a kek egboltbol csinaljunk hatteret.
