Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-08-13 / 16. szám

Hosok, hatdrozatlanok, arulok Tuske Mostanaban ilyenek vagyunk. Marmint mi, szlovakiai magyarok. Aszerint, hogy mi­­lyennek talalnak a mindsitok, belyegutok, osztalyozok. Mert azok mindig akadnak. Most a Magyar Koali'cio korifeusai a mino­si'tok. Ok dontik el, ki a jo magyar. Kituzik a celt, es mi futhatunk. Ok pedig minosi­­tenek, osztalyoznak: hosok, batrak, hata­­rozatlanok, megalkuvok, arulok... Hetekig folyt iskolaigazgatoink, pedago­­gusaink, szulok, gyerekek ellen a mindsft­­hetetlen pszichologiai hadviseles. Belyeg­­zes. Egyetlen kriterium volt: ki milyen bi­­zonyftvanyt akar. Szervezetek alakultak, koordinacios tanacsot hoztak letre, kotele­­zove tettek a peldamutatast. Es megkez­­dodott pedagogusainkosztodasa, megosz­­tasa. Aki kitart a ketnyelvu bizonyitvanyok mellett, hos, jellemes ember, jo pedagogus es nemzetenek hu fia, leanya; aki elfogad­­ja fonokeinek utasitasat, nem szall hadba a magyarokat negativan erinto iskolaugyi intezkedesekkel, az gyava, nemzetarulo, nem melto arra, hogy pedagogus marad­­jon. A nadszegi iskola egyik pedagogusa, aki kitartott a ketnyelvu bizonyi'tvanyok kialli­­tasa mellett, marol holnapra eszmenykep­­pe, valosagos nemzeti hosse valt. Igazga­­tdnoje, aki egynyelvu bizonyitvany kiada­­sara utasitotta es nem irta ala a ketnyelvu bizonyi'tvanyokat, nemzetebol kiatkozott arulo lett. Es persze a politika sem maradt tetlen, mint ahogy elotte se szunyokalt. Agocs Bela joggal erezhette, hogy nines egyedul, hogy tamogatjak. Nyilt levelet irt a sajto szamara, amelyben felszolitotta igazgatonojet, Bada Juliat, hogy koszdn­­jon le, nem melto a tisztjere. „Az az igaz­­gato, aki elvtelenul viselkedik, reszt vesz a torvenysertesekben, nem all ki alapveto emberi jogaink megvedese mellett, az nem melto arra, hogy tovabbra is iranyltson." (Szabad Ujsag, 1997. marcius 19.) Hogy valojaban ki is vett reszt a torvenysertesek­­ben, a feletteseinek engedelmes igazga­­tdno, avagy az engedetlen pedagdgus, azt most hagyjuk, arrol majd az Alkot­­manybi'rosag mond iteletet. Agocs Bela a tanev vegeig minden reggel bement az igazgatonojehez es felszolitotta, mondjon le tisztsegerol. Bada Julianak jo idegei voltak, nem tavozott. Viszont egy masik igazgatono, aki a Levai jarasban jutott ha­­sonlo sorsra, idegosszeroppanast kapott a rea zudulu mindenfajta ragalmaktol. Mert az orszagos masineria mar bein­­dult. Mindenki ugy erezte, hogy joga van beleszolni az oktatas ugyeibe. Az igazga­­tok most mar vegkepp nem tudtak, kinek is engedelmeskedjenek. Szolgalati felette­seinek, a kozseg vezetoinek, a szulok­­nek, a kulonbbzd szovetsegeknek, avagy a koordinacios tanaesnak, partoknak, moz­­galmaknak. Az ujsagok pedig harsogtak: „Nem merni azt, amitmerni kell, gyalazat!" Az egyes konkret ugyek nyoman pedig mar az okori gorbg tragediak hoseit emleget­­tek. Csoda-e, ha ebben a nagy harci felin­­dulasban nehanyan megriadtak, gondol­­kozni kezdtek. Hiszen Mikszath Kalman is megirta, hogy a riadalom a legjobb ebresz­­to! Az iskolaigazgatok is ebredni kezdtek es csodalkozva lattak, hogy az o borukre megy az egesz „jatek“, mert az akcio szer­vezoinek semmi vesztenivalojuk nines. Oket nem lehet elbocsatani, utcara tenni, mert az iskolaugyet igazgato allami szer­­vektol teljesen fuggetlenek. Mas vizeken eveznek. A polgari engedetlenseg szervezoi lat­tak a megingast. Fut-fat igertek, de azokat az igereteket maguk sem vettek komolyan, mert teljesitesukre keptelenek. Meszaros Lajos, az MPP jogasza felkereste Agocs Belat, es partja neveben megigerte szama­ra a jogi vedelmet. Csakhat mit er ez a jo­­gi vedelem, ha Agocs Belat ot apro gyer­­mekevel az utcara teszik, hiszen nem tel­­jesi'tette eloirt munkakotelesseget. Megha meg is nyeri a pert, ahogy a nyilt levelben fogadkozik... Vajon a rozsnyoi Toth San­­dort visszahelyeztek-e allasaba? Nem! Pedig a birosag a javara ddntott. Ennek ellenere az erdekeltek pumpala­­sa, megdumalasa teljes erobevetessel folyt. Dolnik Erzsebet, az Egy utteles okta­­tasi titkara az egesz MK neveben kijelen­­tette: „A partok vallaljak a politikai felelos­­seget, megfogalmazzak torvenyes kovete­­leseinket es kepviselik oket a hazai es nemzetkozi forumokon." (Uj Szo, 1997. marcius 21.) Idezhetnem mas felelos szemelyiseg magabiztos kijelenteseit is, de nem te­­szem. Feleslegesnek tartom. Tudjak ok jol, mit igertek. Errol tanuskodik, hogy amikor Vojtek Katalin az Uj Szo 1997. julius 25-i szamaban (Jogaink vedelmeben) felve­­tette, hogy most mar jol jonne a beigert se­­gi'tseg, mert mi lesz az utcara tett Toth San­­dorral, akkor a kerdesere szokatlanul gyor­­san megjott a szakszeru valasz. Errol a valaszrdl megintesak Mikszath egyik mon­­dasa jut eszembe: „A szenatorok fifikaja, hogy sajat boruket teli pihenesre eltehessek." Most, hogy a sikertelen akcio utan a szlovakiai magyar kozvdlemenyben is rii­­gyet bontott az elegedetlenseg, Barak Laszlo az MPP elnoksegi tagja sietett ki­­jelenteni: „az a velemenyem, hogy nem kell nekunk foallasu hos, marti'r. Egyszeruen azert, mert tobbek kozott iskolaigazgatok­­ra van szuksegijnk." Egyetertek. Csak­­hogy eddig nem errol szolt a zene. Leg­­alabbis ott, ahol tobbek kozt Barak Lasz- I6 is muzsikalt. A Magyar Nepi Mozgalom elore figyelmeztetett: abban a csataban, amelyet a MK vezenyel, legjobb iskolaigaz­­gatoinkat veszithetjtik el. Mint ahogy jonehanyat mar el is veszitettunk. A mos­­tani csataban hosok ugyan nem szulettek, de konnyen lehet, hogy martirok igen. Ha valami ertelmeset tehetunk az erde­­kunkben: mentsuk meg oket! Ogfollto) QJtragjwEicoIrtfc A harminc evvel ezelott, 1967-ben eloszor megrendezett dal- es tanciinnepely azert nem harminceves, mivel anyagiak hianyaban nem sikerult minden even megrendezni—tajekoztatott Molnar Karoly, a Csemadok helyi szervezetenek elnoke. Az ideinek szerencsere tobb tamogatoja is volt, igy a Rakoczi Szovet­­seg, a vajani Hderomu, a kaposi Slovtransgaz es foldmuves-szovetkezet, a szi­­renfalvi Nafta Gbely, az ung-videki onkormanyzatok es tovabbi szponzorok. A szervezest a kaposkelecsenyi Csemadok alapszervezete es ung-videki teru­­leti valasztmanya biztositotta. A musorszamok osszetetele azt bizonyitja, hogy az indulaskor hagyomdnyapo­­lasra epulo nepmuveszeti rendezveny mara mintegy fele-fele aranyban meg­­oszlik a modern tanc es zene kozott. Igy a kozonsdg is vegyes osszetetelu, ami nem baj, hiszen a legaprobbaktol az ido­­sebb korosztalyig so­­kan eljottek. Ez pedig azt jelenti, hogy ezal­­tal a fiatalabb korosz­­taly is belehallgatha­­tott az elodok zenei anyanyelvebe, s lat­­hatta tanckulturajat. Az bsszejovetelben az a jo, hogy bar politikai es Csemadok-szinten kettevalasztottak Ung-videket es Bodrogkozt, nepunk tovabbra sem megosztott. A nagykaposi Erdelyi Janos enekkar, Komocsa neptanccsoport, a Toth csa­­ladi trio, nepdalenekesek, vers- es prozamondok mellett a „vizentulrol“ (vagy innen) vendegszerepeltek a bodrogkoziek is: a nagytarkanyi ferfi eneklocso­­port, a bacskai noi eneklocsoport, a belyiek, zempleniek es masok. Musorne­­zes kozben az egyik korosztalyombeli tanczenesz baratom talaldan megjegyez­­te: lehet, hogy otven vagy szaz ev mulva a mai tanczene szamft majd hagyo­­manyos zenenek. Ki tudja. D. VARGA LASZLO (A szerzo felvetelei) Ondrej Nemcok oktatasugyi allamtitkar 1997. julius 15-en kelt leirataban ko­­zolte Stefan Fasanekkel, a Nyitrai Keruleti Hivatal eldljarojaval, hogy az okta­tasugyi minisztdrium megadta a kulonengedelyt ket osztaly megnyitasara az Ipolysagi Magyar Tannyelvu Gimnazium elso evfolyamaban. A masodik, kivh­­telesen engedelyezett osztalyba maximalisan 34 gyerek veheto fel. Ezzel si­­keresen zarult le a MNM erdfeszftese az ipolysagi gimnazium ugyeben, es be­­bizonyosodott, hogy jdzan drvelessel meg az oly sokszor „kdrhoztatott“ okta­tasugyi miniszteriumban is lehet sikert elemi. ★ ★★ A MNM oktober 25-en esedekes II. kongresszusanak elokdszuletei a tervek­­kel osszhangban folynak. Eddig ket j&rasi konferenciat tartottak meg. Koma­­romban a szervezet dlere Filkd Jozsef mdrndkot v^lasztottdk meg, mig Nagy­­kurtosdn Hudina Milant erositettek meg elnoki tisztsegeben. ★ ★★ Lengyel Laszlo, a MNM vezetotitkara munkalatogatason volt a Szenci jaras­ban. Talalkozott Jan Hrfanna\, a jarasi hivatal vezetojevel es Gabriel Kloknerre\, a DSZM jarasi bizottsaganak elnokevel. A tisztsegviselokkel az uj jarasban ki­­alakult helyzetrol targyaltak. Lengyel Laszldt fogadta Elsik Jdzsef, Szenc pol­­garmestere. Tdjekoztatasa szerint Szencen a magyar nemzetisegu gyerme­­keknek az ovodatol a kozepiskolaig lehetoseguk van az anyanyelvi oktatasra. Nagyra ertdkelte a magyar iskolak szinvonalat. ★ ★★ A Megbekdlhs Alapitvdny Kuratdriuma attekintette a nyar folyaman rendezen­­do kulturalis rendezvenyek elokeszuleteit es megallapitotta, hogy azok a leg­­tobb helyen zokkendmentesen folynak. Ugyanakkor sajnalatat fejezte ki a Gom­­baszogi Ndpmuveszeti Fesztivdl elmaradasa miatt. Ramutatott a Csemadok jelenlegi vezetoinek merev, elutasito magatartasara is, amely gatolja az egyutt­­mukodest, valamint a Csemadok rendezvenyeinek tamogatasat a Megbeke- Ids Alapitvany altal. Gergely Robert es ket tancosnoje

Next

/
Thumbnails
Contents